Ki menti meg a dolgozókat?

A lyukas mentőcsónak

Belpol

Sok helyen leállt a termelés, egyes szektorokban hatalmas a visszaesés. A cégek megpróbálják megúszni a tömeges leépítéseket, ám állami beavatkozás nélkül százezreket fognak elbocsátani. Orbán mentőcsomagja elkésett és nem mindenkin segít.

Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője kedden jelentette be a kormány gazdasági mentőcsomagjának második ütemét. Ám a munkahelyek védelméről teljesen mást gondol a kormány, mint amit a környező országok vezetése vagy a hazai szakszervezetek és egyéb szakmai szereplők. A részletek még nem teljesen világosak, de az már jól látszik, hogy azokon, akik a legnagyobb bajban vannak, egyelőre nem fognak segíteni.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy csak márciusban 30–40 ezer munkahely szűnt meg Magyarországon, és Gulyás Gergely is arról beszélt az egyik kormányinfón, hogy az állam több százezer munkanélkülivel számol. „Mivel a lakossági kereslet a mindennapos szükségleti cikkekre szűkült, nehéz kiemelni olyan iparágat, amely ne lenne most bajban. Tartós fogyasztási cikkeket, ruhaneműt stb. nem vásárol most a lakosság, de csökken az ipari kereslet is. Alapanyagra, alkatrészekre kevésbé van szükség, ezért az ipar számára végzett termelés is leállóban van” – mondja Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

Több nagyobb gyár, például a győri Audi is bejelentette, hogy két hétre leáll a termelés; azóta ezt újabb két héttel meghosszabbították. Ez alatt az idő alatt nem bocsátanak el senkit és biztosítják az alapbéreket, a 2019-re meghatározott munkatársi prémium kifizetését pedig május helyett április elejére ütemezik. Az persze cégenként különböző, hogy milyen stratégia alkalmazásával próbálják átvészelni ezt az időszakot. Nem mindegy ugyanis, hogy egy vállalkozás teljesen elesik a bevételeitől, vagy valamennyi munkát még tud végezni. Fontos tényező a cégek tartaléka is. „Ahol van valamennyi tartalék, ott különböző módokon próbálják megtartani a munkahelyeket: csökkentik a bérköltséget például azzal, hogy szabadságra küldik a dolgozókat, vagy csökkentett munkaidőben alkalmazzák őket kevesebb fizetésért. Az a vállalkozás, amelyik egyik napról a másikra élt, most nagyon nehéz helyzetbe került, ott nincs más megoldás, mint a leépítés” – magyarázza Rolek Ferenc, aki szerint ezért is lenne fontos, ha a kormány a többi uniós tagállamhoz hasonlóan bevezetné a költségvetési bértámogatást, azaz az állam átvállalná a bérek kifizetésének egy részét. Így ugyanis meg lehetne tartani a munkaerőt, ami nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy később gyorsabb legyen a kilábalás a válságból.

 

Próbálkozások

A március 18-án bejelentett gazdasági rendelkezések számos üdvözölt eleme (hitelek felfüggesztése, járulékok csökkentése, illetve részleges elengedése) mellett a munka törvénykönyvét (Mt.) érintő módosítások nem arattak sikert szakszervezeti körökben. A rendelet ugyanis megengedi, hogy a felek figyelmen kívül hagyják a törvényben foglaltakat, a munkáltatók és a munkavállalók ugyanis külön megállapodásokkal eltérhetnek az Mt. rendelkezéseitől. „Ezzel a lépéssel a munka törvénykönyve az EU foglalkoztatási jogát, annak teljes vagy részleges megsértésével sebezhetővé teszi. Az ESZSZ a legmagasabb szinteken felveti aggályait az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament elnökei felé” – fejezte ki aggályait néhány nappal ezelőtt Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) elnöke Orbán Viktornak írt levelében.

„Egészen elképesztő megoldási javaslatok is felmerülnek, vannak cégek, ahol kevésbé törvényesen próbálják megoldani a jelenlegi helyzetet. Ami most elharapózni látszik, az az, hogy fizetetlen állásidőt rendelnének el a munkavállalók számára, amit elfogadhatatlannak tartunk. Ebben az időszakban ugyanis nem biztosított a munkavállaló, és mindenféle jövedelem nélkül marad. A másik mód, hogy kiadják a szabadságokat” – mondja Spieglné Balogh Lívia, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Kiemeli, hogy minden munkavállaló egyeztessen a szakszervezettel, mielőtt bármit is aláír, ugyanis sokan nincsenek tisztában a következményekkel. Ám a szakszervezetek nincsenek mindenhol jelen, az 50 fő alatti cégeknél például nem jellemző, hogy lennének, a kkv-k pedig sokszor olyan megoldásokra kényszerülnek, mint a fizetés nélküli szabadság. „Fontos megjegyezni, hogy fizetés nélküli szabadságot csak a munkavállaló kérhet, a munkáltató nem rendelheti el, viszont ebben a helyzetben előfordul, hogy a cégek megpróbálják ebbe kényszeríteni az alkalmazottakat” – mondja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. A MASZSZ tájékoztató kampányt is indított Ne írd alá! címmel, amelyben arra kérik a munkavállalókat, hogy előbb konzultáljanak a szakszervezettel, hiszen a koronavírus miatti rendkívüli helyzetben a munkáltató eltérhet a munka törvénykönyvében foglaltaktól, ami jelentős károkat okozhat a munkavállalóknak.

