Simonka György körzetében, az Orosháza központú Békés megye 4. számú választókerületében induló ellenzéki jelöltek vitáztak szerda este a viharsarki iparváros művelődési házában. A kissé langyosan induló vita az utolsó harmadában vált izgalmassá és feszültté, amikor arról esett szó, miért nem sikerült már 2018-ban a parlamenti választáson leváltani Simonkát, illetve amikor szóba került hogy a 2019-es őszi helyhatósági választáson a végül elmaradt összefogás miatt nem lett ellenzéki polgármester Orosházán. A körzetben Szabó Ervin ügyvédet indítja a Jobbik, akit a DK, az LMP és Mindenki Magyarországa Mozgalom támogat, míg a MSZP jelöltje Szelényi Zoltán főorvos, aki maga mögött tudja a Párbeszédet és a Momentumot is.
A vita első negyven percében nem hangzott el Simonka György neve, aki nem csupán a vádlottak padján ül bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt, hanem immár harmadik ciklusban, 2010 óta a körzet egyéni országgyűlési képviselője. Ám aligha véletlenül jegyezte meg Szelényi Zoltán, hogy Dél-Békés nem csupán leszakadó, hanem „Fidesz sújtotta régiója is az országnak.” Szabó Ervin a mélyen az országos átlag alatti bérszínvonalról és arról is szólt, hogy a választókerületen belül található mezőkovácsházi kistérség az országos összevetésben a legutolsók között van.
A térség helyzetének megítélésében alig volt vita a felek között: leszakadásáról, elvándorlásáról, kiürülő falvakról, gyalázatosan rossz utakról, a szociális háló óriási lyukairól beszélt mindkét jelölt.
„Ez a kátyúk vidéke” – utalt az országutak állapotára Szabó.
Szelényi – némi meglepetésre – azzal a javaslattal élt, hogy a Hódmezővásárhely és Szeged között elkészült, de még át nem adott tram-train vonalat hosszabbítsák meg Orosházáig, de akár Békéscsabáig és Gyuláig. Gulyás Márton (Partizán) moderátor felvetésére, hogy már az eddigi projekt is csillagászati összegbe került és települések között környezetszennyező, Szelényi azt válaszolta, még mindig ez a legjobb megoldás. A projekt iszonyatos csúszása nem került szóba.
A nagybirtokrendszerről szóló vitablokkban a birtokkoncentráció jogosságának és törvényességének vizsgálatát látta indokoltnak Szelényi Zoltán, míg Szabó Ervin elítélte az új földesúri rendszert, és kijelentette, megnyirbálná a 300 hektár fölötti birtokokat, az így felszabaduló földet a kis- és közepes gazdaságok erősítésére odaadná a helyi gazdáknak. Ennek mikéntjéről azonban nem beszélt. „Nem a föld-, hanem a munkaerőhiánnyal van gond a mezőgazdaságban. Örülnék, ha lehetne földet osztani, de most a munkaerő kell” – szegezte ezzel szembe Szelényi. Mindketten a helyi agrártermelésre épülő térségi feldolgozók és hűtőházak létesítését, valamint a gazdák összefogását sürgették. Ehhez Szabó Ervin hozzátette, hogy a „magyar áruknak előnyt kell biztosítani.” Ezen a ponton némi vitába keveredett Gulyás Mártonnal, aki kétszer is arra hívta fel a figyelmét, hogy Szabó ezzel protekcionista gazdaságpolitika megvalósítását javasolja.
„Mi tennének az erre a térségre jellemző csicskáztatás ellen?”
– hangzott el a kérdés, ami nem csak önmagában érdekes, hanem szövegkörnyezetében is, bár erről a Partizán szervezte vitában nem esett szó. Kimondatlanul ugyanis ott volt a levegőben – és ezt a helyiek pontosan tudják –, hogy ez a felvetés azért is hangozhatott el, mert a Fidesz az elmúlt években úton-útfélen az ügyvédként dolgozó Szabó Ervint próbálja ezzel úgy összefüggésbe hozni, hogy állítólagosan érintett, és éppen a csicskáztatóknak ad jogi segítséget. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Fidesz lejáratásra alkalmas híresztelése eddig semmilyen hivatalos fórumon nem igazolódott be. Szabó a kérdésről elmondta, itt minden esetben személyi szabadság megsértéséről van szó, a Büntető törvénykönyv hatálya alá tartozik. Szerinte ennek szigorítása, a bérfelzárkóztatás és a rendőrség megerősítése elkerülhetetlen az ügyben. Szelényi más oldalról közelített. Meglátása szerint a mélyszegénység felszámolásán és a szociális háló erősítésén keresztül vezet az út csicskáztatás felszámolásához.
„Simonka nem hozott, hanem vitt pénzt ebből a térségből”
– mondta Szelényi Zoltán annak kapcsán, hogy a térségben kormány- vagy rendszerváltásra van-e szükség. Elengedhetetlennek tartotta, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. „Orbán maffiakormányát akarjuk leváltani!” – adta meg a Simonka-blokk alaphangját Szabó, aki szerint korrupcióellenes ügyészségre éppúgy szükség van, mint arra a tilalomra, hogy politikusok és családtagjaik ne kaphassak EU-s támogatást. Szerinte 90 százalékos vagyonnövekményi adót kell kivetni a kétes módon meggazdagodottakra, de Mészáros Lőrinc esetében vagyonelkobzást kell majd elrendelni.
