"A kormányzat kipécézte ezt az intézményt"

Belpol

A Pesti úti történet az állatorvosi lova annak, mi mehet félre, és hogy mennyire tehetetlen egy nagy létszámú szociális intézmény egy ilyen szituációban.

Miközben a legfrissebb adatok szerint országszerte összesen 34 idősotthonban jelent meg a vírus, és 915 gondozott lett fertőzött, a magyarországi koronavírus-járvány ki­emelt témája a Pesti úti idősek otthonában történt megbetegedések ügye lett. A kormányoldal a fenntartó fővárost, valamint személyesen Karácsony Gergely főpolgármestert tette felelőssé a helyzetért, a főváros viszont a kórházak és a tisztifőorvosi szolgálat mulasztására hivatkozik.

Gy. Németh Erzsébet, a főváros szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettesének elmondása szerint az első koronavírus-fertőzöttek azonosítása után a Fővárosi Önkormányzat 200 darab PCR-tesztet küldött az otthonba, és már akkor újabb 31 fertőzöttet találtak, a tisztiorvosi szolgálat az átfogó tesztelést azonban csak napokkal később kezdte meg.

Katona fertőtlenít a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthona bejáratánál 2020. április 12-én

Katona fertőtlenít a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthona bejáratánál 2020. április 12-én

Fotó: MTI/Mónus Márton

A vírus terjedését így nem sikerült megállítani az elején, ez pedig Gy. Németh Erzsébet szerint a tisztifőorvosi hivatal felelőssége. „Az otthon munkatársai erőn felül megtettek azért mindent, hogy csökkentsék a kockázatot, de állítom, hogy az a három nap, amit a tisztiorvosi szolgálat kivárt a teszteléssel, amikor már tudták, hogy találtunk koronavírusos beteget, sok esetben végzetes lehetett.”

Ezután bár április 9-én Müller Cecília kivonult a helyszínre, és a fertőzött lakókat busszal, valamint mentővel kórházba is szállíttatta, egy hiba miatt még ekkor is maradtak fertőzöttek az otthonban. „Amikor befejeződött az egyhetes honvédségi fertőtlenítés – nagyon tisztességes, korrekt munkát végeztek –, és kimentem, hogy megköszönjem a katonák munkáját, elképedve mondta az igazgató, hogy akkor, kilenc nap után postai úton levélben kapták meg, hogy a tisztifőorvosi hivatal által elvégeztetett tesztek közül 74 értékelhetetlen lett. Közülük 9 ember ottmaradt az otthonban, és többeknek addigra már tüneteik is voltak. Őket hiába különítették el, addigra már újrafertőzték az intézményt.”

Bár az otthonban a nyilvános információk szerint a járvány alatt legalább négy vizsgálat zajlott, közülük az első, április 11-i ellenőrzésen pedig a kormányhivatal még mindent rendben talált, (a későbbi vizsgálatokon egyre változatosabb hiányosságokat tártak fel), a kormánypárti médiában ma már arról szólnak a hírek, hogy november óta romlott az ellátás az otthonban.

Ezt állítja egy Pesti úton gondozott, majd elhunyt nő családja is, akiknek a képviseletében Futó Barnabás ügyvéd a Narancsnak azt mondta, az idős nő nagyjából egy éve lakott a Pesti úti otthonban, amikor márciusban a család állítása szerint kiszáradással a Bajcsy-Zsilinszky Kórházba került, ahol végül két-három hét után elhunyt. Hozzátette, a család egyelőre nem perel, de ha a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozása abba a szakaszba jut, hogy kihallgatják őket, akkor jelezhetik kártérítési igényüket, amelyet ha a bíróság az egész büntetőeljárás végén nem ítél meg, akkor fordulnának csak polgári bírósághoz.

Gy. Németh főpolgármester-helyettes szerint „a kormányzat kipécézte és kipécéztette ezt az intézményt az egyébként tényleg sajnálatosan nagy számú koronavírus-fertőzés után, és mindent elkövettek azért, hogy ennek az otthonnak a nagyon rossz hírét keltsék”. „Ebben az otthonban a járvány kitörésének a napján kezdődtek a problémák, előtte éveken keresztül soha nem volt ezzel probléma. Arról nem is beszélve, hogy több ma is ismert, a parlamentben politizáló kormánypárti politikusnak a hozzátartozója is ebben az intézményben lakott. Akkor nem volt probléma?” – tette fel a kérdést.

Krémer Balázs szociológus a Narancsnak ugyanakkor arról beszélt, hogy egyrészt a nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy nem lehetett megakadályozni, hogy az idősotthonokba bejusson a vírus, másrészt sem a finanszírozás, sem a szabályozás nem rendezkedett be arra, hogy ezek az intézmények orvosi kezelést tudjanak nyújtani a bentlakóknak.

További részleteket a Pesti úti otthon körül kialakult botrányról, illetve az idősotthonok helyzetéről a friss Magyar Narancsban olvashatnak!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.