A március 17-i adatok szerint 22 126 óvodás, az óvodások 6,9 %-a igényelt ügyeletet - emlékeztet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Míg a tavalyi lezárásokkor a települések egy vagy két kijelölt intézményre korlátozták a nyitva tartást, addig most a legtöbb helyen a saját óvodájukban vigyáznak a gyerekekre. Csak néhány önkormányzat tette meg saját hatáskörben, hogy egy központi ügyeleti óvodát jelölt ki, máshol azonban az adott óvoda összes csoportja nyitva van, annyi különbséggel, hogy csoportonként a 25-28 fő helyett 5-6 gyereket visznek be a szülők. Ez azonban azt is jelenti, hogy az itt dolgozók számára egyáltalán nincs zárva tartás, a munka folyamatos, annak ellenére is, hogy az intézményekben dolgozók jó része még csak most kapja az első oltását. Sokan nemhogy április 19-ig, hanem a következő munkanapig sincsenek távol az intézménytől és a gyerekektől. Van, aki a reggeli oltás után rögtön megy be a kicsik közé dolgozni a csoportba. Az fel sem merült, hogy nekik a védettség kialakulásig ne kelljen közösségben végezniük a munkájukat.
„A mi kerületünkben minden óvoda nyitva van, egy csoportba maximum hat gyerek jöhet ügyeletbe. Bár ez nem mindenhol van így, de nálunk az önkormányzat kérte a szülőket, hogy csak olyan szülők igényeljenek ügyeletet, akik kritikus infrastruktúrában dolgoznak. De az ovinkban így is mindenki dolgozik munkarendben, nincs home office, akik épp nem ügyeletet látnak el, azok dekorálnak, fertőtlenítik a játékokat, előkészítik a későbbi fejlesztéseket” – magyarázza egy budapesti óvodában dolgozó pedagógus. Mindemellett az óvodából vagy otthonról a pedagógusok továbbra is tartják a szülői értekezleteket, töltik fel a gyerekeknek a fejlesztő játékokhoz, feladatokhoz szükséges anyagokat, és ugyanígy a szülők folyamatosan küldik nekik azokat a megoldásokat, amelyeket otthon a gyermek készített. Az óvodapedagógusok megpróbálnak az óvoda részei maradni akkor is, ha ez csak távolról lehetséges.
Ez azért is fontos, mert főleg a nagycsoportosok esetében az iskolára most kell felkészíteni a gyerekeket.
A március eleji „zárás”, majd a kötelező ügyeleti rendszer bevezetésének másnapi bejelentése után sok bizonytalanság maradt, hogy ki milyen státuszban dolgozhat akkor, amikor nem az ügyeletet ellátó csoportokba van éppen beosztva. Bár vannak helyek, ahol próbálkoztak a szabadságok gyors kiadásával, Totyik Tamás hangsúlyozza, hogy ez törvénytelen lenne, a munkáltatóknak ugyanis januárban el kell készítenie a szabadságolási tervet, és a szabadság kiadását legalább 15 nappal előtte jeleznie kell. „A szabadságot ráadásul a munkavállalónak és a munkáltatónak is alá kell írnia, visszamenőleg nem lehet szabadságot kiadni” – magyarázza a PSZ alelnöke. A legtöbb helyen az óvodapedagógusok csak az alapbérüket kapják.
Gócpont
„Az első hullámhoz képest, most csak annyi változott, hogy tudjuk, hogyan kezeljük a helyzetet” – magyarázza egy Budapesthez közeli város óvodájában dolgozó óvónő. A pedagógus szerint emellett a szülők most tudatosabbak, tényleg nem viszik be a gyereket az óvodába, ha az beteg, az viszont már teljesen változó, hogy a szülők közül ki igényelhet felügyeletet. „A korábbival ellentétben most nincsenek meghatározva központilag azok a kritikus csoportok, amelyeknek szüksége lehet a gyermekfelügyeletre, bár az önkormányzatok egyes helyeken megkérték a szülőket, hogy csak az vigye be a gyerekét, akinek muszáj. Ugyanis az önkormányzatok is érzik azt, hogy az oktatási intézmények gócpontok.
A gyerekek is fertőzhetnek és megfertőződhetnek, ezt az is jelzi, hogy teljes kapacitáson működik a Heim Pál koronavírusfertőzéseket kezelő gyerekosztálya”
– magyarázza a PSZ alelnöke.
„Azt látjuk, hogy nagy a félelem, ezért már az ügyeleti rendszer bejelentésekor azt kértük a döntéshozóktól, hogy az ügyeletet adó intézményekben csak azok dolgozzanak, akik esetleg már átestek a betegségen vagy önként jelentkeznek a feladatra” – magyarázza Totyik Tamás. A megszólaló óvónő szerint azonban ez nem igazán valósítják meg sehol. Náluk ugyan lehetőséget biztosított arra az önkormányzat, hogy csak egy központi óvoda vállaljon ügyeletet, de ebbe az intézménybe az összes óvoda dolgozóját átirányították és beosztották egy-egy napra. Ha valaki ezt egészségügyi okokból nem szeretné vállalni, akkor csak annyit tud tenni, hogy szabadságot kér.