A két orosházi ellenzéki jelölt között akkor kezdődött el az igazi összecsapás, amikor az előválasztás első napján, a múlt szombaton, Orosházán történtekről esett szó. A helyi szocialisták jelzése alapján Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke kezdeményezett etikai vizsgálatot Szabó Ervin ellen, amiért aznap egy alkalommal megjelent az előválasztási sátorban. Az érintett erre reagálva elmondta, ekkor nem folyt voksolás, és mindenki azért dolgozott, hogy a rendszert újraélessze. Meglátása szerint ezért méltatlan az etikai eljárás kezdeményezése és a MSZP-sek ezzel akarnak vele szemben előnyt szerezni. „Hiszek az előválasztásban!” – hangsúlyozta Szabó Ervin. „Aki hisz az előválasztásban, az betartja a szabályokat” – válaszolta erre Szelényi Zoltán. Szerinte itt nincs pardon és nincs olyan indok, amiért a szabályokat megszegve valamelyik jelölt bemehet az előválasztási sátorba „intézkedni”. Szelényi szerint az etikai eljárás kezdeményezésében nem volt személyeskedés és szenzációhajhászás. (A szerda esti vitával csaknem egyidőben döntött az Országos Ellenzéki Választási Bizottság: elutasította a MSZP indítványát, egyben kimondta, hogy a sátortól három méterre tartózkodott Szelényi. A vitázó felek erről csak az összecsapás után értesültek.)
Ám itt nem ért véget a felizzó vita. Ugyanis Szabó Ervin két korábbi esetről is beszélt, sérelmezve, hogy a szükséges koordináció és együttműködés hiányában nem született ellenzéki győzelem a körzetben és Orosházán. Így értelmezése szerint, ezért nem ő lett 2018-ban Simonkával szemben parlamenti képviselő és 2019-ben orosházi polgármester. A 2018-as tavaszi országgyűlési választáson az ellenzék minden pártja külön indult, ennek ellenére az jobbikos Szabó nagyon megszorongatta Simonkát, és mindössze 1500 vokssal kapott kevesebbet. Elmondta, ha akkor az országos központja utasítására visszalépett volna az MSZP jelöltje, akkor ma nem Simonka lenne a térségben a parlamenti képviselő.
„Hazudsz, hazudsz!” – kiabálták be erre a vitát a helyszínen követő MSZP-sek.
(2018-ban a Vona vezette Jobbik nem működött együtt az ellenzéki pártokkal, azt mondták, egyedül győzik le a Fideszt. A helyi szocialisták pedig nem tudnak arról, hogy országos központjuk jelöltjük visszalépéséről döntött volna – B. T.) Ezen a ponton Gulyás Márton csendre és nyugalomra intette a hallgatóságot, s azt kérte, hallgassák a jelölteket.
Legalább ilyen sérelmesnek állította be Szabó Ervin a 2019-es helyhatósági választáson történteket. A korábbi megegyezés ellenére ugyanis Orosházán végül nem valósult meg a teljes ellenzéki összefogás, az MSZP külön indult, így 152 vokssal lemaradt Szabó Ervin Dávid Zoltán orosházi fideszes polgármester mögött. A teljes összefogás valóban nem jött létre, de ennek okát az MSZP-sek éppen a Jobbik és más pártok szerintük megegyezésképtelen politikájában látták. Ezek a mozzanatok is jelzik, hogy az ellenzéki együttműködés Orosházán sem tökéletes, a régi sérelmek és ezek magyarázata újra és újra napirendre kerül. Éppen ezért a moderátor rákérdezett, hogy ilyen előzmények után, ha bármelyikük veszít, mennyiben tudja majd támogatni a másik jelöltet, hogy legyőzze a Fidesz aspiránsát. Erre mindketten hitet tettek a 100 százalékos támogatás mellett.
Zárszavában Szelényi Zoltán Dél-Békést a legbetegebb régiók egyikének mondta, és sorolta szomorú statisztikát, hozzátéve, itt a Covid-halál is jobban aratott. Egyik fő feladatának az orosházi kórház fejlesztését és fennmaradását mondta. „Meggyógyítom Dél-Békést” – mondta Szelényi. Szabó magát „a Fidesz legerősebb kihívójának nevezte”, egyben azt ígérte, hogy ő jólétet és szabadságot hoz majd a térségnek.
Összegzésképpen elmondható: két, viszonylag szerényebb retorikai képességgel rendelkező jelölt összecsapásán sok konkrét kérdés felett elsiklott mind Szabó, mind Szelényi. Szabó Ervin négy vagy öt kérdés elöl úgy tért ki, hogy „szakpolitikai kérdésről” van szó, amelyhez vizsgálatok és hatástanulmányok kellenek. Míg Szelényi szavajárása lehet, hogy valami „nem ördögtől való.” Ezt mondta akkor is, amikor a közművek újbóli magánosításának lehetőségét hozta szóba. A vitában a legjobban a moderátor, Gulyás Márton szerepelt, aki elismerésre méltóan felkészült az általa nem különösebben ismert térség gondjaiból és problémáiból. Nem tudni, hogy az egyórás vita a térségi választók milyen arányát érdekelte és éri el, de aki végignézte, tisztább képe lehet a jelöltekről és a programokról.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
