Simonka György pere és viselt dolgai

A déli bástya beáldozása

Belpol

Október 13-án kezdődött Simonka György perének érdemi szakasza: a vád többek közt költségvetési csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása. Ártatlannak mondja és Nagy Imre mártír miniszterelnökhöz hasonlítja magát, s nagy politikai visszatérésről sző álmokat. Vallomása nem rengette meg a vádat.

A Fidesz országgyűlési frakciójának tagjai 2019. július közepén, a tavaszi ülésszak lezárásakor a volt Karmelita kolostorban lévő irodájában keresték fel a miniszterelnököt. Egy kis elbeszélgetésre meglátogatta ekkor Orbánt Simonka György, a dél-békési körzet képviselője is, s a közös képet büszkén kiposztolta Facebook-oldalára. Akkor már lezárult az őt (is) érintő nyomozás – a mentelmi jogát már 2018 októberében felfüggesztették –, és csupán bő egy hónap volt hátra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség benyújtsa a vádiratot a Fővárosi Törvényszéken ellene és 32 társa ellen. Vajon elképzelhető-e, hogy Orbánnak ne lett volna előzetes tudása ekkor a Simonkával szemben vitt nyomozás állásáról, a meggyanúsításáról vagy akár a vádról is? Vajon mit nem tudott ekkor Orbán Simonkáról és az ügyleteiről?

Simonka zöldségfelvásárlóként és -kereskedőként kezdte pályáját. Megtanulta, hogyan kell alkudni a termelőkkel és tárgyalni a felvásárlókkal, és a nagybani piacok mely vezetőivel tanácsos jóban lenni. Ám a politika más dimenzió; meglehet, nem vette észre, hogy elengedték a kezét. Ma sokan szemlélik értetlenkedve Békésben, ahogyan továbbra is a 2022-es viharsarki indulásról szövöget álmokat.

 

Bűnszervezet, cégháló, személyi kör

Az ügyészség tehát 2019 augusztusában vádolta meg Simonka Györgyöt és 32 társát bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekményekkel. A kár nagysága eléri a 1,4 milliárd forintot. A harmadrendű vádlott Simonka e szerint bűnszervezetben, felbujtóként vett részt a csalási sorozatban, de elkövetett vesztegetést és okirat-hamisítást is. A másodrendű vádlott Tóth Szilveszter, a Magyar Termés TÉSZ Kft. egykori ügyvezetője (tész = termelői értékesítő szervezet – a szerk.), az elsőrendű vádlott Kékessy Mihály pedig a Paprikakert TÉSZ Kft. ügyvezetője volt – de az ügy és a per főszereplője és kulcsfigurája valójában Simonka György.

A dokumentum szerint Simonka évekkel ezelőtt tudomással bírt arról, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg a mezőgazdasági termelők előtt. Ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával olyan személyi kört épít fel, amellyel a beruházások megvalósítása során összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz juthat. A csalási konstrukció lényege e szerint a következő volt. Az országgyűlési képviselő által létrehozott két tész, a Magyar Termés és a Paprikakert kisebb részben működésre, nagyobb részben beruházási célra kapott uniós és magyar költségvetési támogatást. A két cég a fejlesztési tervében szereplő, adott félévre vonatkozó támogatási összeg elfogadását követően árubeszerzésre, valamint beruházások megvalósítására meghívásos közbeszerzési pályázatokat írt ki. Ezeken kizárólag olyan gazdasági társaságok vettek részt, amelyek tagjaik és vezetőik személyén keresztül kötődtek a pályázatot kiíró tész-ek tényleges vezetőihez. A projektek megvalósítását elnyerő gazdasági társaságok a beruházásokat alvállalkozókkal végeztették el, akik a szerződésben szereplő megbízásokat a támogatási kérelemben szereplő összegeknél lényegesen alacsonyabb, a piacinak megfelelő áron teljesítették. Az egyes fővállalkozók ezt követően a két tész-nek olyan összegről kiállított számlákat csatoltak, amelyek az általuk előzetesen egyeztetett, eltúlzott mértékű árat tartalmazták. A túlszámlázással megszerzett összegeket a fővállalkozók a szervező országgyűlési képviselőnek juttatták vissza.

 

Hazugság, fenyegetés, mese

Kerényi István negyedrendű vádlott (Kerényi János fideszes országgyűlési képviselő és dél-alföldi régióigazgató közeli rokona) vallomásában szerepelt, hogy korábban Simonka az utóbb csődbe jutott Mórakert TÉSZ Kft.-nek szállított be, és cége, a Simba Hungary Kft. sok millióval ragadt bent. A negyedrendű vádlott szerint Simonka azért alapított tész-eket, mert félt, hogy zöldség- és gyümölcsfelvásárlóként kiszorul a piacról.

