Pikó András szerint azért lett olcsóbb a Pázmány Campus, mert a kormány nem tudja kifizetni az túlárazott terveket

  • narancs.hu
  • 2025. április 24.

Belpol

Valójában szó sincs az önkormányzat és a lakók kéréseinek figyelembevételéről.

„Az épület nem lett kisebb. A lakóknak nem lett jobb. A kormány nem tudja kifizetni az eredeti, túlárazott terveket, ezért húzott le belőle elemeket, majd ezt próbálja közösségi eredményként tálalni” – írja csütörtök délutáni Facebook-posztjában Pikó András VIII. kerületi polgármester az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Pázmány Campus beruházásról tartott sajtótájékoztatójára reagálva.

A polgármester a posztban arról ír, a sajtóból értesült a kormányzati sajtótájékoztatóról, arra ugyanis a kerület önkormányzatát és a helyi lakosokat nem hívták meg. „Ez önmagában sokat elárul. De még fontosabb, hogy amit elmondtak a sajtótájékoztatón, az nem fedi a valóságot” – fogalmazott Pikó András, aki szerint a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján

„ez nem közösségi tervezés, nem együttműködés, hanem a költségvetési kényszer képében szembejövő valóság.”

A VG Lánszki Regő építészeti államtitkár szerdai sajtótájékoztatójáról beszámolva arról írt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának terve 30 százalékkal olcsóbb, 137 milliárd forintból megvalósítható projektté módosult, miközben az eredeti, alig 7 százalékos helyett több mint 20 százaléknyi zöldfelületet ígért. A főépítész azt állította, a módosított terveket a helyi lakosság és az önkormányzat kéréseinek figyelembevételével készítették, a kerület polgármestere szerint viszont szó sincs erről.

📢 A Kormány a Pázmány Campusról: „Aki akar, elköltözhet” Kormányzati sajtótájékoztató a Pázmány Campus beruházásról –...

Posted by Pikó András polgármester on Thursday, April 24, 2025

Pikó András pontokba szedve ütköztette a valóságot az ÉKM állításaival. „Állítás: Az épülettömb 5 százalékkal csökkent, a telek nyitottabb, zöldebb lett. Valóság: Ezek a »változások« már a 2024-es tervben is szerepeltek. Tehát nem valódi változások, hanem az eddigi tervek újracsomagolásai. Állítás: A drága mélygarázs, föld alatti tornacsarnok és résfalazás elmarad, így csökken a környezeti terhelés. Valóság: Ez a döntést nem környezetvédelmi szempontok, hanem anyagi kényszer indokolja. A föld alá tervezett tornacsarnok és mélygarázs eleve életszerűtlen és értelmezhetetlenül drága volt” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy a lakókkal folytatott „személyes egyeztetés” a valóságban azt jelentette, hogy Lázár János egy alkalommal megjelent a bontási területen és beszélt néhány emberrel.

A Telex felidézte, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori kampusza évek óta elhagyatottan áll Piliscsabán, közben a Magyar Rádió egykori épületeinek elbontásával már készítik elő az egyetem új kampuszának helyét Budapest belvárosában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.