Interjú

„Túlélünk, ha beledöglünk is”

Karácsony Gergely főpolgármester

Belpol

Ha nem jön kormányzati segítség és európai szintű be­avatkozás, az önkormányzatok nem tudják kigazdálkodni az energiaköltségeiket – véli Karácsony Gergely. A főpolgármester azt mondja, hogy Budapestnek kész tervei vannak az uniós pénzek lehívására. A 2024-es önkormányzati választás előtt nem javasolna előválasztást, de nem is fél tőle.

Magyar Narancs: Budapestet a járvány évei alatt nehéz pénzügyi helyzetbe hozták a kormányzati elvonások. A mostani energiaválságban ugyanakkor ön mintha csendesebben kongatná a vészharangot, mint más polgármesterek. Ez a válság kevésbé veszélyezteti a főváros működését, vagy azt gondolja, hogy úgyis lesz megoldás?

Karácsony Gergely: Valamilyen megoldásnak lennie kell. Ezzel együtt én is kongatom a harangot, nyilvánosságra hoztunk néhány adatot arról, hogy ha mindent ugyanúgy csinálnánk az energiabeszerzésben, mint eddig, milyen árak jönnének ki. Döbbenetes: tíz, húsz, sőt harmincszoros árak. Még ha lenne is pénzünk rá, akkor se fizetnénk ennyit az energiáért. Mi nem peep show-t meg kaszinót üzemeltetünk az energiával, hanem alapvető, az egész nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú közszolgáltatásokat: közvilágítást, ivóvízellátást, közösségi közlekedést, szemétszállítást. Nehéz belenyugodni abba, hogy a Paksi Atomerőmű 12 forintért termeli meg az áramot, mi pedig 462-ért vehetjük meg a kereskedő cégtől. De mondok egy másik példát. A fővárosi tulajdonban lévő hulladék­égető nagyjából annyi elektromos áramot termel, amennyiből fenntartjuk a budapesti dísz- és közvilágítást, de az áram a kukaholdingon keresztül elmegy a nagy állami rendszerekbe. Vagyis a budapestiek hulladékát a mi cégünk szedi össze, szállítja el, mi égetjük el, ám az így keletkezett energiát elveszi az állam. Elfogadhatatlan, hogy a tomboló világpiaci árakhoz kellene igazodnunk, miközben a magyar adófizetők pénzén fenntartott vagy akár fővárosi tulajdonban lévő cégek megtermelik azt az áramot, amire szükségünk lenne.

MN: A kormány reagál valamit ezekre a felvetésekre?

KG: A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökével közösen kezdeményeztem egy nemzeti energiacsúcs összehívását, mert nagymértékben tetézi a bajt, hogy semmilyen párbeszéd nincs az energiakrízisről a kormány és az önkormányzatok között. Nem tudom, hogy a párbeszéd-képtelenségnek mi a pontos oka. Ehhez vannak szokva, vagy akkora bajban van a költségvetés, hogy ők sem tudják, mi legyen? Esetleg ebben is a hatalmi lehetőséget látják újabb önkormányzati feladatok és vagyonelemek államosítására? Bármelyik is a valódi ok, az eredmény teljes mértékben elfogadhatatlan.

MN: Tudják egyáltalán, hogy kit kell keresni a kormányban, ki lenne a felelős az önkormányzati krízishelyzet kezeléséért?

KG: Tudjuk, hogyan működik ez a kormány, minden szál Orbán Viktornál fut össze, neki címezzük a leveleinket. Az ugyanakkor nem véletlen, hogy az áprilisi választás után létrejött kormányzati struktúrában – szemben az előzővel – nincs Budapestért felelős kormánytag. Ha lenne, akkor hozzá fordulhatnánk a problémákkal, vagy nála tudnánk kezdeményezni a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának összehívását. 

MN: Energiakérdésben több fideszes polgármester, például Cser-Palkovics András is megszólalt. Jelenleg az önkormányzatok a politikai vezetés színezetétől függetlenül hasonló problémákkal szembesülnek. Tart attól, hogy ha lesz valamilyen kormányzati segítség vagy kompenzáció, azt megint politikai alapon osztják majd ki?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.