„Nem volt bűnös szándékom, tagadom, hogy bűnszervezetet és céghálót hoztam volna létre, csalást nem követtünk el. (…) A munkát 2007-ben kezdtük el, amikor baloldali kormány volt Magyarországon, amelytől támogatásra nem számíthattunk, utána nem sokkal később pedig beütött a gazdasági világválság” – áll Simonka írásbeli vallomásában.

Szerinte képtelenség a vádiratban említett 45 százalékos visszaosztás, ugyanis az eltervezett beruházásokat az elnyert összeg 50–55 százalékos felhasználásával nem lehet megvalósítani. Simonka úgy látja, ezt azok állítják, akiknek a cégéből „eltűntek” pénzek, és a hiányért őt teszik felelőssé azért, hogy kedvezőbb megítélés alá essenek az eljárás során. „És miután ezt a menekülési módszert látja a többi cégeltüntető is, miszerint ez lehet a menekülés útja a jelen ügyből, ezért ők is alkukat kötnek ugyanerre a hazugságra” – vallotta írásban a képviselő.

Ezeket a hamisnak mondott alkukat csakis a Központi Nyomozó Főügyészséggel köthették az érintettek – s bár Simonka súlyos vádakat fogalmaz meg, mégsem nevez meg egyetlen személyt és céget sem, nincsenek az állításait bizonyító számlák, kimutatások. A kormánypárti képviselő e vallomással igyekszik cáfolni azt a vádiratot, amelyet korábban „nullásnak” nevezett. Igen rossz színben tünteti föl Kovács Zoltánt, aki a 2010-es évek elején átvette a két tész irányítását. Hasonlóképpen láttatja Juhász Gábort is, akit reorganizációs feladatokkal hívott Simonka az általa is birtokolt tész-ekhez. Állítása szerint Kovács többször megzsarolta őt, mi több, saját céget szeretett volna működtetni, ami a tész-ek konkurenciája lett volna. „A bizalom megrendült” – vallotta róla Simonka. S hozzátette azt is: a Paprikakert ügyeit is „nagyon hanyagul kezelték” 2016–2017-ben. Ezt Simonka 2017 második felében szóvá tette, emiatt össze is veszett Juhásszal. „Megfenyegetett, hogy minden bajt rám és politikus barátaimra fog kenni, és higgyem el, ha ő egyszer elkezd mesélni, akkor napokig fogja faragni a történetét” – állítja Juhász Gáborról a fideszes képviselő.

Sem Kovács, sem Juhász nem ül a vádlottak padján; együttműködtek az ügyészséggel, és a bíróság tanúként hallgatja meg majd őket.

„Szerintem nagyon vékony vonal választja el egy gazdasági közösség, egy klaszter, egy tész-együttműködés, egy gazdasági összefogás rendszerét, mondjuk úgy, szervezetét, egy bűnszervezettől. Az elhatárolódás alapja a szándék, az akarat. Nekem soha nem volt bűnös szándékom a vállalkozások alapítása és működtetése során” – fejtegeti Simonka írásos vallomásában. E dokumentum egyelőre nem tűnik túl átütőnek – az sem kizárható persze, hogy a vádlott és az őt védő Bánáti János–Erdei Zoltán ügyvédpáros a későbbiekre tartogat fontos információkat.

Simonka tagadta, hogy irányító befolyása lett volt a Magyar Termésben és a Paprikakertben, ahol 2010-ig résztulajdonos és ügyvezető volt. Ekkor egyébként Simonka szerint minden mintaszerűen folyt: a beruházásaik szabályosak voltak, az értékbecsléseik valósak, a közbeszerzések törvényesek, szakértőket alkalmaztak az építkezéseknél és a beruházásoknál, kifizettek minden termelőt, a minisztériumi ellenőrzések pedig nem találtak hiányosságot. Simonka beszámolt arról is, hogy saját pénzéből többször adott kölcsön a gazdasági társaságoknak, s készfizető kezességet is vállalt azokért. Megjegyeznénk, hogy 2015-ös vagyonnyilatkozatában a január végi leadási határidő után másfél hónappal „apró” kiegészítést tett. Beírta, hogy kezességvállalás miatt van 357 millió 699 ezer forintnyi kötelezettsége. Erről a majdnem 360 milliós tételről a bevallás rendes határidejéig „megfeledkezett” a képviselő.

 

„Védd meg magad!”

