Oroszpárti a magyar netezők zöme

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 21.

Belpol

46 százalék mérsékelten, 31 százalék erősen, 8 százalék teljesen.

Hat közép-európai országban vizsgálta az ukrajnai háborúval kapcsolatos véleményeket a Free Press Eastern Europe nevű szervezet felkérésére a Kantar nevű kutatócég. Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon vizsgálódott. Arra jutott, hogy ami a háború megítélését illeti, a magyar internetezők döntő többsége oroszpárti, eltérő mértékben: 46 %-a mérsékelten, 31 %-e erősen, 8 %-a pedig teljesen oroszpárti, és csupán 15 % vallotta magát ukránpártinak – írja a Telex.

Az adatfelvétel június 28-ától július 7-ig tartott. Ezer főt kérdeztek, online kérdőív segítségével, a válaszadók 18 és 65 év közöttiek voltak. 

A teljesen oroszpárti csoportban a férfiak aránya nagyobb az átlagosnál, ugyanígy több közöttük a falvakban élő. Minél elfogadóbbak az emberek az oroszpárti narratíva iránt, annál kevésbé jellemző rájuk, hogy beszélnének angolul, viszont többen vannak közöttük, akik az orosz források alapján is tájékozódnak. 

Az ukrán álláspont támogatóinak körében több a nagyvárosi és a felsőfokú végzettségű. 

Ugyanakkor az is kiderült a felmérésből, hogy nincs olyan állítás, amelyet egyértelműen elfogadnának vagy elutasítanának a magyar válaszadók. „Ez jól jelzi azt a küzdelmet, amely a nyilvánosságban uralkodó narratíváért zajlik, és azt is, hogy ennek eredményeként milyen mértékben vált polarizálttá a magyar társadalom” – írják a kutatás szervezői.

Jellemző, hogy 20-31 % között mozgott egyes kérdések esetében azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni.  

 

Azt, hogy Ukrajna legyőzése után Oroszország megtámadná Magyarországot is, a teljesen oroszpártiak 72 százaléka elképzelhetetlennek tartotta, az erősen oroszpártiak 54 százaléka, a mérsékelt oroszpártiak 15 százaléka zárta ki ezt az eshetőséget. 

A megkérdezett magyarok negyede valamilyen mértékben egyetértett azzal, hogy Magyarország jogot formálhat bizonyos nyugat-ukrajnai területekre. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.