Ha minden a nagyobbik kormánypárt, a Fidesz tervei szerint alakul, idén alig-alig lehet majd parlamenti munkáról beszélni. Az év első és utolsó két hónapját kivéve lényegében nem történt/történik más a T. Ház falai között, mint kampányolás, ünnepi ülés, kitüntetés, eskütétel, avatás, fogadás.
Heti másfél óra
Az országgyűlési választások előtt - nem kis részben a több mint két hónapos parlamenti szünet miatt - olyan politikai holt szezon volt, mint máskor az augusztusi kánikula idején. A látszat, amely szerint az interpellációk, "azonnali sértések" órájának elmaradása az akkori kormánypártoknak kedvezett volna, csalt. Bebizonyosodott: az, hogy feltűnően nem történt semmi heteken át az országban, nem a hatalmon lévőknek jött jól. A szocialisták állítják, akkor konszenzus volt abban, hogy szüneteltessék a parlament működését, a fideszesek másként emlékeznek.
Az alkotmány nagyvonalúan határozza meg a parlament munkarendjét: "Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február 1-jétől június 15-éig, illetve szeptember 1-jétől december 15-éig." A parlament szervezeti és működési szabályzata - vagyis a házszabály - ezt pontosítja, amikor az ülésnapokról, illetve az interpellációkról és kérdésekről a következőképpen rendelkezik: "Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására hetente legalább kilencven percet kell biztosítani."
Az ülés elnapolásának joga a köztársasági elnököt illeti, de ha a képviselők egyötöde írásban jelzi, hogy ráunt a szünetre, a Ház elnökének legkésőbb nyolc napon belül össze kell hívnia a plenáris ülést. A szabályokból Szikinger István alkotmányjogász szerint az következtethető ki, hogy minden héten legalább egy ülésnapot kell tartani, de ettől indokolt esetben el lehet térni. Hogy mi számít indokolt esetnek, azt persze az éppen legerősebb mondja meg.
Rövidre zárva
A koalíciós pártok nyilvánvalóan az önkormányzati választásokat megelőző - nem kis részben saját eddigi tevékenységüknek is köszönhető - felfokozott hangulattól féltik a T. Ház tekintélyét, ezért találták ki a két hét szünetet. Az ellenzék viszont (és ezt nehéz felróni neki, mert a Magyar Köztársaság mégiscsak többpártrendszerű demokrácia) a kérdezés és ellenőrzés jogát kívánja fenntartani magának, ezért ragaszkodik a "folyamatos munkához".
A Fidesz vezette kormány az Országgyűlés tekintélye mellett természetesen kampányígéreteiért is aggódik. Látszik, nagyon nem akar a jövő évi költségvetésről beszélni a helyhatósági választások és a jövő év előtt. A büdzséről való párbeszéd megszakítását nemcsak a parlamenti szünettel, hanem az államháztartási törvény módosításával is biztosítani akarja. Az utóbbi értelmében - a választások évében az idő rövidsége miatt - csak egy hónappal később kell majd a parlament elé vinni a költségvetést. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy az 1998-as az utolsó év, amikor májusban voltak az országgyűlési választások, a soron következők - az alkotmányban foglaltak szerint - mindig áprilisban lesznek. Időhiányról és a költségvetési vita egy hónappal való odébbhelyezéséről beszélni tehát legjobb esetben is csúsztatás.
A kampányígéretek leleplezésével a lehető legkésőbb kíván szembesülni a Fidesz - ez látszik. Valamint időt akar nyerni azon javaslatok elkészítésére, amiket ősszel tervezett a parlament elé terjeszteni. A kormány kezdeményezése szerint kilenc törvényről és huszonnégy módosító indítványról kívánnak határozni, többek között a minisztériumok új hatásköréről, a nemdohányzók védelméről, a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagról, a fegyveres erők határátlépésének engedélyezéséről (ez alkotmánymódosítást igényel, tehát kétharmadot, következésképp az MSZP-vel való kommunikáció felélesztését), a családi pótlékról, az egyházi ingatlanok tulajdonrendezéséről és nem utolsósorban a jövő évi költségvetésről.
A parlamenti szünetről folyó vitát, információink szerint, Áder János házelnök rövidre zárja. Lapunk úgy tudja, egyszerűen nem hívja össze az Országgyűlést szeptember 29-e és október 19-e között.
A szocialista megoldás
Bizottsági ülésekre az önkormányzati voksolást megelőző héten kerül sor legközelebb. Hogy miként lépnek túl az ügyrendi bizottságon - amelynek döntenie kellene a kérdésről -, azt parlamenti források máris tudni vélik: a testületet vezető Salamon László (Fidesz) egyszerűen elhúzza a döntést a kérdésről, s így Áder belátására van bízva minden. Így mindenesetre más megvilágítást kap Toller László MSZP-s frakcióvezető-helyettes elhíresült mondata, miszerint a Fidesz "parlament nélküli demokráciát" kíván megvalósítani.
Válaszul a parlamenti szünetről érkező hírekre, az MSZP politikai vitanap megtartását kezdeményezi. Kiss Péter frakcióvezető-helyettes a bérből és fizetésből élőkért, illetve a nyugdíjasokért aggódva jelentette be hétfőn: a jövő évi keresetek vásárlóértékéről kívánnak vitanapot rendezni. Erről szóló indítványukat még a héten benyújtják a parlamentnek, melyhez már össze is gyűjtötték a megfelelő számú aláírást. Kiss Péter szerint a Fidesz nyolcszázalékos reálbér-növekedést ígért, de a pénzügyi tervekben csak két százalék szerepel, ami sehol sincs attól, amivel az MSZP tudná megörvendeztetni a magyarokat.
Egy a bérből és fizetésből élők tömegeit megrázó mondattal a frakcióvezető-helyettes egyszerűen "aránytalanságnak" nevezte, hogy a jövő évi reálbérek messze elmaradnak a tervezett öt-hét százalékos gazdasági növekedéstől.
Megvan tehát a szabadfoglalkozás programja is.
- pásztorok -
