Kérdés persze, mit kezd a Fidesz a Jobbikkal (és viszont): "ha úgy alakul", elképzelhető-e a két párt együttműködése, illetve honnan, no meg hogyan szív el szavazatokat az új választási rendszerben a Jobbik. Az utóbbi vezetői úgy látják, hogy előbb-utóbb kormányra kerülnek: ebben az esetben a normalitás határait részben súroló, részben bőven átlépő kormányzati lépésekre számíthatunk.
Korszellem
"A mostani politika a lovat adja a cigány bűnözők alá. Mi megfékeznénk ezt a jelenséget, amitől nem felbátorodnának a cigány bűnözők, hanem legfeljebb kivándorolnának Kanadába. Amiatt sem fogunk sírni" - fejtegette a Narancsnak programjuk egyik sarkalatos pontját Novák Előd, a Jobbik alelnöke. - Ma olyan wellnessbörtönökben töltik az idejüket az elítéltek, hogy az továbbképző intézménynek is tekinthető a bűnözők számára. Mi az önfenntartó börtönökben hiszünk, ahol megtermelik nem csupán az ellátásuk, de lehetőleg a rendfenntartás költségeit is. Például a mecseki uránbányák újranyitásával egyrészt az őrzés költségei is alacsonyra redukálhatók, hiszen elég lenne a két kijáratot őrizni. Hogy lent milyen közbiztonság lesz egy ilyen bánya mélyén, hogy ott két cigány megerőszakol egy harmadikat - hát, nagyon sajnálom, de ez a szabad ég alatt is előfordul, és azt gondolom, az állami erőforrásokat inkább annak érdekében kellene mozgósítani, hogy a közbiztonság a szabad emberek részére teremtődjön meg." Novák a csendőrség visszaállításáról, a "faji alapon osztogató" segélyezési rendszer szigorításáról, Magyarország izraeli felvásárlásának meggátolásáról és "a vidék magyarságát védelmező" fegyveres testületek felállításáról is beszélt, és arról, hogy szerinte miért lehet hasznos a Jobbiknak az új - elsőre velük szántszándékkal kiszúró - választási rendszer. 2010-ben 53 százalékos választási eredménnyel ért el több mint 68 százalékos parlamenti mandátumi arányt a Fidesz-KDNP - 2014-től ez tovább torzul. A jobbikos politikus úgy kalkulál, hogy ha tovább nő a támogatóik száma, és ezzel párhuzamosan a Fideszé tovább csökken, akkor a Jobbik előbb-utóbb kétharmados többségre is szert tehet az Országgyűlésben - amire készülnek is. Novák szerint pártja már harmincszázalékos eredménnyel is tudna választást nyerni, ha hasonló eredményt ér el, mint a Fidesz, és kisebb arányban más pártok is bekerülnek a parlamentbe.
Bár papíron stimmel, amit Novák mond, a Political Capital (PC) elemzői nem tartják reálisnak a jobbikos politikus optimizmusát. Az igaz, hogy az új választási törvény értelmében az eddiginél sokkal többet számítanak az egyéni választókerületek (199 mandátumból 106 sorsa azokban dől el), Juhász Attila és László Róbert szerint a jelenlegi helyzetből kiindulva kevés olyan kerület lesz, ahol a Jobbik eséllyel szállhat harcba a kormánypárti jelölttel. Ahhoz, hogy a Jobbik nyerjen, relatív többséget kéne szereznie az idáig átlag 45 ezer, most átlagosan 76 ezer embert számláló kerületekben. Erre azért kicsi az esély, mert bár bizonyos kistelepüléseken akár 80 százalékkal is tarolhat a nagyobb városokban rendre gyengébben teljesít a szélsőséges párt. A Fidesz igyekezett saját magára szabni a választókerületi térképet, és ahol tudott, a Jobbik ellen is játszott: a legtöbb választókerületet közepes vagy nagyobb város köré szerkesztette. A szakértők szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben az ózdi, a sajószentpéteri, a mezőkövesdi és a tiszaújvárosi központú választókerületekben lehetnek esélyesek a Jobbik jelöltjei, Szabolcs-Szatmár-Beregben a kisvárdai és az egyik nyíregyházi központú (de zömében kistelepüléseket és a jobbikos vezetésű Tiszavasvárit magába foglaló) körzetben, illetve még néhány Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyei kerületben teremhet babér számukra. Amikor a Fidesz ezt a rendszert kialakította, az is szempont volt, hogy a Jobbiknak is minél kisebb teret hagyjon, arra törekedve, hogy sokkal kisebb arányban legyen a parlamentben, mint amilyen arányú a tényleges teljesítménye lesz - vélekednek a szakértők.
