ORÖ-elnök: "Valaki meg akarja akadályozni, hogy a romáknak képviselete legyen az Országgyűlésben"

  • narancs.hu
  • 2021. december 16.

Belpol

Politikai csatározások folynak az Országos Roma Önkormányzatban.

"Valaki mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a romáknak képviselete legyen az Országgyűlésben" – ezt Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke mondta a Népszavának. Ahogy a lap megjegyzi, az ORÖ novemberi közgyűlésén vereséget szenvedett a kormány emberének tartott Farkas Félix, a Fidesszel szövetséges Lungo Drom jelöltje. Helyette Agócs János lett a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetője. Farkas Félix eddig csak szószóló volt az Országgyűlésben, Agócs János viszont szeretné elnyerni a teljes jogú képviselői mandátumot.

Ám egyelőre falakba ütközik. Ehhez ugyanis több tízezer szavazatra van szükség. Akik viszont bejelentkeznek a kisebbségi névjegyzékbe, azok csak a nemzetiségi listára szavazhatnak, pártlistára nem.

Ahogy a lap megjegyzi, a Lungo Drom megtámadta a bíróságon az ORÖ közgyűlésén hozott döntéseket, majd – mivel a Fővárosi Törvényszék nem talált szabálytalanságot, és elutasította a beadványt – panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (AB). Az AB pedig a minap megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék végzését, ezzel együtt pedig az ORÖ két döntését:

  • az egyik arról szólt, hogy a roma önkormányzat 7 fős nemzetiségi listát állít,
  • a másik pedig magának a közgyűlési választásnak az eredménye volt.

Az AB szerint alaptörvény ellenes, ha a felkészülési idő oly mértékben rövid, hogy a megváltozott szabályozáshoz való alkalmazkodás lehetetlen, vagy felkészülési idő egyáltalán nincs biztosítva. A határozat szerint a legfőbb gond pedig az, hogy az ORÖ a választási eljárást érdemben módosította, majd azt ugyanazon az ülésen alkalmazta: ez olyan körülmény, amely a szavazást és a jelöltállítást érdemben befolyásolta.

Az AB érvelése szerint így a romák országos közösségéhez tartozó választópolgároknak nem nyílt lehetőségük arra, hogy a „véleményüket kialakítva tájékoztassák képviselőiket”.

Agócs János a Népszavának azt mondta, szerint

politikai döntés született.

Majd megjegyezte, hogy nemzetközi fórumhoz fordulnak jogorvoslatért.

A lap elérte Csóka Jánost is, a Lungo Drom frakcióvezetőjét, aki megerősítette, hogy ő volt az, aki benyújtotta a panaszt a Fővárosi Törvényszékhez, majd az Alkotmánybírósághoz. Ahogy azt is elismerte, hogy a Lungo Drom képviselői hétvégén találkoztak Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztossal, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatójával. Megjegyezte, hogy a téma nem az ORÖ volt, többek között a jövő évi választások előkészítéséről beszéltek és Csóka azt mondta, nem is kérdés, hogy a Lungo Drom a Fidesz mellett teszi le a voksát.

A Lungo Drom rendkívüli ORÖ-közgyűlés összehívását kezdeményezte. Agócs János a Népszavának azt mondta, hogy összehívja ugyan a közgyűlést, de bíróságra megy majd: közlése szerint törvénytelenségek szerepelnek a Lungo Drom előterjesztésében. 

Címlapképünkön: Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke beszédet mond a roma holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, az Országos Roma Önkormányzat székházában 2020. augusztus 2-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.