Milyen célt szolgálhat, hogy Lázár János leült kávézni a Pázmány Campus ellen tüntetőkkel?

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 14.

Narancsblog

Átverés az egész: magasról tesznek a civilekre, csak éppen zuhan a Fidesz népszerűsége, muszáj valamit mutatni az újságíróknak.

A Magyar Rádió egykori ingatlanainak sorsa akkor dőlt el, amikor azokat négy évvel ezelőtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megkapta a Semjén Zsolt által beterjesztett, „ingyenes vagyonjuttatásról” szóló törvény alapján. A törvény szerint erre azért volt szükség, hogy véget vessenek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem „széttagolt, több képzési helyszínen végzett oktatási és kutatási tevékenységének”, ami akadályozza az egyetem „további működésének a kibontakozását”. Az ugyan nem derült ki, hogy a törvényalkotó miért éppen a VIII. kerületi Palotanegyedet szemelte ki e „kibontakozás” helyszínéül. Nem túlzás, hogy a törvényben felsorolt Pollack Mihály téri, Bródy Sándor utcai és Szentkirályi utcai ingatlanokból álló tömb Budapest egyik legértékesebb egybefüggő területe, amely akkor lehetne csak ingyenes vagyonjuttatás tárgya, ha az új tulajdonos nem bulldózerrel esik neki, hanem tekintettel van a terület múltjára.

Ma már elmondhatjuk: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem volt erre tekintettel. A törvény megszületése után szinte azonnal kiírták a Pázmány campus tervpályázatát, a győztest 2021. november 11-én hirdették ki. Ekkor vált nyilvánvalóvá mindenkinek, hogy a rádió egykori épületei közül csak a Pollack Mihály téri Esterházy- és Károlyi-palotákat tartanák meg (illetve a Bródy Sándor utcai bejárati homlokzatot), a többit meg lebontanák, és az is, hogy az új campus prognosztizált létszáma 4 ezer fő, a létrehozásához pedig 53 ezer négyzetméter nettó hasznos terület szükséges. Vagyis olyan gigaberuházásról van szó – 200–250 milliárd forintért –, amely az épületek elpusztítása mellett tetemes környezetkárosítással is jár, ugyanis a bontás után 37 500 köbméter törmeléket kell elszállítani.

Noha a józsefvárosi önkormányzat, civil szervezetek és a lakosság is igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a beruházás karcsúsodjon valamelyest, a minisztériumi illetékesek – megfellebbezhetetlen kormánydöntések birtokában – hol agresszíven, hol cinikusan reagáltak az aggályokra.

„Amikor ez a beruházás megvalósul, az biztosan az önök tetszését is el fogja nyerni, és ez a civil hangulatkeltés talán el fog múlni” – mondta Lánszki Regő építési államtitkár, Lázár János pedig egyenesen azzal jött, hogy „Budapest liberális vezetése üldözi azt, hogy a belvárosban egy katolikus egyetem épüljön”. Úgyhogy akár az üldözés előli „menekülésnek” is tekinthető, hogy szeptember 2-án megkezdték a bontási munkálatokat. De a beruházással kapcsolatos elintézési módot ennél is jobban szimbolizálja, hogy amikor a civilek megpróbálták elállni a bontási terület bejáratát, egy érkező nyergesvontató sofőrje megpróbálta őket „eltakarítani”. Aztán ahelyett, hogy Fradi-ultrákat küldtek volna rájuk, most hétfőn reggel 7-kor maga Lázár János érkezett a Pollack Mihály térre, hogy az egy hete folyamatosan demonstrálókkal „kávézzon”.

„A Palotanegyed a szó szoros és átvitt értelmében is gyarapodni fog az új Pázmány Campusszal, Közép-Európa egyik legszebb és legmodernebb egyetemi városnegyedével” – magyarázta Lázár a találkozó után, hozzátéve, hogy „meghallgatjuk egymást, megbeszéljük, megoldást találunk”.

Ami persze szimpla hazugság. Lázár reggeli vizitjének hátterében ugyanaz áll, mint Orbán Viktor „rögtönzött” sajtótájékoztatójának Kötcsén: zuhan a népszerűség, etetni kell az újságírókat.

A reggel hétkor kávézó Lázár János pedig pont megfelelő árnyékot vet arra, hogy egy kis időre eltakarja, ami nyilvánvaló: ő és a kormány magasról tesz a civilekre, és eszükbe sem jut, hogy velük keressen közös megoldást, vagy akárcsak bármiféle magyarázattal szolgáljon számukra. Hiszen azt még ő sem tudhatja, hogy Semjén Zsolt kinek és minek a hatására döntött úgy, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia épp a történelmi Palotanegyedben, több mint 50 ezer négyzetméter új építésű ingatlannal gyarapítsa amúgy sem csekély vagyonát – amelynek jelentős része nem a perselyből, hanem az adófizetők pénzéből származik.

(Címlapképünkön: Kordont építenek a Pollack Mihály téren a Magyar Rádió egykori székházánál. Ezzel megkezdődtek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának kivitelezési munkálatai és a Rádió épületeinek bontása. MTI/Soós Lajos)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.