Mindez két kérdést vet fel: egyrészt, hogy a Jobbiknak van-e esélye relatív többséget szerezni, és ha igen, mekkora; másrészt, hogy milyen megállapodások születhetnek a nyilvános kommunikáció szintjén egymással jelenleg hadban álló pártok között a voksolás előtt (illetve után). Két évvel a választások előtt persze lehetetlen megjósolni, mennyi szavazatra számíthatnak az egyes pártok, de a dolgok jelenlegi állása nem kedvezőtlen a Jobbiknak. "Két évtizedes kudarc jellemzi a rendszerváltást; a mi pártunk szembemegy azzal a pénzuralmi rendszerre építő liberális demokráciával, ami itt megvalósult - fogalmazott Balczó Zoltán, a párt és az Országgyűlés alelnöke, hangsúlyozva, hogy a parlamentáris demokrácia visszásságai ellenére elfogadják annak játékszabályait. - A Jobbik olyan alapvető kérdéseket vet fel, mint az önrendelkezés, a kiszolgáltatottság, az Európai Unióba való betagoltság, valamint elmondja, hogy milyen radikális lépésekre lenne szükség, hogy a gyarmati helyzetünkből kitörjünk. Erre van fogékonyság az emberekben."
Bázisszemlélet
A Jobbik egyrészt általában a politikából, másrészt a Fideszből az utóbbi időben kiábrándult, harmadrészt a fiatal, nemritkán első alkalommal szavazókra számít - a felmérések szerint nem alaptalanul. A PC nemrég készített, a szélsőjobboldali eszmékre fogékony attitűdszélsőségek arányát mérő Derex-tanulmánya szerint például bőven van honnan merítenie a pártnak, melynek szavazói bázisát az egzisztenciálisan elbizonytalanodott, frusztrált társadalmi réteg adja. Ez a javarészt középosztálybeli csoport valamivel jobban él az átlagnál, és választási szempontból két fontos emóciója van: lefelé rúg (ne az ő adójából támogassák a segélyen élőket, főleg ne a cigányokat), és felfelé irigykedik, ami markáns elitellenességben nyilvánul meg. Az EU-zászlót égető, antiszemita, xenofób, homofób, politikus- és cigánybűnözésről beszélő Jobbik mindkét érzelemre erősen képes hatni. Bár természetesen másképp fogalmaznak, hasonlóan látják ezt a Jobbik vezetői is: Novák Előd szerint "nehéz dolog bizalmat kelteni úgy, hogy az elmúlt 20 év garnitúrája eljátszotta a politika becsületét. Nekünk az az előnyünk, hogy nem vettünk részt ebben a 20 évben. Nem vagyunk egy nagyhatalomnak sem a kiszolgálói, olyan tabutémákkal foglalkozunk, amik az emberek mindennapjait érintik."
Szabó Gábor pártigazgató szerint a Jobbik legnagyobb tartalékai egyértelműen a Fidesz szavazói között vannak, főleg, hogy a kormánypárt bázisa a legfrissebb mérések szerint a 2010-es 2,5 millióról lement 1,4 millió alá. A párt szürke eminenciásaként számon tartott, egy parlamenti forrásunk szerint csöndes, lényegében soha fel nem szólaló egyik pártalapító a felmérésekre hivatkozva elmondta: minél fiatalabb egy választó, annál nagyobb eséllyel Jobbik-szimpatizáns. Szerinte is meglepő, hogy az ő szavazóik a legkevésbé vallásosak, ugyanakkor hangsúlyozta: "Ez nem jelenti azt, hogy a pártvezetés úgy gondolja, akkor mostantól kevesebb kereszténység kell, mert a szavazóink ezt akarják. Vagyunk, akik vagyunk és megyünk azon az úton, amit kijelöltünk a magunk számára."