Márpedig azt a számok is jól mutatják, hogy a pedagógusok és oktatásban dolgozók kitettsége a járványnak nagyon is valós veszély. A PSZ adatai szerint januárban már az összes, oktatásban alkalmazott dolgozó 20 százaléka elkapta a betegséget. A növekedés arányait tekintve a szakszervezeti vezető becslése szerint ez mostanra a 25-30 százalékot is elérheti. A PSZ emellett eddig 70 pedagógusról tud, aki a koronavírus következtében hunyt el, legalábbis ennyiről van eddig információjuk.
„Fontos lenne, hogy ez a szám ne emelkedjen, de ehhez az szükséges, hogy csak olyanok dolgozzanak újra a gyerekek között, akikben kialakult a maximális védettség. Ezért is mondjuk, hogy egy oltás önmagában nem elég: a második oltás utáni második héttől lehet csak felelősséggel és biztonságosan vállalni a közösségben végzet munkát az óvodákban és az iskolákban is. Ha előbb küldik vissza a pedagógusokat, az oktatásban dolgozókat, az intézmények újra gócpontok lesznek” – emeli ki Totyik Tamás. Épp ezért tartják kiemelten veszélyesnek az összes oktatási intézmény ápilis 19-i nyitását. A dátumot a kormány kőbe véste, annak ellenére, hogy egészségügyis szakértőkkel közösen öt, pedagógusokat és oktatásban dolgozókat tömörítő szervezet is közös nyilatkozatban kérte ennek a dátumnak a kitolását addig, amíg az oltások utáni védettség kialakulásának orvosilag meghatározott határideje letelik.
A helyzetről beszélő óvónő azonban hozzáteszi, ez a kérdés főként az iskolákat érinti, hiszen őket eddig sem tartotta távol semmi a vírusról, így visszaengedésről nem is lehet beszélni: „Mi eddig is nyitva voltunk, és bár semmiképp nem lenne jó, ha a védettség megszerzése előtt lenne általános nyitás, de nem tartok attól, hogy mi az óvodákban nagyobb veszélyben leszünk, mint amennyire eddig voltunk.”
A megkérdezett óvónők elmodása szerint ráadásul kollégáik nagy része az előző hónapokban átesett a betegségen. „Többnyire mindenki megúszta otthon kezelhető tüneteket, de februárban annyian lettünk betegek, hogy két hétre teljesen be kellett zárni az intézmény” – mondja az óvónő, aki szerint a folyamatos tesztelés lenne az, ami növelné a biztonságérzetet. „Az oltás sem véd azonnal, és a fertőzést a beoltottak is továbbadhatják. Ezért a tesztelés fontos lenne. Ahogy az előző hónapokban is fontos volt, mert nálunk például utólag kiderült, hogy sok gyereket úgy hoztak óvodába, hogy a szülők pozitívak voltak, de nem jelentették be. Februárban biztosan így gyűrűzött be a fertőzés a mi ovinkba” – teszi hozzá. Egy másik óvónő szintén arról beszél, hogy a január-februári időszakban a legtöbb kollégája elkapta a vírust, volt, aki kórházba is került, és olyan is, akinek a férjét kellett kórházba szállítani a betegség miatt.
Csak ígéret?
Sokak ráadásul nemcsak a megbetegedés, hanem az otthonmaradással járó pénzkiesés miatt is nehéz helyzetbe kerülnek. A megbetegedés vagy a kontaktkutatás miatt otthon maradni kényszerülőknek ígért 100 százalékos táppénz ugyanis a legtöbb esetben csak jól hangzó kormánypropaganda maradt. „A 100 százalékos táppénz igénylése legalább kilenc lépésből áll, rengeteg a papírmunka vele, és az államigazgatás malmai rendkívül lassan őrölnek. Akik októberben megfertőződtek, és sikerrel vették az adminisztrációs akadályokat, most kapnak levelet, amiben a tankerület kéri az igazolást a munkáltatótól, hogy az igénylő valóban a munkahelyén fertőződött-e meg. Az igénylés bonyolultsága szinte lehetetlenné teszi, hogy az érintettek valóban hozzájussanak ehhez, annak ellenére, hogy a jogilag lehetséges megkapni a 100 százalékos táppénzt” - magyarázza az PSZ alelnöke.
Az egyik nyilatkozó pedagógus elmondta, hogy volt olyan kollégája, aki megpróbálta igényelni a 100 százalékos táppénzt, azonban az ügyintézéssel magára maradt:
„Az összes nyomtatvány neki kellett összeszednie, az orvosának pedig nem volt kapacitása kitölteni ezeket, így azt is egyedül kellett megcsinálnia.
