Pénzt von el a kormány az egyetemektől, létszámstopot vezettek be az ELTE-n

Belpol

A járvány miatt alapvetően változnak meg az egyetem gazdálkodási lehetőségei.

„A COVID-19 pandémia nyomán alapvetően változnak az Egyetem gazdálkodási lehetőségei, a hallgatói jelentkezések, a működési feltételek, és fel kell készülni arra is, hogy az állami költségvetésből származó támogatások nagyságrendje és időbelisége is eltér a korábban tervezettől.”

Ez áll Scheuer Gyula, az ELTE kancellárjának április 20-án kiadott utasításában, amely a Narancs.hu-hoz is eljutott. A kancellári utasítás értelmében az ELTE-n:

  • új közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető
  • határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt – belső erőforrás hiánya esetén – legfeljebb két hónap időtartamra lehet meghosszabbítani
  • határozott idejű jogviszony nem alakítható át határozatlan idejű jogviszonnyá
  • megbízási szerződés, hallgatói munkaszerződés, iskolaszövetkezeti vagy nyugdíjas szövetkezeti vállalkozási szerződés nem köthető
  • a kancellár arról is rendelkezett, hogy a hazai pályázati források felhasználásakor „kiemelt hangsúlyt és figyelmet kap, hogy a pályázatban használt infrastruktúra, emberi erőforrás, dologi és rezsi jellegű költség adó- és járulékterheivel együtt elszámolható legyen a pályázati támogatás összegében.” Ennek érdekében a dékánok jóváhagyási jogkört kapnak a pályázati témavezetők szakmai igényeinek teljesítése felett.

A korlátozások nem vonatkoznak az uniós támogatások felhasználására, és különösen indokolt esetben egyedei kancellári engedéllyel is lehet mentesülni alóluk.

A takarékoskodás oka, hogy az egyetemet fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium levélben figyelmeztette az ELTE-t a fegyelmezett gazdálkodásra, egyúttal „előirányzat-csökkentésről is intézkedett az Egyetemet terhelően”.

Scheuer Gyula levele nem részletezi az állami támogatás csökkentésének mértékét, de két egyetemi forrásból is azt hallottuk, hogy 860 millió forintos megszorításról van szó. Ez nem egyedi intézkedés, néhány napja a Szabad Pécs írt arról, hogy a Pécsi Tudományegyetemtől 3,6 milliárd forintot von el az ITM a járványhelyzet miatt. Információink szerint több másik állami egyetem is kapott hasonló tartalmú levelet.

Megkérdeztük az ITM-et, hogy összesen és egyes intézményekre lebontva mennyivel csökkentették az egyetemek támogatását, és hogy hová csoportosítják át ezt a pénzt, de konkrét választ egyik kérdésre sem adtak. A következő rövid tájékoztatást küldték:

„A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet és annak gazdasági hatásai miatt a 2020. évi költségvetés a megváltozott körülményekhez igazodva hajtható végre. Az eredményes védekezés a legfontosabb cél, amely az állami szereplőktől, költségvetési szervektől is megköveteli a közös teherviselésben való részvételt. A felsőoktatási intézmények önálló költségvetési szervek, így a módosított előirányzatukkal való gazdálkodásról maguk dönthetnek.”

Az ELTE-s belső utasításból kiderül, hogy az egyetem kancellárja a pályázati pénzek jövője miatt is aggódik. Bár a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal egy már megítélt támogatás felhasználásának határidejét meghosszabbította, „a programok további éves finanszírozásáról az NKFI Hivatal tájékoztatója és levele nem rendelkezik, az új pályázatok kiírásáról és elbírálásáról megbízható információ nem áll rendelkezésre”.

Egy ELTE-s forrásunk szerint a 860 milliós megvonást túl fogják élni, nagyobb problémát jelenthet, ha az állami szervek nem vagy nem időben írják ki az egyetemek költségvetésében egyre fontosabb szerepet játszó pályázatokat.

Az ELTE 2020-as költségvetése még nem elérhető a honlapján, 2019-ben összesen 35,5 milliárd forint kiadással terveztek, "központi, irányító szervi támogatás" címen pedig 25,7 milliárd szerepelt a büdzsében.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.