Juhász Attila és László Róbert szerint a Jobbik sikerének titka a kiábrándultság és a frusztráció meglovagolása mellett a rendkívül intenzív országjárásnak (olyan aprófalvakba is elmennek, ahol 20 éve nem láttak politikust), másrészt az általuk felvett jótékonysági, az emberek problémáira odafigyelő és azokra megoldást kínáló szerepnek is köszönhető. Az utóbbi kép erősen összekapcsolódott a Magyar Gárdával: a Jobbik azt állítja, hogy megvédi a faluban az öreg nénit a bűnözéstől, és nem csak beszél erről: ha "hívják őket", akkor a gárda vagy valamely utódszervezete elmegy a településre. A PC szakértői szerint a gárdának óriási szerepe volt abban, hogy a Jobbik megvetette a lábát vidéken: a paramilitáris alakulat 2007-2008-as országjárása után ugrásszerűen megnőtt a tagszervezetek száma. "Az emberek a mindennapi valóságból nyerik a tapasztalataikat - mondta a politikusi pályáját 14 évesen a MIÉP közelében kezdő Szabó Gábor arra a kérdésre, hogy mire (volt) jó a Magyar Gárda. - Ha a Jobbik véleménye nem találkozna az emberek mindennapi tapasztalataival, nem lenne olyan erős vidéken, és nem örvendene akkora népszerűségnek a Magyar Gárda. Amikor még legális volt, és megjelent egy településen - semmit nem csinált, csak végigmasírozott -, olyan meghátrálást váltott ki a cigány kisebbség azon részéből, amely nagyon agresszíven viszonyult addig a gyengék irányában, hogy annak visszatartó ereje lett. A gárdától nagyon féltek, mert egy nagy szörny lett belőle kreálva, miközben a valóságban messze volt attól: egy mítoszt teremtett a cigányság a gárda köré. Hónapokig nem volt ott gond, ahová a gárda lement: Pusztaföldváron például két évig érezhető volt a hatása azoknál a cigány családoknál, akik addig nem bírtak magukkal." Kérdésünkre, hogy ha a gárda nem csinált semmit, miért féltek tőlük, Szabó szerint az a válasz, hogy a cigányok a saját mítoszaik csapdájába estek.
Mindenhol a Fidesz
"Bár fognának ki minden szelet a vitorlánkból!" - mondta minden általunk felkeresett jobbikos politikus arra a fölvetésünkre, mit szólnak ahhoz, hogy a Fidesz, ha nem is egy az egyben, de számos ponton megvalósította a Jobbik programját. A nagyvonalúság oka egyszerű: nekik fontosabb az, hogy az elképzeléseik megvalósuljanak, mint a hiúság, hogy mindez az ő nevükhöz kötődjön (a Trianon-emléknap vagy a kettős állampolgárság). Azt viszont sérelmezik, hogy a Fidesz inkább csak kommunikációs szinten valósítja meg a Jobbik politikáját, és a valódi, mély változtatásoktól ódzkodik. "Ez a fajta cinikus, pökhendi mentalitás, ami a Fideszt jellemzi, több mint vérlázító. Ebből eleinte volt feszültség a Jobbikban, főleg, hogy mi az utcáról kerültünk be a parlamentbe, de most már csak mosolygunk rajta - fogalmazott Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője. - A mi feladatunk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy a Fidesz valójában egy kokárdával díszített liberális párt, ami milliókat téveszt meg a nagy nemzeti, polgári, konzervatív szlogenjeivel és kommunikációs díszleteivel, miközben valójában ugyanazt folytatja, amit a legnagyobb riválisainak nevezett pártok műveltek" - tette hozzá a politikus, aki a homoszexualitás "promotálását" akár három év börtönnel büntető törvénymódosító javaslataival borzolta nemrég a kedélyeket. Utóbbiról elmondta: nem a homoszexuálisokat, hanem az életformájukat reklámozó filmek, televíziós műsorok és internetes tartalmak megjelenítőit vonnák jogi felelősségre. Példaként azt hozta fel, hogy "tavaly Steiner Kristóf végigturnézta a kereskedelmi csatornák összes népszerű magazinműsorát azzal, hogy összeházasodott egy férfival. Olyan alákérdezésekkel ment ez az egész, mintha azt akarták volna mondani, hogy felejtsétek el, amit eddig férfi és nő kapcsolatáról gondoltatok, mert itt van a jó út. Ez félrevezető, manipulatív és az egészséges gondolkodásra káros. Mi nem azt gondoljuk, hogy az az egészséges, amit a Jobbik megmond, hanem amit minden normális ember gondol férfi és nő kapcsolatáról." Kérdésünkre, hogy mi a normális, elmondta, hogy "a szexualitásban elég könnyű megállapítani, hogy mi a normális - ezt szociológusként mondom. Deviáns az, ami a normálistól eltér".
