Orbán Viktor sose hordott, most sem hord golyóálló mellényt

  • narancs.hu
  • 2024. május 23.

Belpol

Magyar Péterről nem szeretett volna beszélni, és amúgy sem tartozott a belső körhöz. Az orosz hackertámadásról azonban gyorsan a Fico-merényletre terelte a szót.

„Sose hordtam, most sem hordok” – mondta Orbán Viktor a Blikknek adott videóinterjúban, aki azt is kétségbe vonta, hogy magányos elkövető támadt volna Robert Ficóra. „Az elkövetőről azt tudjuk, hogy a korábbi, baloldali köztársasági elnökjelölt mellett kampányolt, egy háborúpárti emberről van szó, akinek a legnagyobb kifogása a mostani szlovák miniszterelnökkel szemben éppen az volt, hogy nem támogatja a háborút.”

Orbán kijelentése abban semmiképpen nem felel meg a valóságnak, hogy az elkövető éppen egy félkatonai, putyinista szervezettel állt kapcsolatban, és Fico, akire rátámadt Szlovákia baloldali pártját, a Smert vezeti.

Elterelte a témát a hackertámadásról

A magyar miniszterelnök elárulta, hogy még mindig a Nemzeti Sporttal kezdi a napot, majd elolvassa a titkosszolgálati jelentéseket. „Napi gyakorlat, hogy próbálnak hozzáférni egymás adataihoz az államok. Ez alól Magyarország sem kivétel. Északról, délről, keletről és nyugatról egyaránt állandó a... fogalmazzunk úgy, érdeklődés, betörési kísérletek, adatgyűjtési beavatkozás.” A miniszterelnök hamar elterelte a témát az orosz hackertámadásról: „Ám térjünk vissza még a személyes biztonság kérdéséhez” – mondta, és ismét a Fico-merényletről beszélt.

Orbán szerint – aki csak válogatott közönség előtt, zárt körben kampányol – nem lehet elvárni a politikusoktól, hogy ne találkozzanak az állampolgárokkal: „Részben senki sem akar börtönszerűen, elzárva élni az emberektől, nem akarja, hogy elveszítse a politikán kívüli kapcsolatokat, meg egyébként is, az ember támaszkodik a támogatóira, velük beszél, odamegy, találkozik velük.” Orbán úgy véli, nem lehet kiiktatni teljesen egy olyan támadás kockázatát, ami Ficót érte.

Az interjúban szóba került a „békepártiság” kérdése is. Orbán szerint Európában és Amerikában is „van birkózás a háborúpártiak és a békepártiak között”, és „van húsz-egynéhány tagállam az Európai Unióban, amely határozottan háborúpárti”.

Arra a kérdésre, hogy miként lesz béke, ha „Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem ül majd le egy asztalhoz”, Orbán úgy felelt: „Ez az ukrán–orosz háború nem olyan egyszerű, hogy azt mondjuk, két ország áll egymással szemben. Ukrajna mögött ott van a teljes Nyugat. Bár erősnek tűnik az a kifejezés, de van benne igazság, hogy ez egy proxyháború bizonyos szempontból. Itt a nyugatiak egy áttéten keresztül háborúznak az oroszokkal szemben.” Orbán arra számít, hogy „valahol egy igazi tárgyalás is zajlik majd az oroszok meg az amerikaiak között”.

„Az inkább egy vezéráldozat”

A kegyelmi botrányról Orbán Viktor azt mondta, a „villámcsapás jellege” volt „rémálom”: „itt egyszer csak azt láttam, hogy támadást indítottak a baloldali pártok a köztársasági elnök asszony ellen”. A miniszterelnök szerint helyes döntés volt a lemondása, de Varga Judit ex-igazságügyi miniszter visszavonulása más eset. „Az inkább egy vezéráldozat, vagy nem is tudom mit mondjak. Az a szerencsétlen része. (...) Huszonöt éve nem volt olyan, hogy az igazságügyi miniszter ne írt volna alá valamit. Azt gondolom, ahelyett, hogy Judit behozta volna ezt a kormányba, vagy megvitatta volna velünk, úgy gondolta, van egy töretlen gyakorlat, akkor aláírja [a kegyelem ellenjegyzését].”

Magyar Péterről nem mondana semmit

„A szóban forgó úriembert nem ismerem, életemben két mondatnál többet nem váltottam vele és az is teljesen formális volt. Ha ő a "belső körökhöz" tartozott, akkor én nem” – mondta Orbán, amikor szóba került a Tisza Párt politikusa. „Az biztos, hogy kicsit szokatlan, hogy az ember a saját feleségét lehallgatja és utána a vele való rögzített beszélgetést politikai célokra használja. De ez is több annál, mint amit mondani akartam.” Orbán szerint nem lehet senkit eltiltani attól, hogy „kipróbálja magát a politika világában. Az is lehet, hogy vezeti olyan meggyőződés, ami figyelemre méltó.”

Orbán egyébként ilyesmi Magyarországra gondolt, amikor 1998-ban választást nyertek, „csak azt gondoltam, hogy egyszerűbben jutunk el ide”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.