Interjú

„Túlélünk, ha beledöglünk is”

Karácsony Gergely főpolgármester

Belpol

Ha nem jön kormányzati segítség és európai szintű be­avatkozás, az önkormányzatok nem tudják kigazdálkodni az energiaköltségeiket – véli Karácsony Gergely. A főpolgármester azt mondja, hogy Budapestnek kész tervei vannak az uniós pénzek lehívására. A 2024-es önkormányzati választás előtt nem javasolna előválasztást, de nem is fél tőle.

Magyar Narancs: Budapestet a járvány évei alatt nehéz pénzügyi helyzetbe hozták a kormányzati elvonások. A mostani energiaválságban ugyanakkor ön mintha csendesebben kongatná a vészharangot, mint más polgármesterek. Ez a válság kevésbé veszélyezteti a főváros működését, vagy azt gondolja, hogy úgyis lesz megoldás?

Karácsony Gergely: Valamilyen megoldásnak lennie kell. Ezzel együtt én is kongatom a harangot, nyilvánosságra hoztunk néhány adatot arról, hogy ha mindent ugyanúgy csinálnánk az energiabeszerzésben, mint eddig, milyen árak jönnének ki. Döbbenetes: tíz, húsz, sőt harmincszoros árak. Még ha lenne is pénzünk rá, akkor se fizetnénk ennyit az energiáért. Mi nem peep show-t meg kaszinót üzemeltetünk az energiával, hanem alapvető, az egész nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú közszolgáltatásokat: közvilágítást, ivóvízellátást, közösségi közlekedést, szemétszállítást. Nehéz belenyugodni abba, hogy a Paksi Atomerőmű 12 forintért termeli meg az áramot, mi pedig 462-ért vehetjük meg a kereskedő cégtől. De mondok egy másik példát. A fővárosi tulajdonban lévő hulladék­égető nagyjából annyi elektromos áramot termel, amennyiből fenntartjuk a budapesti dísz- és közvilágítást, de az áram a kukaholdingon keresztül elmegy a nagy állami rendszerekbe. Vagyis a budapestiek hulladékát a mi cégünk szedi össze, szállítja el, mi égetjük el, ám az így keletkezett energiát elveszi az állam. Elfogadhatatlan, hogy a tomboló világpiaci árakhoz kellene igazodnunk, miközben a magyar adófizetők pénzén fenntartott vagy akár fővárosi tulajdonban lévő cégek megtermelik azt az áramot, amire szükségünk lenne.

MN: A kormány reagál valamit ezekre a felvetésekre?

KG: A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökével közösen kezdeményeztem egy nemzeti energiacsúcs összehívását, mert nagymértékben tetézi a bajt, hogy semmilyen párbeszéd nincs az energiakrízisről a kormány és az önkormányzatok között. Nem tudom, hogy a párbeszéd-képtelenségnek mi a pontos oka. Ehhez vannak szokva, vagy akkora bajban van a költségvetés, hogy ők sem tudják, mi legyen? Esetleg ebben is a hatalmi lehetőséget látják újabb önkormányzati feladatok és vagyonelemek államosítására? Bármelyik is a valódi ok, az eredmény teljes mértékben elfogadhatatlan.

MN: Tudják egyáltalán, hogy kit kell keresni a kormányban, ki lenne a felelős az önkormányzati krízishelyzet kezeléséért?

KG: Tudjuk, hogyan működik ez a kormány, minden szál Orbán Viktornál fut össze, neki címezzük a leveleinket. Az ugyanakkor nem véletlen, hogy az áprilisi választás után létrejött kormányzati struktúrában – szemben az előzővel – nincs Budapestért felelős kormánytag. Ha lenne, akkor hozzá fordulhatnánk a problémákkal, vagy nála tudnánk kezdeményezni a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának összehívását. 

MN: Energiakérdésben több fideszes polgármester, például Cser-Palkovics András is megszólalt. Jelenleg az önkormányzatok a politikai vezetés színezetétől függetlenül hasonló problémákkal szembesülnek. Tart attól, hogy ha lesz valamilyen kormányzati segítség vagy kompenzáció, azt megint politikai alapon osztják majd ki?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.