Hónapokkal ezelőtt leadta, de egyelőre nem kapta meg a különbözetet. A többi kolléganő pedig már hiába próbálta leadni, ugyanis a háziorvos nem tudott foglalkozni ezekkel a kitöltenivalókkal, így ők sima táppénzen voltak” – mondta. Van, ahol szerencsésebben alakult a helyzet, és sikerült az igénylés, ám itt is hónapoknak kellett eltelnie, amíg megérkezett az ígért kompenzáció.
Védelem helyett uszítás
Az oktatásban dolgozókról egyetlen szó sem esett az oltási tervben, annak ellenére, hogy például az óvodákban a vírus minden hulláma alatt folyamatosan gyerekek között dolgoztak. Húsvét előtt sikerült elérni a szakszervezeteknek, hogy kiemelt csoportnak számítsanak az oltásokat illetően, a pedagógusok és az oktatási intézményekben dolgozók oltása mostanra már folyamatosan zajlik.
Bár mind a szakszervezetek, mind a pedagógusok örülnek, hogy sikerült elérni, a pedagógusokat is figyelembe vegye a kormány az oltás során, ám a döntés kormányzat általi kommunikálása teljes mértékben elfogadhatatlannak minősült. A kormány által fenntartott koronavírus-információs holnapon és a kormánybarát médiában többször is azt emelték ki, hogy a pedagógusok soron kívüli oltása a 65 év felettiek oltásának terhére valósul meg, miközben a korábbi kritikus szférában dolgozó csoportok kiemelésekor erről szó sem esett. Orbán Viktor nyilatkozata (miszerint „nem mindenki pedagóguspárti” ebben az országban, de ennek ellenére azért fontos munkát végeznek, ezért kapnak oltást), pedig olaj volt a tűzre, és semmi egyébre nem volt jó, mint az évek óta zajló pedagógusellenesség továbbszítására. „Ha az éveket megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a kormány folyamatosan különböző társadalmi csoportokat ugraszt egymásnak szándékosan. Először egymás ellen uszították a határon túl élő magyarokat az itthon élőkkel, aztán jött a migránsozás, majd a libsizés. Most pedig jöttünk mi, sikerült kikönyörögni az oltást, úgyhogy bedobták ezt a csontot, hogy lehessen marakodni. Ez egészen undorító” – magyarázza egy óvónő.
„A kormányzati kommunikáción tisztán látszik a pedagógusellenesség”
– teszi hozzá a PSZ alelnöke. „Merő hazugság már az is, hogy három hónap szabadsága van a pedagógusnak, ugyanis a nyári szünet július első hetében kezdődik, a pedagógusoknak pedig augusztus 20-a előtt már megkezdődik a munka. Az óvodák a nyári szünetre sem állnak le, kevesebb csoporttal, de nyitva vannak. Emellett viszont a pedagógusok maximum 5-6 szabad nappal rendelkeznek tanév közben, többnyire azonban ezeket sincs lehetőségük kivenni, csak nagyon indokolt családi vészhelyzet esetén. A pedagóguspálya megbecsültségét jól mutatja, hogy bruttó 230 ezer forint egy pályakezdő fizetése, ebben már a 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlék is benne van, amelyet tavaly nyáron „adott” a kormány. Egy 10 éve pályán lévő, gyerekét egyedül nevelő fizetése nem éri el a szegénységi létminimumot. Ehhez képest már Romániában is magasabb egy pályakezdő tanító fizetése, mint Magyarországon, ráadásul az itthon átlagos 24,5 óra helyett ott csak 18 kötelező órája van. Ez milyen megbecsültség?” – teszi fel a kérdést Totyik Tamás, miközben felhívja a figyelmet arra is, hogy már a bérezésben is rendszerszintű anomáliák vannak. Például az, hogy ugyanazért a munkáért a bölcsődei dolgozók magasabb fizetést kapnak, mint az óvodapedagógusok, miközben ugyanazon tárcához, az Emmihez tartoznak.
„Nehéz szakmailag alátámasztani, amit a kormány tett a közoktatással: darabokra szedte, különféle tárcák alá helyezte, a dolgozók között pedig bérfeszültséget teremtett, és egymással szembeállította őket.
A fiatalok beárazták a pedagóguspályát. A pedagóguspálya rombolásának hatása a pályakezdők számán is látszik: a legutóbbi adat szerint 15 ezer felvett hallgatóból 2500 maradt meg a pályán. Tavaly 7000 pedagógusképzőst vettek fel, ebből maximum 1500 fő marad majd, aki pedagógusként kezd dolgozni, közben viszont 6-7000-en mennek nyugdíjba. Ki fogja tanítani a gyerekeinket? Ez a kormány felelőssége, és a jelenlegi pedagógusellenes indulatkeltéssel csak tovább rontja a helyzetet” - véli Totyik Tamás.
