Pénzt von el a kormány az egyetemektől, létszámstopot vezettek be az ELTE-n

Belpol

A járvány miatt alapvetően változnak meg az egyetem gazdálkodási lehetőségei.

„A COVID-19 pandémia nyomán alapvetően változnak az Egyetem gazdálkodási lehetőségei, a hallgatói jelentkezések, a működési feltételek, és fel kell készülni arra is, hogy az állami költségvetésből származó támogatások nagyságrendje és időbelisége is eltér a korábban tervezettől.”

Ez áll Scheuer Gyula, az ELTE kancellárjának április 20-án kiadott utasításában, amely a Narancs.hu-hoz is eljutott. A kancellári utasítás értelmében az ELTE-n:

  • új közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető
  • határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt – belső erőforrás hiánya esetén – legfeljebb két hónap időtartamra lehet meghosszabbítani
  • határozott idejű jogviszony nem alakítható át határozatlan idejű jogviszonnyá
  • megbízási szerződés, hallgatói munkaszerződés, iskolaszövetkezeti vagy nyugdíjas szövetkezeti vállalkozási szerződés nem köthető
  • a kancellár arról is rendelkezett, hogy a hazai pályázati források felhasználásakor „kiemelt hangsúlyt és figyelmet kap, hogy a pályázatban használt infrastruktúra, emberi erőforrás, dologi és rezsi jellegű költség adó- és járulékterheivel együtt elszámolható legyen a pályázati támogatás összegében.” Ennek érdekében a dékánok jóváhagyási jogkört kapnak a pályázati témavezetők szakmai igényeinek teljesítése felett.

A korlátozások nem vonatkoznak az uniós támogatások felhasználására, és különösen indokolt esetben egyedei kancellári engedéllyel is lehet mentesülni alóluk.

A takarékoskodás oka, hogy az egyetemet fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium levélben figyelmeztette az ELTE-t a fegyelmezett gazdálkodásra, egyúttal „előirányzat-csökkentésről is intézkedett az Egyetemet terhelően”.

Scheuer Gyula levele nem részletezi az állami támogatás csökkentésének mértékét, de két egyetemi forrásból is azt hallottuk, hogy 860 millió forintos megszorításról van szó. Ez nem egyedi intézkedés, néhány napja a Szabad Pécs írt arról, hogy a Pécsi Tudományegyetemtől 3,6 milliárd forintot von el az ITM a járványhelyzet miatt. Információink szerint több másik állami egyetem is kapott hasonló tartalmú levelet.

Megkérdeztük az ITM-et, hogy összesen és egyes intézményekre lebontva mennyivel csökkentették az egyetemek támogatását, és hogy hová csoportosítják át ezt a pénzt, de konkrét választ egyik kérdésre sem adtak. A következő rövid tájékoztatást küldték:

„A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet és annak gazdasági hatásai miatt a 2020. évi költségvetés a megváltozott körülményekhez igazodva hajtható végre. Az eredményes védekezés a legfontosabb cél, amely az állami szereplőktől, költségvetési szervektől is megköveteli a közös teherviselésben való részvételt. A felsőoktatási intézmények önálló költségvetési szervek, így a módosított előirányzatukkal való gazdálkodásról maguk dönthetnek.”

Az ELTE-s belső utasításból kiderül, hogy az egyetem kancellárja a pályázati pénzek jövője miatt is aggódik. Bár a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal egy már megítélt támogatás felhasználásának határidejét meghosszabbította, „a programok további éves finanszírozásáról az NKFI Hivatal tájékoztatója és levele nem rendelkezik, az új pályázatok kiírásáról és elbírálásáról megbízható információ nem áll rendelkezésre”.

Egy ELTE-s forrásunk szerint a 860 milliós megvonást túl fogják élni, nagyobb problémát jelenthet, ha az állami szervek nem vagy nem időben írják ki az egyetemek költségvetésében egyre fontosabb szerepet játszó pályázatokat.

Az ELTE 2020-as költségvetése még nem elérhető a honlapján, 2019-ben összesen 35,5 milliárd forint kiadással terveztek, "központi, irányító szervi támogatás" címen pedig 25,7 milliárd szerepelt a büdzsében.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.