Fotó: Németh Dániel
Mesterházy Attila: A múltunk miatt nekünk még hitelesebben kell megfogalmaznunk, hogy mit akarunk, különben a bizalom nem áll helyre. Ezért jó előre tisztáznunk kell: mi a pozíciónk a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy vagy a gazdaság területén. A 2006-os hibát még egyszer nem követhetjük el, mert azt nem élnénk túl. Világos menetrendünk van: tisztújítás, programalkotás, konzultáció, jelöltkiválasztás, szövetségkötés. Így megyünk előre, hangsúlyozva, hogy mi ennek a menetrendnek minden pontján nyitottak vagyunk a kooperációra. Az alapszabály megváltoztatásával az alapstruktúrát, a működési mechanizmust átalakítottuk, az etikai bizottság felállításával megkönnyítettük azoknak a képviselőknek, tagoknak az esetleges felmentését, akik korrupciós vagy egyéb, a párt szellemiségével összeegyeztethetetlen ügyek miatt nemkívánatossá válnak a párttagság többsége számára. Az új jelöltállítás szerint pedig a mostani tisztújításon már csak pályázattal lehet jelentkezni a tisztségekre, sőt az országos elnökjelöltnek ezentúl legalább 3000 aláírással kell rendelkeznie a tagoktól, hogy egyáltalán indulhasson.
MN: Szanyi Tibor elnökségi tag is elindul a pártelnöki székért. Okoz ez feszültséget?
MA: Minden fontosabb pozícióért lesz verseny. Emlékeim szerint 2004 óta nem volt példa rá az MSZP-ben, hogy a regnáló pártelnökkel szemben valaki elinduljon, de a Fideszben például emberemlékezet óta sem. Nyilvánvaló, hogy nem előre lejátszott a meccs. A verseny ráadásul nagyobb teljesítményre készteti a jelölteket, és felpezsdíti a párt belső életét is. Tiborral jóban vagyunk - az, hogy megméretteti magát, semmiféle feszültséget nem szül az elnökségben.
MN: Erősen akadozik az ellenzéki együttműködés. Van bármilyen intézményes viszony az ellenzéki pártokkal?
MA: Korai lenne intézményesült viszonyról beszélni. A parlamentben több kérdésben együtt szavazunk az LMP-vel és a DK-val, de ez önmagában semmilyen intézményesült együttműködést nem jelent. A civilekkel is szoktunk egyeztetni - volt már velük közös rendezvényünk is -, a szakszervezetekkel pedig rendszeresek a konzultációk az őket érintő kérdésekben. Mi továbbra is nyitottak vagyunk akár az eseti, akár a hosszabb távú együttműködésre. Az LMP láthatóan más stratégiát választ, kevesebb és inkább eseti együttműködést vállal bárkivel is, ezt mi természetesen tudomásul vesszük. Azt viszont fontos kimondani, hogy Orbán leváltásának szándéka szükséges, de nem elégséges feltétele egy sikeres együttműködésnek. Hiszen azután kormányozni is kell tudni, mégpedig stabilan és hatékonyan, ehhez nélkülözhetetlen az előzetes megállapodás, hogyan, milyen programmal fogjuk újjáépíteni a köztársaságot, hogyan teremtünk prosperitást és társadalmi békét.
MN: Karácsony Gergely novemberben arról beszélt a Narancsnak, hogy elképzelhetőnek tartaná az együttműködést az MSZP-vel, ha több belátást érzékelne a szocialisták politikájában. Például épp a Simicska-Puch-együttműködés azonnali felszámolását említette.
MA: Nehezen tudom értelmezni Karácsony Gergely elképzeléseit. Míg az MSZP-vel való kooperációhoz különböző feltételeket kíván szabni, addig a Jobbikkal szó nélkül hajlandó lenne együttműködni. Én nem tartom jónak a személyeskedést, de ha már ez elkerülhetetlen, akkor jó volna, ha a frakcióvezető-helyettes úr egyenesen és pontosan fogalmazna.
