Palkovics szerint nem létezik civilizáció felelősen gondolkodó mérnökök nélkül

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. február 23.

Belpol

Modern civilizáció nem létezik innovatív és felelősen gondolkodó mérnökök nélkül – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton a XXV. Mérnök – Technikus Bálon, Budapesten.

Kiemelte, a mérnökök óriási hatást gyakorolnak a modern élet minden területére, legyen szó mezőgazdaságról, közlekedésről, egészségügyről, oktatásról. A mérnök szakmának meghatározó szerepe van a társadalomban, a gazdaságban, a technológiától való függőséggel párhuzamosan a mérnökök szerepe egyre inkább felértékelődik – mondta Palkovics László.

A miniszter kitért a biztonság fontosságára, mint mondta, evidens, hogy a bennünket körülvevő épített környezet, az eszközök, amelyeket használunk biztonságosak, és csak akkor gondolkodunk el a felelősség és kockázat kérdésén, amikor baleset történik – pedig a legapróbb mérnöki pontatlanság, a rossz anyagválasztás, egy hibás számítás emberéleteket követelhet.

„Felelősségünk van abban, hogy az a fizikai világ, amelyet létrehozunk, a funkcionalitáson túl biztonságos is legyen” – jelentette ki Palkovics László.

(MTI)

Évekig kapott úgy 800 ezres fizetést Palkovics az MTA-tól, hogy nem publikált

Az Akadémia kivéreztetését levezénylő Palkovics László szerződése szerint kellett volna publikálnia, ám úgy fest, bokros teendői mellett erre nem jutott idő. Palkovics László Innovációs és Technológiai Miniszter (ITM) az elmúlt hónapokban ideje nagy részét azzal tölti, hogy levezényelje a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kivéreztetését.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.