Orbán Viktor a Die Welt vasárnapi kiadásának adott interjúban leckézteti épp a németeket, na meg a világot. Az MTI által közzétett részlet szerint Orbán azt is mondja, az EU-nak segítenie kell a menekülteken, de „nem lehet a világnak úgy segíteni, hogy tönkretesszük a saját népünket”.
A menekültpolitikáról
A magyar miniszterelnök bár hangsúlyozta, egyetért Ferenc pápával abban, hogy az EU-nak „keresztény felebaráti szeretetből” segítenie kell a menekülteken, szerinte kérdés, hogy miként kell segíteni. Úgy véli, a szíreknek joguk van az életüket mentve beutazni az első biztonságos államba, de „hagytuk őket bevonulni Európába, és ehhez minden törvényt hatályon kívül helyeztünk”. A menekültek nem háborús övezetekből jönnek, „csak jobban akarnak élni nálunk, mint Afrikában vagy Ázsiában”, ezért „a segítséget kellene odavinni és nem a migránsokat idehozni”.
A kormányfő szerint Magyarországnak „finomabb érzéke van a migráció témájához, mint Németországnak”, mert egy „veszélyzónában” fekszik, így „ha embertömegek áramlanak be, nálunk megszólalnak a vészcsengők”.
„Szolidárisak vagyunk és ezért kritizálnak bennünket, katonákkal állunk az EU határain, és ez eddig 1 milliárd eurónkba került. Mit tesz azonban Brüsszel és Berlin? Nem fizetnek nekünk semmit, és szidnak bennünket.”
De „nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktálja nekünk azt, hogy kit kell befogadnunk”, csak Magyarország döntheti el, hogy kinek szabad magyar földön tartózkodnia. Ennek az alapelvnek a tiszteletben tartása esetén „szívesen részt vállalunk egy menekültügyi rendszerben”.
Orbán hozzátette: Schengen az EU legnagyobb vívmánya, „különösen nekünk, magyaroknak, akik egy diktatúrából jöttünk és éppen ezért különösen nagyra értékeljük ezt a szabadságot, ha azonban nem tudjuk megvédeni a külső határokat, akkor a belső határokat le kell zárni”.
Európa nem Brüsszel
Az európaiság a magyar önazonosság része – jelentette ki arra a kérdésre, hogy miben áll európai meggyőződése. A magyar identitást a „keleti jellemvonások”, valamint a keresztény és európai kultúra együttese alkotja.
Azonban Európa „nem Brüsszelben, hanem Berlinben, Budapesten, Varsóban és Párizsban van”, de „nem Brüsszelt szidom, hanem a brüsszeli politikusokat és bürokratákat”, akik „úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének”.
Ezzel szemben a magyar kormány korlátozott hatalmú parlamenttel rendelkező EU-t akar, a kormányfők „erős Tanácsával” és egy „Bizottsággal, amely a szerződések őrzője, ahelyett, hogy maga is politizálna”.
Orbán szolidáris a lengyelekkel, ezt most is megerősítette: kitartást és türelmet kíván a varsói kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákhoz. A liberális demokrácia és a jogállamiság témájában Kelet és Nyugat között „kölcsönös az értetlenség”, a magyarok „hagyományos és közvetlen nyelvet” beszélnek, míg „Nyugaton posztnemzetiként, posztkeresztényként értelmezik magukat, és ezt liberálisnak és jogállaminak nevezik”.
Putyinnak szeretettel
„Mi nem akarunk ilyet. Mi nemzeti és keresztény identitásunkat akarjuk” – jelentette ki Orbán Viktor.
Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról kiemelte: az orosz elnököt „ördögnek kell nevezni ahhoz, hogy valaki jó európainak számítson”, pedig „ostobaság Putyint démonizálni”. Tudomásul kell venni, hogy „ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát”, de az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben „egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni”. Az európai Oroszország-politika „rossz, mert túl egyoldalú”.
Hódolat Merkelnek
Németországhoz fűződő viszonyáról kiemelte, hogy mindig is tisztelettel viszonyult a mindenkori kancellárhoz, „akkor is, ha ezt jelenleg nem viszonozzák”. Angela Merkelnek így is „valamennyien sokat köszönhetünk”, mert „megakadályozott törekvéseket, amelyek Európát gazdaságilag tönkretették volna”, ő kötelezte a „hanyag” EU-országokat „házi feladataik elvégzésére”.
Civilezés = Soros
A miniszterelnök a civil szervezetekről szólva kiemelte, hogy amerikai mintájú törvénynek tartja a működésükről szóló új magyar jogszabályt, amely ellen csak a „Soros György hálózatához” tartozó szervezetek panaszkodnak, mert „fel kell tárniuk azt, amit eddig inkább el akartak hallgatni: hogy Soros György finanszírozza őket”. Orbán szerint a „Soros-hálózat” a határkerítés lebontására és a bevándorláspolitika megváltoztatására tör, és ez „olyan határátlépés, amit nem tudtunk eltűrni”.
OV hazugságnak nevezte a lap felvetését, miszerint a vitában rájátszanak az antiszemita ellenérzésekre, kifejtette: az európai baloldali erők taktikájának része, hogy „antiszemitaként hurcoljanak meg” jobboldali politikusokat. Magyarországon szerinte a zéró tolerancia elve érvényesül az antiszemitizmussal szemben. Orbán elmondta, zsidóként „órákat lehet kipával sétálni Budapesten anélkül, hogy bárki bárkit háborgatna. Hol lehetséges ez még Európában?”
A médiáról
A média helyzetével kapcsolatos kérdésre Orbán elmondta: semmi nem akadályozza a kormánnyal szemben kritikus újságírók munkáját, és legalább ugyanannyi média van a kormány ellen, mint mellette. A gond az, hogy „gyenge az ellenzék, és ez frusztrálja a baloldali újságírókat”.
ÁSZ
Az Állami Számvevőszék vizsgálatairól kifejtette, hogy a választási küzdelem finanszírozásában gondatlanul eljáró pártoknak számolniuk kell a jogi következményekkel, és ő a Fidesz elnökeként mindig is ügyelt a törvényes gazdálkodásra.
EU-s munka
Orbán az EU-s munkavállalás ügyéről azt mondta: örül annak, hogy a fiatalok tapasztalatot szereznek külföldön. Az a fontos, hogy „valamikor vissza is jöjjenek”, és 2017 ebből a szempontból már szerinte biztató volt.
Orbán Viktor kiemelte, hogy Európának is érdeke a magyar gazdaság fejlődése, és hangsúlyozta: „ma még sokan megmosolyognak, amikor azt mondom, hogy Németország és a visegrádi államok lesznek Európa döntő gazdasági tengelye”, pedig „2030-tól Németországgal közösen finanszírozzuk az EU költségvetését”.
(MTI)
