Orbán Viktor pénteken levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben pénzt kért – értesült a 444.hu diplomáciai és gazdasági területeken járatos forrásoktól.
Állítólag sokkal többet, mint ami a jelenlegi szabályok szerint járna Magyarországnak, és még sokkal többet, mint amennyit Magyarország eddig fel szándékozott venni az EU helyreállítási alapjából. A lap szerint ezzel párhuzamosan Ágostházy Szabolcs államtitkár tárgyalásokba kezdett Céline Gauer főigazgatóval, a pénz elosztását technikailag irányító bizottsági szakemberrel. Úgy tudni, Ágostházy több olyan jelzést adott, amelyek szerint a magyar kormány kész végrehajtani az EU által előírt, az országspecifikus ajánlásokban szereplő javaslatokat.
Mint ismert, a Bizottság eddig e végrehajtások elodázása miatt nem hagyta jóvá a magyar újjáépítési tervet. Ezért történhetett meg az, hogy 22 tagállam már elkezdett lehívni komoly összegeket a 750 milliárd eurós keretből, de Magyarország még egyetlen centhez sem fért hozzá.
A 444.hu azt írja, hogy Orbán levelének a legizgalmasabb része az utolsó bekezdés, amiben a miniszterelnök jelzi, hogy Magyarország le akarja hívni az újjáépítési alapból Magyarországnak járó hitelt is. Az alapban vissza nem térítendő támogatás és a piacinál jobb feltételekkel lehívható hitel is van. Magyarország esetében az eredeti keret 5800 milliárd forint volt, ennek 43 százaléka támogatás, 57 százaléka pedig kedvezményes hitel.
Bár a magyar kormány 2020 őszétől 2021 áprilisáig úgy készült, hogy mindkét részét lehívja a keretnek. Aztán tavaly áprilisban Orbán Viktor nagy meglepetésre közölte Ursula von der Leyennel, hogy a magyar kormány a hitelrészt, azaz a keret több mint felét mégsem kéri. Most úgy tűnik, mégis kérné.
A pénzt a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére kérte, vagyis előre jelezte, hogy nem arra költené, amire eredetileg, még 2020 nyarán jóváhagyták – vagyis a járvány okozta gondok enyhítésére, strukturális reformokra, zöld átállásra és digitalizációra.
Az Európai Bizottság hivatalos válasza egyelőre nem ismert, de a lap úgy tudja, hogy Ágostházy Szabolcs a múlt heti tárgyalásokról azzal az üzenettel tért vissza a magyar kormányhoz, hogy akkor nyílhat meg a hitelkeret Magyarország előtt, ha a pénzt elsősorban az orosz energiafüggőség felszámolására használnák fel.
Azt, hogy erre készen áll-e a magyar kormány, egyelőre nem tudni. A kormánykommunikáció egyelőre épp azt harsogja, hogy az orosz gáz pótolhatatlan.
Orbán Viktor a levelében nemcsak a hitelkeret megnyitását kérte, hanem azt is, hogy az Ukrajnával határos országok esetében ne csökkenjen a 2020-ban kiszámolt pénzösszeg.
A magyar miniszterelnök azt akarja, hogy az Európai Bizottság minél gyorsabban fogadja el a magyar helyreállítási tervet, és az elköltését is kezelje jóval rugalmasabban, mint ahogy azt az eredeti szabályok lehetővé teszik: legyen magasabb az előlegként lehívható rész, és a nemzeti társfinanszírozásról szóló megkötések is legyenek lazábbak.
A tervet elkezdte sürgetni a magyar kormány, és úgy tudni, a sikeresség érdekében több konkrét felajánlást is tett a Bizottságnak arról, hogyan hajtana végre néhány elemet az országspecifikus ajánlások közül.
(444.hu)
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
