Szabadságszerető magyarokként köszöntötte a szerdai Szabadságmenet résztvevőit Karácsony Gergely főpolgármester a budapesti Andrássy úton felállított színpadon. A Telex tudósítása szerint több ezren gyűltek össze a rendezvényen. Öt fok volt, közepesen erős szél fújt.
A politikus emlékeztetett a tavalyi tavaszra, amikor ugyanilyen találkozón reménykedtek a változásban, de hiába. Karácsony szerint reménynek mindig lennie kell, és a tél egyszer véget ér. Viccelődött azon, hogy Orbán Viktor Kiskőrösre ment: azt mondta, Petőfi elámulna rajta, hogy életre kelt a helység kalapácsa.
A főpolgármester szerint amíg van ok félni, addig „nem tettünk eleget még a szabadságunkért”. A kormány politikájára utalva azt mondta, a pávatánc megint a történelem rossz oldalára sodorja a magyarokat, de aki ma kokárdát hord, annak meggyőződése szerint ki kell mondania, hogy Magyarországot, Ukrajnát és minden más országot megilleti a szabadság. Azt is szóba hozta, a magyarok most sem kérnek az új orosz cárból. Beszélt arról, hogy amióta 2019-ben megnyerte a főpolgármester-választást, azért dolgozik, hogy Budapest köztársaság legyen.
A köztársaság most az orvosoké, a pedagógusoké, helyi civileké, akik az akkumulátorgyártás ellen tiltakoznak. Szerinte a köztársaságnak egyre kevesebb köze van a pártpolitikához. Karácsony jövőre ugyanezen a helyen szeretne találkozni az emberekkel, abban bízik, akkor többen eljönnek.
Molnár Piroska színművész elmondta Ady Endre Intés az őrzőkhöz című versét, Iványi Gábor lelkész pedig a márciusi ifjak tizenkét pontjáról beszélt. A kijelentő mondatból nála kérdőmondat lett: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését?” A jelenlévők feleltek: „Igen!” Iványi emlékeztetett, 175 év nem volt elég ahhoz, hogy ez az óhaj megvalósuljon, szerinte ez abból látszik, hogy az egyetlen ellenzéki napilapban hamis propaganda kell hogy megjelenjen, hogy a lap életben maradjon. Iványi valószínűleg a Népszavában közölt kormányzati hirdetésekre gondolt.
A lelkész azt gondolja, a magyarok restségén múlt, hogy ez a szent cél nem valósult meg. Iványi Gábor szerint olyan magyar kormányra van szükség, amelyben nem a belügyminiszter hatáskörébe tartozik az oktatás- és az egészségügy, ahol vallási egyenlőség van, a Magyar Nemzeti Bank vigyáz arra, ne lopják el az emberek pénzét, és ahol a NAV-ot nem küldik rá a kormány politikai ellenfeleire. Addig nem megy előrébb a világ, amíg nem lesz béke a különböző politikai irányok között – mondta a lelkész.
Baranyi Krisztina ferencvárosi és Pikó András józsefvárosi polgármester egyszerre ment föl a színpadra. Baranyi Krisztina arról beszélt, ha nem lenne független politikus, aligha tehette volna meg néhány hete, hogy ukrajnai, bucsai diákokat fogad. Függetlenként most Magyarországon könnyebben ragaszkodhat az ember az elveihez és lehet szolidáris. A ferencvárosi polgármester az alagút végén lévő fényről beszélt, amely most a civileknek köszönhetően látszik, és úgy érzi, nincs más választás, mint küzdeni az igazságért, mert addog szabad az ember, amíg harcol a zsarnokság ellen. Józsefvárosi kollégája arra emlékeztetett, hogy a márciusi ifjak olyan politikát akartak látni és művelni, amely a közjót szolgálja, és ezt most újra követelni kell. Pikó András szerint a politika most egy szűk csoport érdekeit szolgálja, a kormányzásban nem felelős politikusokat lehet látni, hanem strómanokat, akik lopott közpénzzel, hazugságkampányokkal, a választási rendszer megerőszakolásával tartják kézben a hatalmat. Pikó szerint lassan szolga lett mindenki, és alattvaló a tanár, a diák, a művész, a kétkezi munkás. Aki kiáll fontos közszolgáltatásokért, mint a közoktatás vagy a közegészségügy, azokra rásütik a bélyeget és „kipöckölhetik a nemzetből”. Míg 1848 a jogkiterjesztés forradalma volt, most épp a jogfosztás csöndes ellenforradalma zajlik. Szerinte most a legfontosabb feladat visszaszerezni a becsületet és a köztársaságot.
A rendezvényen Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom alapítója, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára arról beszélt, hogy folytatják a tüntetést. A jelenlévők megemlékeztek az orosz-ukrán háború áldozatairól, Dés László és Wunderlich József elénekelte a Mi vagyunk a Grund című dalt. Az Egységes Diákfront tagja, Pirint Gergő arról beszélt, egy éve tüntetnek, és még csak rájuk sem hederített a kormány. „Milyen ország az, ahol félnünk kell attól, mit mondunk, mert fű alatt szankcionálhatnak bennünket? Mi, diákok, ebből nem kérünk. Egyenlőséget és szabadságot akarunk” – mondta a szónok.
