"A kormányzat kipécézte ezt az intézményt"

Belpol

A Pesti úti történet az állatorvosi lova annak, mi mehet félre, és hogy mennyire tehetetlen egy nagy létszámú szociális intézmény egy ilyen szituációban.

Miközben a legfrissebb adatok szerint országszerte összesen 34 idősotthonban jelent meg a vírus, és 915 gondozott lett fertőzött, a magyarországi koronavírus-járvány ki­emelt témája a Pesti úti idősek otthonában történt megbetegedések ügye lett. A kormányoldal a fenntartó fővárost, valamint személyesen Karácsony Gergely főpolgármestert tette felelőssé a helyzetért, a főváros viszont a kórházak és a tisztifőorvosi szolgálat mulasztására hivatkozik.

Gy. Németh Erzsébet, a főváros szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettesének elmondása szerint az első koronavírus-fertőzöttek azonosítása után a Fővárosi Önkormányzat 200 darab PCR-tesztet küldött az otthonba, és már akkor újabb 31 fertőzöttet találtak, a tisztiorvosi szolgálat az átfogó tesztelést azonban csak napokkal később kezdte meg.

Katona fertőtlenít a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthona bejáratánál 2020. április 12-én

Katona fertőtlenít a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthona bejáratánál 2020. április 12-én

Fotó: MTI/Mónus Márton

A vírus terjedését így nem sikerült megállítani az elején, ez pedig Gy. Németh Erzsébet szerint a tisztifőorvosi hivatal felelőssége. „Az otthon munkatársai erőn felül megtettek azért mindent, hogy csökkentsék a kockázatot, de állítom, hogy az a három nap, amit a tisztiorvosi szolgálat kivárt a teszteléssel, amikor már tudták, hogy találtunk koronavírusos beteget, sok esetben végzetes lehetett.”

Ezután bár április 9-én Müller Cecília kivonult a helyszínre, és a fertőzött lakókat busszal, valamint mentővel kórházba is szállíttatta, egy hiba miatt még ekkor is maradtak fertőzöttek az otthonban. „Amikor befejeződött az egyhetes honvédségi fertőtlenítés – nagyon tisztességes, korrekt munkát végeztek –, és kimentem, hogy megköszönjem a katonák munkáját, elképedve mondta az igazgató, hogy akkor, kilenc nap után postai úton levélben kapták meg, hogy a tisztifőorvosi hivatal által elvégeztetett tesztek közül 74 értékelhetetlen lett. Közülük 9 ember ottmaradt az otthonban, és többeknek addigra már tüneteik is voltak. Őket hiába különítették el, addigra már újrafertőzték az intézményt.”

Bár az otthonban a nyilvános információk szerint a járvány alatt legalább négy vizsgálat zajlott, közülük az első, április 11-i ellenőrzésen pedig a kormányhivatal még mindent rendben talált, (a későbbi vizsgálatokon egyre változatosabb hiányosságokat tártak fel), a kormánypárti médiában ma már arról szólnak a hírek, hogy november óta romlott az ellátás az otthonban.

Ezt állítja egy Pesti úton gondozott, majd elhunyt nő családja is, akiknek a képviseletében Futó Barnabás ügyvéd a Narancsnak azt mondta, az idős nő nagyjából egy éve lakott a Pesti úti otthonban, amikor márciusban a család állítása szerint kiszáradással a Bajcsy-Zsilinszky Kórházba került, ahol végül két-három hét után elhunyt. Hozzátette, a család egyelőre nem perel, de ha a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozása abba a szakaszba jut, hogy kihallgatják őket, akkor jelezhetik kártérítési igényüket, amelyet ha a bíróság az egész büntetőeljárás végén nem ítél meg, akkor fordulnának csak polgári bírósághoz.

Gy. Németh főpolgármester-helyettes szerint „a kormányzat kipécézte és kipécéztette ezt az intézményt az egyébként tényleg sajnálatosan nagy számú koronavírus-fertőzés után, és mindent elkövettek azért, hogy ennek az otthonnak a nagyon rossz hírét keltsék”. „Ebben az otthonban a járvány kitörésének a napján kezdődtek a problémák, előtte éveken keresztül soha nem volt ezzel probléma. Arról nem is beszélve, hogy több ma is ismert, a parlamentben politizáló kormánypárti politikusnak a hozzátartozója is ebben az intézményben lakott. Akkor nem volt probléma?” – tette fel a kérdést.

Krémer Balázs szociológus a Narancsnak ugyanakkor arról beszélt, hogy egyrészt a nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy nem lehetett megakadályozni, hogy az idősotthonokba bejusson a vírus, másrészt sem a finanszírozás, sem a szabályozás nem rendezkedett be arra, hogy ezek az intézmények orvosi kezelést tudjanak nyújtani a bentlakóknak.

További részleteket a Pesti úti otthon körül kialakult botrányról, illetve az idősotthonok helyzetéről a friss Magyar Narancsban olvashatnak!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.