Orbán Viktor: Mi, magyarok költőien lakozunk ezen a földön

  • narancs.hu
  • 2023. március 15.

Belpol

A költő szülőházánál mondott beszédben szó esett vitázó magyarokról, idegenekről, európai szuperállamról, arról, legyen béke – az orosz dzsidásokról nem.

Idegen szemmel Petőfi élete hihetetlen, hiszen születésekor gyönge volt, vándorszínész lett, az ország ünnepelt költője, öt év alatt ezer verset írt, nemzetközi hírnevet szerzett magának, kirobbantott egy forradalmat, ami szabadságot hozott a magyaroknak, és aztán huszonhat éves korában meghalt, úgy, hogy senki sem látta – így kezdte beszédét a Telex beszámolója szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután Kiskőrösön, a Petőfi Sándor szülőházánál rendezett ünnepségen. Mint mondta, Petőfi ezzel a huszonhat éves röppályával átlépett a legendák világába. A magyarok azonban ebben nem látnak semmi rejtélyt, csak a magyar sorsot: minden magyarban van egy kicsi Petőfiből, és Petőfiben ott van minden magyar.  

A miniszterelnök felidézte, hogy a Himnusz megszületése utáni évtizedekben Magyarországon nagyon sok tehetséges alkotó kezdett dolgozni az irodalomban, a művészetben, otthona lett nálunk a kultúrának és a tudománynak, a „szép jövő előtt álló, csinosodó országban” vasút, híd épült, gőzhajó indult. Ilyen nagy utat megtenni nagy teljesítmény egy bécsi polgártól is, de nekünk, magyaroknak kevés volt – mondta a miniszterelnök. A 19. századi Magyarország várta a szót, a hangot is, amely az öntudatra ébredő nemzethez szól. Orbán Viktor szerint ezt a tiszta hangot Petőfi Sándor, a költő adta meg a hazának.

Aki nem magyar, annak – a kormányfő szerint – nehéz megérteni, talán nevetségesnek is tűnik, hogy a magyarok 175 éve minden március 15-én elmesélik a forradalom napjának történetét. Erre azért nem lehet ráunni, mert ez „egy nagy közös születésnap”. Ez a közös történet eredetileg Kiskőrösről indult, nem a Pilvax kávéházból vagy a Nemzeti Múzeum lépcsőiről – mondta a miniszterelnök. Felidézte a költő családi hátterét, a Petrovics szülők emlékét. Arra is kitért, hogy ha két magyar találkozik, nagy eséllyel háromfelé ágazik a véleményük, abban mégis egyetértenek, hogy Petőfi Sándor a legnagyobb magyar költő. Ez azért is fontos közös nevező, mert „irodalom nélkül nincs magyar élet (...) Mi, magyarok költőien lakozunk ezen a földön, ahol gyakran nagyon prózaian zajlik az élet” – fogalmazott a kormányfő. Petőfi teremtette meg a szabadság magyar nyelvjárását, ez által tartozunk a szabad világhoz,  és „a magyar a szabadság legsikerültebb nyelve. Petőfi nyelvét mindenhol értik, több mint kétszáz nép nyelvére fordították le” – mondta Orbán.

 

 
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőháza előtt 2023. március 15-én
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Arra is kitért aztán, hogy Petőfi Sándor nem volt katonának való a törékeny testalkatával és a szabályokkal szembeni kritikus hozzáállásával, és „nem volt az akkori világ fogalmai szerint férjnek való sem”. Mi több, barátnak sem volt tökéletes, utálta a kritikusait és a kritikákat, szóval „nehéz ember volt”, de a többiek még így is szívükbe zárták. Az életművet értékelve a miniszterelnök emlékeztetett, a huszonhat évből a költő öt évig alkothatott, de úgy írt verset, ahogy mi levegőt veszünk, írt drámát, novellákat, fordított, újságot szerkesztett, szervezője volt az irodalmi életnek és a politikai ellenállásnak, és közben minden kötelezettségét teljesítette a haza irányában, amit vállalt, olyan világot teremtve maga körül, amely egyértelmű, egyenes, és nincs benne átmeneti szürke zóna. Orbán Viktor értelmezése szerint az életmű arra tanít, hogy ha beérjük kevesebbel, mint amik lehetnénk, méltatlanná válunk. „Magyarnak lenni kötelesség, méltónak lenni a fajtánkhoz” – mondta a kormányfő.

Emlékeztetett, Petőfi, ahogy a magyarok mindnyájan, egy szabad ország boldog állampolgára akart lenni, és „a magyar szabadság hatalmas menete” néha vargabetűt tett, zsákutcákba is jutott az elmúlt kétszáz évben, de most is tart, és Petőfi ebben a menetben most is ott van a magyarokkal. Szerinte Petőfi most is fellázad, ha idegenek akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy amikor a világ hatalmasai be akarják olvasztani Magyarországot egy európai szuperállamba.  Ezek a próbálkozások nem fognak sikerülni, mert – tért vissza beszédének elejéhez a miniszterelnök – „minden magyarban van egy kis Petőfi”.

„Látjuk, hogy odakanyarítja a tizenkét pont elé, hogy legyen béke” – hozta elő az évfordulón a kormányfő végül a kormány aktuálpolitikai üzenetét is, de – mint a hvg.hu is észrevételezte – szerint kihagyva a költő halálának körülményeit, Segesvárt, az orosz támadást.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.