Kordás szerint vannak pozitív megoldások is, ahol például állásidőn vannak a munkavállalók és az alapbérüket megkapják; az is gyakori, hogy ha még van munka, osztott munkaidőben dolgoznak annak érdekében, hogy ne legyen egyszerre sok ember egy helyen. Ez inkább a nagyobb vállalkozásokra jellemző, ahogyan az is, hogy a munkáltató közösen vállalja a munkavállalókkal a jelenlegi terheket. „Van olyan cég, ahol megállapodott a szakszervezet, és ennek értelmében úgy áll le három hétre a termelés, hogy az első héten mindenki fizetett szabadságon van, a második héten úgy maradhatnak otthon, hogy azt az időt később le kell dolgozniuk, tehát a munkaidő terhére vannak úgymond szabadságon, a harmadik héten pedig csak állásidőben vannak, alapbérrel.” Kordás László arra is látott példát, hogy egyszerre 800 embert kellett elküldeni.

Az MGYOSZ alelnöke korábban arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt leállásra kényszerült munkaadók nagy része nem szeretne megválni munkavállalóitól, viszont ha a cégnek gondot okoz a bérek kifizetése, akkor támogatják, hogy az alkalmazottak – eredeti munkaviszonyukat megtartva – átmenetileg máshol vállaljanak munkát. Több területen (logisztika, szállítás, árufeltöltés) szükség van több munkaerőre, például mert ezerrel pörög az online élelmiszer-vásárlás. Nem csoda, hogy a Tesco már március második hetében új emberek toborzásába kezdett.

Néhány cég olyan típusú tevékenységre állt rá, amire most megnövekedett igény van (például maszkok, kézfertőtlenítők gyártása). Rolek Ferenc szerint csak a hazai vállalkozások elenyésző része képes ilyen hirtelen váltásra. Az viszont jellemző, hogy a ruhaipari üzemek maszkokat kezdtek el varrni, a vegyipari cégek pedig fertőtlenítőt állítanak elő.

A vendéglátásban azok az éttermek is átálltak a házhoz szállításra, amelyeknek eddig nem tartozott a profiljába sem a menüztetés, sem a kiszállítás. A hazai éttermek kilátásairól Flesch Tamást, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökét szerettük volna megkérdezni, de lapzártánkig nem reagált a kérdéseinkre. Korábban az Infostart.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy rengeteg elbocsátás várható a szállodáknál, illetve éttermeknél. Több egység a kiszállításba próbál „menekülni”, de szerinte ez nem lesz sokáig működőképes, állami segítségre van szükség. „Körülbelül az egyharmadát tudtuk megtartani a brigádnak, csökkentett munkaidőre átjelentve – mondja egy iparági forrásunk –, a többieket fizetés nélküli szabadságra küldtük. Az alkalmazottainknak sokkal kevesebb bért tudunk fizetni, nemcsak azért, mert kevesebb a forgalom, hanem azért, mert a vendéglátósok fizetésének nem elenyésző részét a szervizdíj jelenti, ami most egyáltalán nincs, mert a kiszállítással ennek nincs létjogosultsága. Akinek nem a kiszállítás volt a fő profilja, annak ez most csak a semminél több, hatalmas bevételekre nem lehet számítani. Ráadásul a drágább olasz vagy magyaros éttermek kiszorulnak a versenyből oly módon, hogy most mindenki pizzát meg pörköltet készít otthon, senki nem fog ezért sok pénzt kiadni, főleg akkor nem, ha az éttermet a hely hangulatáért látogatták.” A szállításba beszálltak azok a buszos cégek is, amelyek korábban turisták utaztatásával foglalkoztak. „Mindenki próbál a piacon a lehetőségéhez mérten olyan feladatokat ellátni, amelyekre most igény van. Az életben maradásért megy ez a küzdelem. A bajba jutott vállalkozások minden forintért lehajolnak” – mondja Kordás.