MN: Karácsony kifogásolta azt is, hogy meghívták önt a frakcióülésükre, de válaszra sem méltatta az LMP-t.
MA: Ez nem igaz. Még tavaly a 168 Órában volt egy párhuzamos interjú Schiffer Andrással és velem. Ott is elmondtam, hogy várom a javaslatukat az időpontra. De az a meghívás csupán PR-akció volt - miután Orbán Viktort is meghívták, szerették volna elkerülni annak a látszatát, hogy ők csak a kormánypárt felé nyitottak. Én akkor világosan elmondtam: biodíszletnek nem megyek, és politikai segédeszköz sem leszek. Konkrét tartalmi ügyben viszont bármikor szívesen veszek részt az ülésükön.
MN: Az elmúlt hetek egyik meglepő híre, hogy a Fidesz ötpárti egyeztetést kezdeményezett az MSZP által beterjesztett kampányfinanszírozási törvényjavaslatról. Miért utasították vissza az egyeztetést?
MA: Az általunk beterjesztett törvényjavaslat a Transparency International és a Freedom House tervezete, amit egyetlen szó megváltoztatása nélkül adtunk be, immár másodszor. Csakúgy, mint az első alkalommal, 2010-ben, a Fidesz képviselőinek ellenállásán bukott meg a tervezet, noha a törvényjavaslat nagyobb nyilvánosságot biztosítana a pártok kampányainak hátteréről. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a párt- és kampányfinanszírozás átlátható és a nyilvánosság számára is követhető legyen, hiszen a korrupciós botrányokat mi nagyon megszenvedtük, okkal és ok nélkül egyaránt. Miközben az is világos mindenki számára, amit a Fidesz csinál Simicska és Nyerges urak vezényletével. Komplett háttérgazdaságot működtetnek, kihasználva a miniszterelnökhöz fűződő viszonyukat. Az ötpárti egyeztetésen pedig azért nem veszünk részt, mert ez a törvényjavaslat már a bizottsági szakaszban elakadt a kormánypárti képviselők ellenállásán. Látható, a fideszesek csak PR-ből akarnak konzultálni, mi viszont komolyan vesszük a kérdést. A parlamenti vita alkalmas lett volna az ötpárti egyeztetésre. Ezért újra és újra be fogjuk adni a civilek javaslatát.
MN: Mi a helyzet Bajnai Gordonnal?
MA: Abszolút jó a viszony, majdnem minden hónapban összeülünk egy vacsorára vagy egy kávéra, ahogy épp időnk engedi. Odafigyelünk a Haza és Haladás Alapítvány szakértői anyagaira, és mi is megküldjük nekik a saját terveinket - nem azzal a célzattal, mintha közös programokat terveznénk, csak azért, hogy ha ők kidolgoznak egy szakmai anyagot, akkor azt mi ne csináljuk meg fölöslegesen újra, és fordítva. Van tehát egyfajta szakmai együttműködés, de az intézményes együttműködés egyelőre nem téma közöttünk. Tiszteletben tartom, hogy a volt miniszterelnök egyelőre szeretne távol maradni a pártpolitikától, és inkább politikai think-tankként kezeli az alapítványt.
MN: Sokak szerint a kormánypártok már inkább a Jobbikot látják fő kihívójuknak, és nem az MSZP-t.
MA: Ha megnézzük a Magyar Nemzet második és harmadik oldalát, az lassan egy bűnügyi magazinra hasonlít: ha egy volt szocialistának a volt élettársával történik valami, akkor a fideszes pártsajtó már amögött is valami nagy MSZP-s összeesküvést vél felfedezni. Még a családtagokat is hajkurásszák, vidéken, háttérintézményeknél, önkormányzatoknál sorra elbocsátják mindazokat, akik akár csak egy fotón együtt mutatkoztak szocialista politikusokkal. Módszeresen törekszenek mindenki levadászására, aki az MSZP-től versenytárs lehet. Már külföldön is támad minket a Fidesz. De egy olyan pártot nem lenne értelme folyamatosan és megállás nélkül támadni, amelyiktől nem tart, amelyik esélytelen. Arra nem érdemes ennyi erőforrást pazarolni. És bármit is mond a miniszterelnök, az új választójogi törvény szellemisége arra enged következtetni, hogy a Fidesz szerint a jövőben megmarad a dominánsan kétosztatú politikai paletta. Az új választójogi törvény sokkal inkább azokat a kis pártokat sújtja, melyeknek nincsen országos lefedettségük és logisztikájuk, új politikai pártok létrejöttét pedig szinte lehetetlenné teszi.
