Orbán Viktor levelet írt Ursula von der Leyennek, amelyben pénzt kért

  • narancs.hu
  • 2022. március 22.

Belpol

És úgy tűnik, hajlandó is tenni érte. A kérdés csak az, hogy mit. 

Orbán Viktor pénteken levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben pénzt kértértesült a 444.hu diplomáciai és gazdasági területeken járatos forrásoktól.

Állítólag sokkal többet, mint ami a jelenlegi szabályok szerint járna Magyarországnak, és még sokkal többet, mint amennyit Magyarország eddig fel szándékozott venni az EU helyreállítási alapjából. A lap szerint ezzel párhuzamosan Ágostházy Szabolcs államtitkár tárgyalásokba kezdett Céline Gauer főigazgatóval, a pénz elosztását technikailag irányító bizottsági szakemberrel. Úgy tudni, Ágostházy több olyan jelzést adott, amelyek szerint a magyar kormány kész végrehajtani az EU által előírt, az országspecifikus ajánlásokban szereplő javaslatokat.

Mint ismert, a Bizottság eddig e végrehajtások elodázása miatt nem hagyta jóvá a magyar újjáépítési tervet. Ezért történhetett meg az, hogy 22 tagállam már elkezdett lehívni komoly összegeket a 750 milliárd eurós keretből, de Magyarország még egyetlen centhez sem fért hozzá.

A 444.hu azt írja, hogy Orbán levelének a legizgalmasabb része az utolsó bekezdés, amiben a miniszterelnök jelzi, hogy Magyarország le akarja hívni az újjáépítési alapból Magyarországnak járó hitelt is. Az alapban vissza nem térítendő támogatás és a piacinál jobb feltételekkel lehívható hitel is van. Magyarország esetében az eredeti keret 5800 milliárd forint volt, ennek 43 százaléka támogatás, 57 százaléka pedig kedvezményes hitel.

Bár a magyar kormány 2020 őszétől 2021 áprilisáig úgy készült, hogy mindkét részét lehívja a keretnek. Aztán tavaly áprilisban Orbán Viktor nagy meglepetésre közölte Ursula von der Leyennel, hogy a magyar kormány a hitelrészt, azaz a keret több mint felét mégsem kéri. Most úgy tűnik, mégis kérné.

A pénzt a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére kérte, vagyis előre jelezte, hogy nem arra költené, amire eredetileg, még 2020 nyarán jóváhagyták – vagyis a járvány okozta gondok enyhítésére, strukturális reformokra, zöld átállásra és digitalizációra.

Az Európai Bizottság hivatalos válasza egyelőre nem ismert, de a lap úgy tudja, hogy Ágostházy Szabolcs a múlt heti tárgyalásokról azzal az üzenettel tért vissza a magyar kormányhoz, hogy akkor nyílhat meg a hitelkeret Magyarország előtt, ha a pénzt elsősorban az orosz energiafüggőség felszámolására használnák fel.

Azt, hogy erre készen áll-e a magyar kormány, egyelőre nem tudni. A kormánykommunikáció egyelőre épp azt harsogja, hogy az orosz gáz pótolhatatlan.

Orbán Viktor a levelében nemcsak a hitelkeret megnyitását kérte, hanem azt is, hogy az Ukrajnával határos országok esetében ne csökkenjen a 2020-ban kiszámolt pénzösszeg.

A magyar miniszterelnök azt akarja, hogy az Európai Bizottság minél gyorsabban fogadja el a magyar helyreállítási tervet, és az elköltését is kezelje jóval rugalmasabban, mint ahogy azt az eredeti szabályok lehetővé teszik: legyen magasabb az előlegként lehívható rész, és a nemzeti társfinanszírozásról szóló megkötések is legyenek lazábbak.

A tervet elkezdte sürgetni a magyar kormány, és úgy tudni, a sikeresség érdekében több konkrét felajánlást is tett a Bizottságnak arról, hogyan hajtana végre néhány elemet az országspecifikus ajánlások közül.

(444.hu)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

„Még a nevén sem lehetett nevezni”

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.