Még 1990 és 2000 között tűnt el valamilyen módon a Pécsi Tudományegyetemről Gyurcsány Ferenc dolgozata két másikkal együtt, ez a legkonkrétabb új információ, ami kiderült a szakdolgozatot, illetve annak eltűnése körülményeit kutató egyetemi bizottság munkája nyomán. A bizottság mindezt arra alapozza, hogy míg az 1990-ben összeállított szakdolgozat-katalógusban szerepelt Gyurcsány szövege, addig a 2000-ben elkészítettben már egy nagy H betű jelezte a hiányát.
Tényleg megkerült viszont Rozs Szabolcs 1980-ban írt azonos című dolgozata, pontosabban el sem tűnt – mondta a bizottság munkáját ismertető sajtótájékoztatón dr. Bódis József rektor, aki hangsúlyozta: ezt a szöveget egészen addig nem is keresték, amíg fel nem merült a plágiumgyanú a Hír Tv műsorában. Sajátos körülmény, hogy míg Gyurcsány munkájának a bírálata megvan, addig Rozs esetében épp ez hiányzik, így a kirakós továbbra sem áll össze. (Az egyetem ugyan a plágiumgyanú kirobbanása után közvetve elismerte, hogy Rozs Szabolcs szakdolgozata eltűnt, mert egyrészt nem cáfolta az ezzel ellentétes állításokat, másrészt pedig a bizottság feladata a két dolgozat megkeresése volt. Ha az egyetem nem tudott arról, hogy Rozs dolgozata náluk van, akkor vajon miként került az – már ha tényleg azt a dolgozatot láttuk a Hír Tv-s filmben – a Célpont stábjához, hisz nem mondták, hogy Rozs adta volna oda nekik. Erről az információs hiányról lásd Kérdőjelek a Hírt Tv-ben bemutatott dolgozat körül című írásunkat.)
A plágiumot vizsgáló bizottság ezzel együtt is több ponton igazolta a Hír Tv állításait és gyengítette Gyurcsány Ferenc védekezését, igaz, egyik esetben sem perdöntő módon. Az oldalszám szerinti egyezések Gyurcsány bírálata és Rozs dolgozata között a bizottság szerint is fellelhetők, más kérdés, hogy ahogy Kovács L. Gábor rektorhelyettes hangsúlyozta, a három oldalszám szerinti egyezés olyannyira általános témákat jelent, hogy ez alapján képtelenség bizonyítani a plágium létét. A szóban forgó bírálat az egyetem szerint mindenesetre hiteles, azaz megbukott Gyurcsány egyik feltételezése, miszerint azt esetleg utólag fabrikálták az ő szakdolgozatához.
Gyengíti viszont a plágiumvádat, hogy – miként azt a PTE vezetése hangsúlyozta – a tanárképző főiskolán annak idején bevett gyakorlat volt, hogy a tanárok éveken keresztül ugyanazokat a témákat adták fel a hallgatóknak, és a címegyezés sem volt ritka jelenség.
Azt a nem túl meglepő információt is megerősítették, hogy KISZ-titkárként a volt kormányfő kivételezett státusznak örvendett, ez azonban nem nagy dolgokban nyilvánult meg. Igaz ugyan, hogy a közgazdaság-tudományi karra Gyurcsányt külön miniszteri engedéllyel még azelőtt vették fel, hogy meglett volna a tanári diplomája, de ez a kivételezés azért mások számára is elérhető volt.
Gyurcsány Ferencet és az ország közvéleményét valószínűleg nem nyugtatja meg, de nettó haszonként könyvelhetjük el, hogy a PTE ígéretet tett: tanult az esetből, és a jövőben egységes rendszerben digitálisan archiválja a szakdolgozatokat, azaz hasonló eset elvileg nem fordulhat majd elő.
Pécsi egyetem: Bő évtizede tűnt el Gyurcsány szakdolgozata
Gyurcsány Ferenc vagy plagizált, vagy nem – így summázható a Pécsi Tudományegyetem tényfeltáró bizottságának jelentése, amely azért érdekességeket is tartalmaz. Ezek közé tartozik, hogy a nagy erőkkel keresett szakdolgozat már 1990 és 2000 között eltűnt, azaz nem lehet igaz, hogy a PTE jobboldali oktatási igazgatója lopta el, és az sem, hogy Gyurcsány miniszterelnöksége idején tűnt volna el.