 

Az államra várva

Csehországban, Ausztriában, Olaszországban, az Egyesült Királyságban az állam a kieső bérköltségek 80 százalékát vállalta át. A régióból a minap Szlovákia is bejelentette, hogy a járvány miatt elbocsátottak fizetésének 80 százalékát állja egészen a krízishelyzet végéig. A legkisebb mértékben a lengyel kormány járul hozzá ilyen módon a károk enyhítéséhez, ott 40 százalékot vállal át az állam a bérköltségekből. „A miniszterelnök péntek reggeli beszédéig bizakodóak voltunk, hogy a nehéz helyzetbe került magyar munkavállalók is részesülhetnek hasonló támogatásban, ám úgy tűnik, ez hiú ábránd marad” – mondja Kordás Orbán április 3-i kijelentésére utalva. („Hogy ajándékként, munka nélkül, erőfeszítés nélkül pénzhez juthasson egy közösség, és azt csak úgy szétoszthassa, olyat még a világ nem látott.”) Pedig sem a szakszervezetek, sem pedig a munkáltatókat képviselő MGYOSZ nem lát más megoldást. „Ahhoz, hogy megőrizhetőek legyenek a vállalkozások és ezzel a munkahelyek, a gazdaság három szereplőjének az összefogására van szükség: a munkáltatónak, a munkavállalónak és az államnak. Mindenkinek áldozatokat kell hozni” – magyarázza Rolek Ferenc. Az MGYOSZ alelnöke szerint a gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a munkáltató alkalmazásban tartja a munkavállalót, lehetőségeihez mérten fizeti a bér egy részét, az állam pedig a költségvetésből hozzátesz ehhez az összeghez, és a munkavállaló így megkaphatná a bére 75 százalékát. „Így mindenki közösen vállalja a terheket: a munkavállaló veszít, hiszen nem kapja meg a teljes fizetését, a munkáltató is veszít, mivel a nélkül fizet bért, hogy bevételt termelne” – véli Rolek, hozzátéve, hogy ezzel gyorsabban állna talpra a gazdaság a járvány után, mert „sokkal nagyobb terhet jelentene az államnak, ha ezek az emberek elvesztenék a munkájukat”.

Április 7-én reggelre világossá vált, hogy Orbán Viktor csak részben követi a nemzetközi jó példákat; a régióból utolsóként jelentett be ahhoz hasonló gazdaságvédelmi intézkedéseket, amelyeket Németország már egy hónappal ezelőtt meghozott. A miniszterelnök nem hiába fogalmazott úgy, hogy a hét elejei munkahelyvédelmi intézkedés „a bértámogatás egy speciális magyar formája lesz”. A kormány arról döntött, hogy az állam 70 százalékban átvállalja három hónapra a bérköltségeket azoknál a cégeknél, ahol a munkáltató elvesztette a munkaterhelése 15–50 százalékát – de csak akkor, ha eközben rövidített munkaidőt biztosítanak a munkavállalóknak vagy képzésre küldik őket. Azokról szó sem esett, akik a bevételeik 100 százalékától estek el, és nemhogy rövidített, de semmilyen munkaidőt és bért nem tudnak biztosítani az alkalmazottaknak. „Azt gondolom, annak kell segíteni, aki bajban van, és most az van a legnagyobb bajban, aki egyáltalán nem tud termelni, nem tud munkát adni. Mindenkit támogatni kell ebben a helyzetben, akinek nehézsége adódik a bérek kifizetésével. Minden feltétel, amihez ezt a segítséget kötik, teljesen értelmetlenné teszi és lenullázza ezt az egyébként jó irányú intézkedést” – fogalmazta meg csalódottságát Rolek Ferenc a bejelentés után. Szerinte azok a cégek, amelyek eddig is tudták értelmesen hasznosítani a rendelkezésre álló munkaerőt, már megtették. „Járványügyi szempontból sem tartom szerencsésnek, hogy álmunkákra és álképzésekre berángassák azokat, akiket korábban hazaküldtek azért, mert nem volt munka.”

Kordás László szintén aggódik azok miatt, akik a járvány miatt már elvesztették a munkájukat. „Velük mi lesz? Becsléseink szerint 70 ezren vannak már azok, akiket el kellett küldeni, jellemzően a kisvállalkozásoktól, de újabban elindultak a tárgyalások nagyobb cégeknél is a csoportos leépítésekről. A részleteket még nem ismerjük, de ha nem minden vállalat tud megfelelni a feltételeknek, akkor annak súlyos következményei lesznek. Senkit nem szabad jövedelem nélkül hagyni, mindenkinek segíteni kell.”

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.