Pert nyert egy kirúgott minisztériumi dolgozó

  • narancs.hu
  • 2024. május 8.

Belpol

Azért bocsátották el, mert megosztott egy mémet, amely Nagy Mártont ábrázolja. 

Több mint húsz évi szolgálati jogviszony után azonnali hatállyal mentettek fel egy dolgozót a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban 2023 tavaszán. Az volt a „bűne”, hogy a Facebookon megosztott egy mémet, amely Nagy Márton minisztert ábrázolja sapkában. Ez a poén az ársapkára, a hatósági árszabályozásra utalt.

A minisztériumban úgy gondolták, ezzel nem szabad viccelni. 

A Társaság a Szabadságjogokért blogja most arról számol be, hogy az eltávolított dolgozó hozzájuk fordult, ők elvállalták a képviseletét, és most megnyerték a pert a bíróságon. 

A hivatalnokkal egy péntek délutáni megbeszélésen közölték, hogy azonnali hatállyal felmentik és eltiltják attól is három évre, hogy a kormányzati szektorban dolgozzon. Ez azért érte váratlanul, mert a munkáját sosem kifogásolták a felettesei, a legutolsó teljesítményértékelésen a legmagasabb minősítési fokozatot érte el. 

Azt, hogy miért kell mennie, szóban közölték vele: öt héttel korábbi Facebook-megosztása miatt. A mém, amelyet közzétett, eredetileg az Ormánykommunikáció nevű szatirikus oldalon jelent meg. A Nagy Mártont sapkában ábrázoló képet azért osztotta meg, mert szórakoztatónak találta. A bejegyzést csak bizonyos ismerősei láthatták. 

A minisztérium a perben azt állította, hogy a dolgozó Facebook-oldalát nem is ellenőrizték, csak a hivatali szervezeten keresztül értesültek a posztról, de ezt nem sikerült bizonyítani. 

A TASZ előbb a Közszolgálati Döntőbizottság elé vitte az ügyet, de az a szervezet úgy találta, hogy a mém „alkalmas volt a kormányzati igazgatási szerv jó hírneve, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalom súlyos rombolására”.

Ezt a határozatot a TASZ megtámadta a Fővárosi Törvényszéken. Ott pedig úgy ítélték meg, hogy a minisztériumi dolgozó felmentése nem volt jogszerű, mivel a vonatkozó törvény szerint érdemtelenségre hivatkozva csak az okot adó körülmény után harminc napig lehet valakit kirúgni, akkor is csak úgy, ha az illetőnek van lehetősége védekezni az ellene felhozott „érdemtelenségi okokkal” szemben, ez pedig itt nem történt meg. A felmondás indoklása sem volt korrekt. 

„Nagyon fontos eredménynek tartjuk, hogy a  Fővárosi Törvényszék egyetértett velünk abban, hogy egy mém megosztása nem sérti a minisztérium jó hírnevét, és a jó közigazgatásba vetett bizalmat sem rombolja, így azonnali kirúgást sem alapozhat meg egy ilyen kritika a minisztérium vezetése felé, még akkor sem, ha ennek kifejezése az interneten történik” – írja a TASZ, amely a véleménynyilvánítás szabadságát emeli ki az esettel kapcsolatban. 

A bíróság ugyanakkor azt is kimondta, hogy figyelmeztetni lehetett volna a hivatalnokot, vagy etikai eljárás is indulhatott volna, mert a munkahelyet érintő kritikát a szervezetrendszeren belül kellene kifejezni.

Az elsődokú ítélet arról szól, hogy az érintettet 5 millió forint átalánykártérítés illeti meg, és a perköltséget is az azóta új nevet viselő Nemzetgazdasági Minisztérium állja.

Azt, hogy helyezzék vissza az állásába, az egykori dolgozó nem kérte. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.