„Van mentségem, kormányt kellett alakítani, és az egy olyan munka, ami megterheli az embert” – kezdte öt hetes kihagyás után a Kossuth Rádión hallható interjúját Orbán Viktor miniszterelnök.
Mint mondta, nemcsak az idei év lesz bizonytalan, de az lesz a 2023-as év is, szerinte ugyanis a világot tovább fogja gyötörni a háború és annak gazdasági következményei. Hozzátette: az inflációt nyögi egész Európa, ez egy háborús infláció, és részben a háború hajtja fel az energiaárakat, részben pedig a nyugati szankciók indítanak el újabb áremelkedést.
Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy nehéz csata volt Brüsszelben az olajembargó kapcsán, de „nekünk a rezsi nagy gond, azt kezelni kell, a rezsivédelem ma már a családvédelem szinonimája Magyarországon”.
Ma vagy holnap kiad a kormány egy rendeletet a rezsicsökkentés részletszabályairól, amelynek értelmében a kisvállalkozások benne maradnak a rezsivédelemben. Százezer kisvállalkozó mentesül így a magasabb rezsitől
– tette hozzá Orbán.
Szerinte egyedül ő csatázott Brüsszelben, de a józan ész győzött, és nem kellett erőből menni. Azt kéri a magyar kormány az uniótól, hogy fogadják el, rendkívüli helyzet van, ami rendkívüli megoldásokat kíván – mondta arra reagálva, hogy az EU biztosa felszólította Magyarországot a benzinár-megkülönböztetés felfüggesztésére.
Beszélt az inflációról is, ami 15-16 százalékon lenne, ha a kormány nem vezette volna be az élelmiszerárstopot, a benzinárstopot és a rezsicsökkentést. Szerinte a háborús infláció letörésének legjobb megoldása a béke.
„A békét kellene finanszíroznunk, nem a háborút. Ha folytatják a szankciós politikát, tönkreteszik az egész európai gazdaságot. Szerintem másként kell gondolkodnunk az orosz–ukrán háborúról”
– mondta.
A miniszterelnök Soros Györgyöt is szóba hozta, aki szerinte háborús uszító, jól keres a háborún, és szeretné azt meghosszabbítani. „Ukrajnának joga van megvédenie saját magát” – fogalmazott a miniszterelnök. Ha úgy dönt egy kormány, hogy harcol, nem lehet elvitatni, még ha "nem is jók az esélyeik a fogadóirodák szerint".
A kérdés Orbán szerint az, hogy Európa hogyan reagál, és milyen javaslatokat tesz a megoldásra. A baj az, hogy a béke hangján a magyarokon kívül szinte senki nem beszél Európában. „A béke hangján kellene beszélni” – tette hozzá.
A gázcsatában más érvelést szeretne Orbán használni, de abban bízik, hogy ott is a józan ész fog győzni.
Aztán hozta a kötelezőt: a háború árát nem fizethetik meg a magyar családok, ezért kell a vállalatoknak pluszterhet vállalniuk. Azzal biztatja őket, hogy pár év múlva sokkal erősebb lesz a magyar gazdaság.
„Néhány kis stiklit leszámítva nem fogják áthárítani az emberekre” – mondta az extraprofitról. Szerinte ki fogják bírni az emberek és a cégek, és túllendülnek a nehézségeken. Köszönetet mondott a bankoknak és a cégeknek, hogy befizetik az extraadót.
A miniszterelnök szeretné meghosszabbítani a benzinárstopot és az élelmiszerárstopot, de erről később döntenek.
