Érdekesen alakult a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft. eddigi története, ugyanis már a megalakulása előtt számos kritika érte a cég alapkoncepcióját. Létrehozásáról 2015 végén döntött a Fővárosi Közgyűlés azzal az indoklással, hogy átláthatóbbá, gyorsabbá és olcsóbbá tegyék a fővárosi közbeszerzéseket. „A koncepció célja, hogy a közbeszerzési koordináció megvalósításával az egy kézben összpontosuló beszerzések egységes rálátást, jobb tervezhetőséget, magasabb szakmai feladatellátási színvonalat és költségmegtakarítást biztosítsanak a tulajdonos önkormányzat számára” – olvasható a kft. honlapján, amely többszöri nekifutásra sem tudta megvalósítani a megfogalmazott célokat, ezért Tarlós István főpolgármester januárban akár meg is szüntetheti ezt a konstrukciót.
Előre szóltak
A főváros tulajdonában számos nagy közszolgáltató cég van (BKV, BKK, Fővárosi Közterület-fenntartó, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Fővárosi Csatornázási Művek, Fővárosi Vízművek, Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. stb.), ezek éves szinten külön-külön is sok közbeszerzést bonyolítanak le. A Közbeszerzési Kft. létrehozásával azt akarták elérni, hogy egyetlen cég kezelje az összes fővárosi vállalat 100 millió forint feletti közbeszerzését. Az értékhatárt később 150 millióra emelték, viszont ilyen nagy cégeknél ez meglehetősen csekély összegnek számít; elég, ha arra gondolunk, hogy például a BKV-nál csak a 3-as metró felújítási kerete 130 milliárd, a főváros egésze pedig egy év alatt összesen 300 milliárd forint értékű közbeszerzést hajt végre. Az új cég tehát kapott bőven feladatot, hiszen nemcsak a 150 millió feletti, hanem lényegében az összes közbeszerzéssel kell foglalkoznia (a 150 millió alá tartozókat csak ellenőrzi).
Tarlós István főpolgármester akkori nyilatkozata szerint szigorúak akartak lenni az átláthatóság érdekében. A cég e nagy munkának 23 fős létszámmal vágott neki, a főváros pedig 245 millió forint működési támogatással járult hozzá a kezdetekhez – bár ez az összeg kevésnek bizonyult, ugyanis a kft. később még több tízmilliós kölcsönt kért az önkormányzattól, 2017. év végére pedig már 300 millió forintos tartozást és majdnem ugyanennyi veszteséget könyvelhetett el.
A főpolgármester sosem tagadta, hogy nem az ő fejéből pattant ki a közbeszerzések központosításának ötlete, viszont azt már az elején leszögezte, hogy semmiféle kormányzati vagy gazdasági nyomást nem tapasztalt ezzel kapcsolatban. A cég indulásakor úgy nyilatkozott, hogy utoljára 2011-ben érzékelt némi lobbizást, de akkor annak nem engedett, és ezt minden érintett szereplő tudomásul is vette; mint mondta, annak az időszaknak ezzel vége, majd hozzátette, hogy ennek az elméleti lehetősége mindenhol a világon fennáll, de majd intézkedni fog, ha újra hasonlót tapasztal. Ehhez képest városházi források szerint a Közbeszerzési Kft. létrehozása eleve fentről érkezett utasítás volt. „Tarlósról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy nyugodt szívvel nézné a korrupciót. Amikor teheti, megpróbál ellenállni a fideszes oligarchák nyomulásának. Erre jó példa az, amikor nem engedte át a közgyűlésen a 3-as metró magyar gyártású pótlóbuszairól szóló tendert” – mondta Gy. Németh Erzsébet, a Fővárosi Közgyűlés DK-s tagja. (Tarlós valóban ellenállt ennek, ám később az érintett Ikarus Egyedi Autóbuszgyártó Kft.-nek mégis sikerült elérnie, hogy a BKV a Volánbuszon keresztül vásároljon tőlük 180 csuklós buszt, amelyekből egyébként a megjelölt határidőre egy sem készült el, viszont közben legalább felment az áruk – erről bővebben lásd: Garázsvásár, Magyar Narancs, 2017. október 5.)
Míg a Közbeszerzési Kft. kapcsán városházi források csak erős gazdasági lobbit emlegettek, addig a Heti Válasz konkrét neveket említett: Habony Árpádot és Rogán Antalt. Mindezt arra alapozta a lap, hogy a fővárosi céget a cégbíróság előtt a Kosik Ügyvédi Iroda képviseli azzal a Kosik Kristóffal az élen, aki már Rogán Antal polgármestersége alatt is foglalkozott az V. kerület cégügyeivel, illetve aki megvásárolta Habony számára a 888.hu domainnevet.
Egy városházi forrásunk szerint nagyon lassan állt fel az új cég, és nagyon rossz hatásfokkal működött. Ám az első négy hónapban a főváros szépen megalapozta a cég jövőjét: nettó 67 milliót gép- és járműbeszerzésre, nettó 15 milliót pedig szellemi termékekre, szoftverekre költhetett a társaság. Kezdetben a Főpolgármesteri Hivatal épületében működött a cég, majd 2016 májusában egy Andrássy úti műemlék épületbe, a Krausz-palotába költözött, ahol a bérleti díj 10–15 euró négyzetméterenként.
