Orbán Viktor szeretné csökkenteni Magyarország szerepét az európai migrációs politikában

  • narancs.hu
  • 2019. március 23.

Belpol

A miniszterelnök úgy látja, most a legrosszabb Magyarország megítélése Nyugaton – erről beszélt a budapesti migrációs konferencián.

A sajtó, a civilek, agytrösztök miatt Magyarország európai megítélése taláán most a legrosszabb Nyugaton – mondta Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium szervezésében megtartott MCC migrációs csúcson.

Illusztris fellépőkkel még pénteken vette kezdetét az elsősorban tehetséggondozással foglalkozó intézmény konferenciája, amelynek mottója: Korunk legnagyobb kihívása?

Szombaton Orbán Viktor is felszólalt, aki úgy látja, ha nincs még egy nagy európai ország, amely azt gondolja a migrációról,  mint amit ő, "akkor meg fogunk bukni" – derül ki a hvg.hu tudósításából.

Az MCC migrációs konferenciáján több volt vezető is felszólalt, Nicolas Sarkozy volt francia elnök, Vaclav Klaus volt cseh elnök vagy Alexander Downer volt ausztrál külügyminiszter is.

Orbán Viktor a konferencián kijelentette, szeretné csökkenteni Magyarország szerepét az európai migrációs politikában. "Vezető szerepet játszunk a migrációs európai vitában", és ezt nem indokolja semmi. A miniszterelnök szerint ezt a szerepet nem mi választottuk, ez így alakult: határország vagyunk kelet és dél felé. Eszmefuttatása szerint akkor kerülünk ilyen szerepbe, ha veszély fenyegeti "hazánkat, Európát", dél vagy kelet felől. Ez volt 1956-ban, és most is.

Orbán elmondása szerint 2015-ben 400 ezer katonai szervezettségű ember bemasírozott az országba, és ezt még egyszer nem akarjuk átélni. A Jóisten 2010-ben és 2014-ben is megengedte a Fidesznek, hogy kétharmados győzelmet arasson, így tudtak szembefordulni az európai mainstrammel, és más válaszokat adni.

Orbán szerint Magyarországnak még sosem volt ilyen rossz a megítélése Nyugaton, mint ma, a soft power miatt – írja a hvg.hu.

Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nyugati országokban megjelentek a muszlim kisebbségek évtizedekkel ezelőtt, és sokkal erőseben növekednek, mint a helyi őslakosság.

"Erkölcsi fölényben érezzük magunkat ebben a kérdésben" – így vallott színt Orbán, mert szerinte a Nyugat ránk akarja erőltetni a saját meggyőződését, mi pedig nem akarjuk a miénket rájuk erőltetni.

Van-e jogunk olyannak maradni, amilyenek vagyunk egy európai politikai integrációban, ez ma a nagy kérdés – hangsúlyozta a magyar kormányfő.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.