Orbán Viktor sose hordott, most sem hord golyóálló mellényt

  • narancs.hu
  • 2024. május 23.

Belpol

Magyar Péterről nem szeretett volna beszélni, és amúgy sem tartozott a belső körhöz. Az orosz hackertámadásról azonban gyorsan a Fico-merényletre terelte a szót.

„Sose hordtam, most sem hordok” – mondta Orbán Viktor a Blikknek adott videóinterjúban, aki azt is kétségbe vonta, hogy magányos elkövető támadt volna Robert Ficóra. „Az elkövetőről azt tudjuk, hogy a korábbi, baloldali köztársasági elnökjelölt mellett kampányolt, egy háborúpárti emberről van szó, akinek a legnagyobb kifogása a mostani szlovák miniszterelnökkel szemben éppen az volt, hogy nem támogatja a háborút.”

Orbán kijelentése abban semmiképpen nem felel meg a valóságnak, hogy az elkövető éppen egy félkatonai, putyinista szervezettel állt kapcsolatban, és Fico, akire rátámadt Szlovákia baloldali pártját, a Smert vezeti.

Elterelte a témát a hackertámadásról

A magyar miniszterelnök elárulta, hogy még mindig a Nemzeti Sporttal kezdi a napot, majd elolvassa a titkosszolgálati jelentéseket. „Napi gyakorlat, hogy próbálnak hozzáférni egymás adataihoz az államok. Ez alól Magyarország sem kivétel. Északról, délről, keletről és nyugatról egyaránt állandó a... fogalmazzunk úgy, érdeklődés, betörési kísérletek, adatgyűjtési beavatkozás.” A miniszterelnök hamar elterelte a témát az orosz hackertámadásról: „Ám térjünk vissza még a személyes biztonság kérdéséhez” – mondta, és ismét a Fico-merényletről beszélt.

Orbán szerint – aki csak válogatott közönség előtt, zárt körben kampányol – nem lehet elvárni a politikusoktól, hogy ne találkozzanak az állampolgárokkal: „Részben senki sem akar börtönszerűen, elzárva élni az emberektől, nem akarja, hogy elveszítse a politikán kívüli kapcsolatokat, meg egyébként is, az ember támaszkodik a támogatóira, velük beszél, odamegy, találkozik velük.” Orbán úgy véli, nem lehet kiiktatni teljesen egy olyan támadás kockázatát, ami Ficót érte.

Az interjúban szóba került a „békepártiság” kérdése is. Orbán szerint Európában és Amerikában is „van birkózás a háborúpártiak és a békepártiak között”, és „van húsz-egynéhány tagállam az Európai Unióban, amely határozottan háborúpárti”.

Arra a kérdésre, hogy miként lesz béke, ha „Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem ül majd le egy asztalhoz”, Orbán úgy felelt: „Ez az ukrán–orosz háború nem olyan egyszerű, hogy azt mondjuk, két ország áll egymással szemben. Ukrajna mögött ott van a teljes Nyugat. Bár erősnek tűnik az a kifejezés, de van benne igazság, hogy ez egy proxyháború bizonyos szempontból. Itt a nyugatiak egy áttéten keresztül háborúznak az oroszokkal szemben.” Orbán arra számít, hogy „valahol egy igazi tárgyalás is zajlik majd az oroszok meg az amerikaiak között”.

„Az inkább egy vezéráldozat”

A kegyelmi botrányról Orbán Viktor azt mondta, a „villámcsapás jellege” volt „rémálom”: „itt egyszer csak azt láttam, hogy támadást indítottak a baloldali pártok a köztársasági elnök asszony ellen”. A miniszterelnök szerint helyes döntés volt a lemondása, de Varga Judit ex-igazságügyi miniszter visszavonulása más eset. „Az inkább egy vezéráldozat, vagy nem is tudom mit mondjak. Az a szerencsétlen része. (...) Huszonöt éve nem volt olyan, hogy az igazságügyi miniszter ne írt volna alá valamit. Azt gondolom, ahelyett, hogy Judit behozta volna ezt a kormányba, vagy megvitatta volna velünk, úgy gondolta, van egy töretlen gyakorlat, akkor aláírja [a kegyelem ellenjegyzését].”

Magyar Péterről nem mondana semmit

„A szóban forgó úriembert nem ismerem, életemben két mondatnál többet nem váltottam vele és az is teljesen formális volt. Ha ő a "belső körökhöz" tartozott, akkor én nem” – mondta Orbán, amikor szóba került a Tisza Párt politikusa. „Az biztos, hogy kicsit szokatlan, hogy az ember a saját feleségét lehallgatja és utána a vele való rögzített beszélgetést politikai célokra használja. De ez is több annál, mint amit mondani akartam.” Orbán szerint nem lehet senkit eltiltani attól, hogy „kipróbálja magát a politika világában. Az is lehet, hogy vezeti olyan meggyőződés, ami figyelemre méltó.”

Orbán egyébként ilyesmi Magyarországra gondolt, amikor 1998-ban választást nyertek, „csak azt gondoltam, hogy egyszerűbben jutunk el ide”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.