A megalakulás után fél évvel sem kezdődött el érdemben a közszolgáltató cégeket érintő munka; 2016 nyarára érkeztek meg a szerződéstervezetek, de azok az érintett fővárosi cégek vezetőit kapásból kiakasztották. Az akkori tervek szerint a közbeszerzési folyamat lényegi részeit vitte volna el az új kft., és költségtérítési díjként az éves közbeszerzési keret 3 százalékát – azaz „ideális esetben” 9 milliárd forintot! –, a felelősség viszont a közműcégekre hárult volna. Ezt sokan kifogásolták, és sokáig nem is sikerült megállapodni. Információink szerint még ma is akad olyan közműcég, amely egyáltalán nem szerződött a kft.-vel, vagy szerződött, de a Közbeszerzési Kft. nem teljesítette a feltételeket. Tarlós akkor még meglehetősen nyugodtnak tűnt, a sajtón keresztül is azt üzente a cégvezetőknek, hogy csak olyan szerződésbe menjenek bele, amely osztott felelősségről szól és kedvező feltételeket biztosít.
Restart
Idővel kiderült, hogy a kezdeti aggodalmak nem voltak alaptalanok: a közbeszerzések nem lettek sem gyorsabbak, sem olcsóbbak. A közműcégek vezetői sorra kilincseltek Tarlósnál az értelmes változtatásért. Egy, a BKV ügyeit jól ismerő forrásunk szerint a BKV igazgatóságában többször felmerült annak az igénye, hogy szerződést bontsanak a Közbeszerzési Kft.-vel, azonban ehhez soha nem lett meg a többség, vagyis maradt minden a régiben. A gyakorlatban az is súlyos problémát okozott, hogy egészen kis összegű közbeszerzéseket is érintett a központosítás, és emiatt az egyszerű karbantartások, szerelések is folyamatos csúszásban voltak. „A BKV esetében csak rossz tapasztalatunk van, az ilyen jellegű központosítás teljesen értelmetlen, hiszen a fővárosi közműcégek egymástól teljesen különböző közbeszerzéseket bonyolítottak le eddig, speciális eszközöket szereztek be, házon belül mindenhol megvan ehhez a szakértelem és a kapacitás, ennek kiszervezése csak lassított mindent” – mondja egy BKV-s forrásunk, aki szerint akkor van értelme külsős kft.-t megbízni a közbeszerzések lebonyolításával, ha évente csak néhány ilyen ügylet van.
Mivel a gondok tényleg befolyásolták a napi működést is, Tarlós 2017 tavaszára kezdte elveszíteni a türelmét, és kijelentette, felszámolja a céget, ha nem lesz változás. Városházi forrásunk szerint Tarlós a szíve szerint tavasszal már tényleg beszántotta volna a kft.-t, viszont kormányzati nyomásra kénytelen volt lenyelni pár változtatást. Az addigi ügyvezető, Kádár Attila közös megegyezéssel távozott a cégtől, majd egy olyan személyt sikerült utódként kijelölni, aki nem a korrupcióellenes küzdelmeiről lett híres. „Amikor Tarlós bejelentette, hogy Torma Szilvia lesz a cég ügyvezetője, sokan megdöbbentünk, többen azt sem tudtuk, kicsoda, a közgyűlés ülésén kerestünk rá a neten” – idézi fel Gy. Németh. Torma Szilvia korábban az I. kerületi fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás jobbkeze volt, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket vizsgáló főosztályának a vezetője lett. Közismert pedig azzal lett, hogy mélyen a piaci ár alatt bérelhetett egy 86 négyzetméteres ingatlant az I. kerületi önkormányzattól a Mátyás-templom melletti Hess András téren. Torma egyébként korábban is tevékenykedett a Közbeszerzési Kft.-ben, majd kinevezésével egyidejűleg a Közbeszerzési Kft. a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. vállalatcsoport alá került. Gy. Németh szerint ez csak arra volt jó, hogy így kikerült a cég a közgyűlés látóköréből: „Innen kezdve nem jutnak el hozzánk a Közbeszerzési Kft. ügyei, mindent elfed a városvezetési holding, csak egy konszolidált mérleg kerül be a gazdasági év végén a képviselők elé, magyarul az egészet eldugták a közgyűlés elől” – mondja a DK-s politikus. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes egyébként ekkor elismerte, hogy a Közbeszerzési Kft. háza táján vannak zavarok, de ezeket megpróbálják korrigálni. Megkerestük természetesen a kft. vezetőségét is, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen konkrét intézkedéseket tettek a gördülékeny munkavégzés érdekében, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Sok minden azonban nem változhatott, hiszen Tarlós István nem sokkal az „átalakítások” után már arról beszélt, hogy januárban akár fel is számolhatja a céget. „Be kellene végre látni, hogy a cég létrehozása tévedés volt. Az egész elgondolás egy konstrukciós hiba, lehet új vezetőt cserélni, és még nyolcvan embert felvenni, de alapvetően ez egy kijavíthatatlan hiba” – mondta az egyik közműcégnél dolgozó forrásunk.