A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatti büntetőperben Tóth Szilveszter vádlott, a Paprikakert egykori ügyvezetője a Fővárosi Törvényszék előtt megtagadta a vallomást. A nyomozati szakban tett vallomásait azonban ismertették a tárgyaláson. Ebből egy stróman képe bontakozott ki, hiszen ügyvezetőként nem tudott semmit saját cége beruházásairól, ahogyan arról sem, hol vannak a társaság telephelyei, sőt cége bankszámlájához sem volt hozzáférése. Tóth a nyomozás során arról is beszélt, mindent Simonka irányított és határozott meg, a döntés is az ő kezében volt. Állítja, sok esetben meghamisították az aláírását, noha a cég első számú vezetője volt.

A Simonka főszereplésével zajló büntetőper üteme gyorsabb az előre vártnál. A vádalkuk miatt már nem 33 fő ül a vádlottak padján; Simonkához hasonlóan több vádlott is írásban nyújtotta be a vallomását, sem a bíróság, sem az ügyészség kérdéseire nem kívánnak válaszolni. Simonka kulcsszerepet játszó felesége és unokahúga azzal a jogukkal is élnek, hogy távol maradnak a tárgyalástól, azon ügyvédjük képviseli őket.

„Simonka kezét elengedte a Fidesz, és a legfelső szintről azt üzenték neki: Gyuri, védd meg magad. A maga módján ezt teszi, de mostanában úgy néz ki, mint a fedélzeten elszabadult hajóágyú vihar közben. Az pedig halottgyalázással ér fel, hogy a kivégzett mártír miniszterelnökhöz, Nagy Imréhez hasonlítja magát” – mondta egy az ügyet jól ismerő kormánypárti forrásunk.

Az idén januári előkészítő ülés utáni történések nem cáfolják az „elszabadult hajóágyú” hasonlatot. A vádhatóságot mindennek elmondta, a legenyhébb megfogalmazás az volt, hogy a „vádirat prekoncepcióra és egy-két ámokfutó vallomására épült”. A vádat „az ügyészség által írt teleregénynek” titulálta, s ehhez hozzátette, hogy „rengeteg hamis bizonyítékkal és tanúvallomással támasztották alá a vádiratot, emellett törvénytelenül és szabálytalanul beszerzett bizonyítékok vannak a nyomozati iratokban”. Az augusztusi medgyesbodzási testületi ülésen a vádiratot „nullásnak” nevezte (az erről készült hangfelvételt a magyararancs.hu-n nyilvánosságra hoztuk).

Bár Simonka egyre komolyabb tehertétel a Fidesznek, a frakció mind ez idáig semmilyen szankcióval nem sújtotta – Ruck Márton, a medgyesegyházi alapszervezet elnöke viszont még augusztus első felében kezdeményezte kizárását a Fideszből. A kormánypárt alapszabályának két pontjára hivatkozott, azt állítva, hogy Simonka sérti a „Szövetség” érdekeit és jó hírét, valamint nem tájékoztatta a helyi szervezetek elnökségét az ellene indított büntetőeljárás fejleményeiről. Válaszként Simonka is kezdeményezte Ruck és a medgyesegyházi polgármester, Kraller József kizárását. Ezen ügyekben közel három hónap után sem történt semmi; Herczeg Tamás, a Fidesz Békés megyei választmányának elnöke, országgyűlési képviselő a Narancs kérdésére azt felelte, hogy döntés még nincs, és hozzávetőleg sem tudja megmondani, mikorra várható.

 

*

A per megkezdése előtt a Magyar Nemzetnek adott interjújában Polt Péter legfőbb ügyész éppen a Simonka elleni vádirattal bizonygatta az általa irányított vádhatóság elfogulatlanságát. A mostani vádirat végén olvasható, hogy a tész-ek ügyeitől elkülönítették az európai uniós források ügyében tapasztalt dél-békési csalások gyanúját, ahol a kárérték jócskán meghaladhatja a futó per közel másfél milliárdos összegét. Azaz a beismerés esetére 8 és fél éves fegyházzal és 850 milliós vagyon­elkobzással megkínált Simonka újabb, hosszú per elé nézhet, holott a jelenlegi jogerős ítéletéig is évek telhetnek el.

A képviselő immár saját hátországára sem számíthat. Az orosházi Fidesz október 8-i alapszervezeti ülésén parázs vita alakult ki személyéről, amire Simonka is kénytelen volt reagálni a szócsöveként működő orosházi Oroscaféban. „Mindenki azt beszéli, addig (a vallomástételig – B. T.) kinyírnak, hogy elhallgattassanak. Ha pedig eljutok a vallomásig, akkor még aznap lecsuknak” – mondta Simonka. Lehet, kissé túlbecsülte a saját jelentőségét. De szavai egyszersmind elszántságról is tanúskodnak. Vajon mire lesz ez elég?

Neked ajánljuk