Mirkóczki Ádámmal két nappal a Jobbik tisztújító kongresszusa után beszélgettünk, amelyen Szegedi Csanád kiesett a nyolctagú elnökségből. A szóvivő megerősítette: a Borsod megyei botránynak van szerepe abban, hogy az ország különböző pontjairól érkező küldöttek nem szavaztak bizalmat Szegedinek. "Vélt vagy valós sérelmek, félinformációk alapján jelentek meg cikkek, és nulla valóságtartalmú mocskolódások a sértettek részéről. Csanádot Vona Gáborral is próbálták szembefordítani, kívülről azt sulykolták, hogy Vona helyére pályázik. Ezen aktorok most csattanós választ kaptak, hisz az, hogy még alelnök sem lett, abszolút cáfolja a felvetésüket." Arról, hogy pontosan mi történt Borsodban, a Jobbik egyik bázismegyéjében, némiképp eltér az általunk megkérdezett jobbikos politikusok véleménye: van, aki csupán belső hatalmi harcként értelmezi a történteket, és akad, aki szerint kívülről generálták a feszültséget. Mirkóczki például a korábban a pártból kizárt Pősze Lajos és a hvg.hu ráhatása mellett azt sem tartja kizártnak, hogy a Fidesznek is szerepe volt a konfliktus feltüzelésében. "Meggyőződésem, hogy a Fidesz is rájött arra, hogy kívülről nem tud velünk mit kezdeni, így az egyetlen lehetséges fegyvere, ha belülről megpróbál feszültséget generálni, éket verni" - mondja a szóvivő, hangsúlyozva, hogy ez nem a Jobbik hivatalos álláspontja, hanem a szubjektív véleménye. (A Borsod megyei Jobbik-szervezetekben történtekről lapunk internetes változatában - www.narancs.hu - olvashat részletesen.)
Abban teljes az egyetértés, hogy a borsodi eset nem utal semmiféle pártbéli törésvonalra, pláne nem szakadásra: "A balliberális sajtó által a radikálisok és mérsékeltek közti ellentétnek nevezett dolog felfújt probléma. De addig jó, amíg ezen rugóztok" - fogalmazott Szabó Gábor, aki szerint ideológiailag teljesen egységes a párt, és legfeljebb abban szokott véleménykülönbség lenni, hogy picit hangosabban, több utcai jelenléttel, vagy inkább halkabban politizáljanak. "Ez hangerő kérdése, nem politikai széthúzás. Nincsenek olyanok, akik a Fidesszel való együttműködést szorgalmazzák, sem olyanok, akik szerint ki kéne menni a parlamentből, és csak lövöldözni kéne, mint egy valódi szélsőséges alakulatnak" - mondja Szabó. Parlamenti forrásunk szerint a "hangosabban vagy halkabban" kérdés miatt szoktak kisebb-nagyobb viták kialakulni az ülésteremben (főként Novák Előd és Balczó Zoltán között), továbbá a Jobbik teljes ideológiai egységéről sincs meggyőződve. Szerinte vannak jobbikosok, akik magánbeszélgetések során rendszeresen megkérdőjelezik a holokauszt áldozatainak számát, és hosszasan magyarázzák, hogy a haláltáborok valójában munkatáborok voltak, míg mások az olyan döbbenetes jelenetek után, mint amilyen legutóbb a tiszaeszlári vérvád nyílt zsidózással fűszerezett felemlegetése volt, a parlamenti folyosón elnézést kérnek párttársuk viselkedéséért. Ugyanakkor az utóbbi húsz év politikai elitjéből való kiábrándultság és a tenni akarás azokat is a pártban tartja, akik egyébként tartózkodnak a radikális megnyilvánulásoktól, nem használják a "cigánybűnözés" terminust, és nem tartják szexinek az uniós zászló elégetését.