MN: Ebből az következik, hogy a Fidesz is érdekelt a Fidesz-MSZP-szembenállás fenntartásában, amit a "nemzeti elkötelezettségűek" és a volt kommunisták szembenállásával azonosít. Mondhatni, az új választójogi törvény kedvező az MSZP-re nézve.
MA: Ezt nem mondanám. A választókörzeteket is átírták ugyanis. Az viszont elképzelhető, hogy ha erős leváltó hangulat alakul ki Magyarországon - ahogy 2010-ben volt -, akkor a fagyi visszanyalhat. Mi a sokszínű parlamenti demokráciában hiszünk, ezért fontosnak tartjuk, hogy olyan választási törvényt fogadjon el a parlament, amely egyenlő esélyeket biztosít a kisebb pártok számára is, és ezáltal jobban kifejezi a választók szimpátiáit, akaratát.
MN: Az MSZP miért nem profitál a kormány népszerűségvesztéséből?
MA: A Szonda Ipsos kutatása alapján tavaly januárban 16 százalékon álltunk a biztos pártválasztók körében, most 27-en. A teljes népességben akkor 10 százalékot mértek nekünk, most 13-at. Minden bővülés előfeltétele, hogy csökkenjen az elutasítottság - márpedig most már nem mi vagyunk a leginkább elutasított párt a társadalomban, hanem a Fidesz: ezek mindenképpen jó hírek. Négy év alatt veszítettük el a támogatóink jelentős részét, és ahhoz, hogy újra tömegeket tudjunk magunk mellé állítani, ugyancsak négy év kell. Van rá történelmi példa: '90 és '92 között, miután óriási vereséget szenvedett az MSZP, a választáson szerzett szavazatok további 25 százalékát vesztette el két év alatt, '94-ben mégis győzött. Az, hogy most stabilizálni tudtuk a párt bázisát, sőt némileg növelni is tudtuk a támogatottságot, időarányosan jó eredménynek tekinthető. Sokan 2010-ben temettek már minket, most pedig ugyanazok azt mondják, nélkülünk nem váltható le a Fidesz. Kisebb veszteségekkel, de meg tudtuk őrizni a párt országos infrastruktúráját: gyakorlatilag minden 5000 főnél nagyobb településen jelen vagyunk, de sok kisebb városban és faluban is. Most feladattal kell ellátni őket. A 2014-es választásokon a legnagyobb ellenfelünk az apátia. Kell a lelkesítés, hogy elhiggyék a választók, van értelme a küzdelemnek, mert van esély és remény a változásra.
MN: Most, hogy a kormány egy igen igazságtalan tandíjrendszert vezetett be, félő, hogy ellenzéki oldalon tér vissza a szociális populizmus. Az MSZP szerint kell például tandíj?
MA: Ez nem előre, illetve nem általánosságban megválaszolható kérdés. Lehet, hogy kell, de biztos, hogy nem így. Egy kormánynak mindig egy adott költségvetés számaiból kell kiindulnia, és annak alapján meghatároznia a célokat. A legnagyobb baloldali párt elnökeként az én személyes véleményem az, hogy egy egyenlő esélyeket biztosítani képes oktatási rendszer nélkül nem lehet feloldani a társadalmi konfliktusokat, sőt a gazdasági kilábalásunkat és fenntartható fejlődésünket is az oktatási rendszer tudja csak megalapozni. De nem vagyok hajlandó olyan, akár választási ígéretet sem megfogalmazni, aminek nem látom a realitását.