Csakis egyedül
A Jobbik elképzelhetetlennek tartja, hogy a választásokra bárminemű előzetes megállapodást kössön bárkivel. Szabó Gábor szerint hiába van bizonyos programpontokban nézetazonosság a Fidesz és a Jobbik között, "olyan nagy az emberi minőségi szakadék a két párt között, nem beszélve arról, amit a Fidesz kormányerőként művel, hogy mindenfajta választási együttműködés a Jobbik öngyilkosságával lenne egyenlő. Egy ilyen lépéssel magunkat semmisítenénk meg erkölcsileg". Fölvetettük, hogy ha a választások után olyan helyzet alakul ki, hogy a Fidesz csak a Jobbik segítségével tudna többséget szerezni, és a támogatásért cserébe tennének bizonyos, a Jobbiknak fontos gesztusokat, akkor hajlandók lennének-e együttműködni a Fidesszel. A pártigazgató szerint nem alakulhat ki ilyen helyzet. Valamivel rugalmasabban áll e problémához a többi általunk megkérdezett jobbikos: Balczó Zoltán szerint a Jobbiknak, amely egyes közvélemény-kutatások szerint már most a második legerősebb párt, a választások megnyerését kell célul kitűznie. Ugyanakkor elképzelhetőnek tart egy olyan helyzetet is (például ha máskülönben az MSZP kerül kormányra), amiben kívülről, tehát nem koalíciós partnerként támogatnák a Fidesz egyes javaslatait, ha cserébe elfogadná a Jobbik olyan alapvető célkitűzéseit, mint például a külföldiek termőföldvásárlásának megtiltása vagy az államadósság átütemezéséről szóló tárgyalások megkezdése. Hasonlóan vélekedik Novák Előd, aki az önfenntartó börtönök létrehozását is az alapvető célok közé sorolja, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy ilyenfajta együttműködéshez nem a Jobbik, hanem a Fidesz politikáján kellene változtatni - amit jelenleg elképzelhetetlennek tart.
Ha eddig nem talált ki hathatós stratégiát a Fidesz a Jobbik ellen, akkor most már nem fog - vélekednek a PC szakértői -, így marad nekik az, amit eddig is csináltak: megpróbálják kifogni a szelet a Jobbik vitorlájából (amivel láthatóan nem sokra mentek), illetve különféle kiszivárogtatások révén igyekeznek lejáratni szélsőjobboldali riválisukat. "Az a kérdés, hogy miért nem nyúlnak olyan témákhoz, amikkel a Jobbikot nagyon kellemetlen helyzetbe lehetne hozni, például az iráni támogatás gyanúja, vagy Juhász Oszkár nemrég nyilvánosságra hozott hangfelvétele" - mondják a politikai elemzők, akik szerint távolról sem kizárt, hogy a Jobbik 2014-ben szövetségre lépjen a Fidesszel. Szerintük nyílt szövetség nem, de háttéregyeztetések elképzelhetők, például ha a baloldali és liberális pártok egyetlen jelöltet indítanak valamely kerületben. Ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy az utolsó napokban megállapodik a Jobbik és a Fidesz, hogy valamelyikük jelöltje például betegségre hivatkozva lépjen vissza a biztos jobboldali siker érdekében.
Mindenesetre úgy tűnik, a Jobbik tényleg nem kíván együttműködni a Fidesszel. Az övék a legfiatalabb szavazói bázis, és ha megtartják őket, évtizedekre bebetonozhatják magukat a magyar politikai életbe. Nem véletlenül optimista Novák Előd: "Bizonyos kérdésekkel csak mi foglalkozunk, és ez várhatóan így is marad, más párt nem fog rájuk megoldást kínálni, ráadásul ezek a problémák csak eszkalálódni fognak. Ilyen az EU-kritikánk és a cigánykérdés. Ez a szavazók körében biztos növekedést jelent a Jobbiknak."
