Megtagadta az MTVA a Magyar Rádió hagyatékával kapcsolatos adatok kiadását

Belpol

Lapunk azt kérdezte, hova kerültek a Magyar Rádióban lebontott stúdiók eszközei, hol tárolják őket, ki döntött sorsukról, mekkora értéket képviselnek. Az MTVA arra hivatkozva utasította el az információk kiadását, hogy nem kezeli a Magyar Rádió műsorszolgáltatáshoz szükséges vagyonát. Ehhez képest azonban kiválogatta és elszállította a Bródy Sándor utcából a még hasznosítható berendezéseket.

A Magyar Rádió tavaly szeptemberben kezdődött bontásakor kerestük meg a Józsefvárosban a Bródy Sándor utcai épületkomplexum helyén a kampuszát építő Pázmány Péter Katolikus Egyetemet (PPKE) azzal, mi lesz a Rádió berendezéseivel, van-e szándékuk oktatási célra megtartani belőlük. Mint megtudtuk, nem foglalkoztak a Magyar Rádió tárgyaival, azokról az állami médiavállalat, a Magyar Rádiót működtető MTVA gondoskodik: „A stúdiókkal kapcsolatban meg tudjuk erősíteni, hogy a bírálóbizottság egyhangú döntésével elfogadott tervek nem számoltak azok megtartásával. Tudomásunk szerint valamennyi, a Rádió területén található, a Rádióhoz köthető technika-történeti emléktárgyról a Rádió jogutóda, a területet 2024. szeptemberig használó MTVA gondoskodott” – írta 2024 szeptemberében a PPKE.

Ezek után érdeklődtünk a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) arról, hogy az épületben található stúdiók, technikai berendezések hova kerülnek. Az elbontott eszközöket technikatörténeti tájékoztatási céllal egy új gyűjtemény alapításával vagy az MTVA keretein belül tervezik-e bemutatni? Ha nem kívánják megőrizni, értékesítik vagy felajánlják közgyűjteményeknek, múzeumnak, műgyűjtőknek, rádióknak? – kérdeztük.

Az MTVA többszöri megkeresésünkre sem reagált, ezért közérdekű adatigénylésben kérdeztük a Magyar Rádió vagyonának kezelőjét. Adatkérésünk azokat a dokumentumokat illette, amelyek a Rádió egykori épületéből kiemelt technikai eszközök értékének felmérésére, nyilvántartására, jelenlegi helyére vonatkoznak, valamint a műszaki eszközök felhasználásával, tárolásával kapcsolatos döntéseket, utasításokat, rendelkezéseket és azok végrehajtását tartalmazzák.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap megtagadta a dokumentumok kiadását, meg nem jelölt törvényekre hivatkozva.

Indoklásuk szerint azért nem adhatják át a kért információkat, mert azok kezelésére más törvények vonatkoznak. Hogy mely törvények, azt nem hozták tudomásunkra: „Tájékoztatjuk, hogy az Infotv. 30. § (7) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései irányadók, ezért azon adatokat, amelyek a Magyar Rádió egykori épületéből kiemelt technikai eszközök értékének felmérésére, nyilvántartására, jelenlegi helyére vonatkoznak, továbbá a műszaki eszközök felhasználásával, tárolásával kapcsolatos döntések, utasítások, rendelkezések és azok végrehajtását tartalmazó dokumentumok, adatok kiadását megtagadjuk.”

Indoklásuk szerint „a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában álló Magyar Rádió Zrt., Magyar Televízió Zrt., Duna Televízió Zrt. és Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyona – a közszolgálati feladataik ellátásához szükséges vagyon, valamint a jogi személyiségükhöz közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságok kivételével – teljes egészében, térítésmentesen került a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz 2011-ben”.

Állítják: az MTVA a Magyar Rádió Zrt., mint közszolgálati részvénytársaságnak csak azon vagyonával rendelkezett, amely nem kapcsolódott a Magyar Rádió közszolgálati feladatainak ellátásához. Nem tartozott közéjük a Magyar Rádió „műsorszerkezete, továbbá műsorainak, illetve műsorszámai tartalmának a meghatározásához, megtervezése, a műsorok elkészíttetése és a műsor szolgáltatásának ellátásához” szükséges vagyon.

Az MTVA-nak a Rádió közszolgálati feladati ellátásához fűződő vagyon kezelésétől való elhatárolódásra történő hivatkozása azért lényeges, mert az MTVA ezzel ellentétes ellentétes érvényű információt is közölt. Méghozzá azt, hogy már elszállították a Kunigunda utcai bázisukra a Rádió még hasznosítható berendezéseit: „Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Rádió egykori épületeiben található műszaki eszközök azon részét, amely a közszolgálati médiaszolgáltatási feladatok ellátására technológiailag alkalmas volt, már a korábbi években elszállítottuk és beüzemeltük az MTVA Kunigunda úti székhelyén.

Egyfelől tehát állítják, nem kezelik a néhai Magyar Rádió műsorkészítéshez szükséges vagyonát, másfelől viszont mégis úgy tűnik, hogy kezelik a közszolgáltatási feladatok ellátásához kapcsolódó vagyont. Másképpen nem tudjuk értelmezni azokat a tevékenységeket, amelyekkel a műsorkészítéshez még hasznosítható eszközöket kiválogatják majd máshová telepítik.

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület többször felhívta a figyelmet a történelmi stúdiók megmentésére. 2023 novemberében az Euronewsnak idézték fel, hogy a Magyar Rádió épülete régebbi, mint a BBC székháza, a Bródy Sándor utcában épült a világ első stúdióépülete. A 8-as stúdió a könnyűzene fellegvára volt, a 6-osban a közönség részvételével nagyzenekari felvételeket készítettek; Dohnányi Ernő zeneszerző és a tervező, a Nobel-díjas biofizikus, Békésy György együtt avatták fel.

A Magyar Rádió egykori épületeit 2020-ban ingyen kapta meg a PKKE. A Bródy Sándor utcai legendás épületegyüttesét a PKKE belvárosba erőltetett kampusza miatt tüntették el. A bontás és építés jogi akadálymentesítést a kormány kiemelt beruházássá minősítéssel oldotta meg. A bontás áldozatai közt van a Magyar Rádió Pagodának nevezett fogadócsarnoka is, amit szintén meg lehetett volna menteni. A többi épülethez hasonlóan nem állt műemléki védettség alatt, így a pályázók szabadon dönthettek a sorsáról. A Zaha Hadid irodával társult Finta Stúdió, az Abud és a Garten Studio csapata megtartotta volna, ám a KÖZTI és a Hamburg C Kft. győztes pályázata nem. Pedig a könnyűszerkezetes, elvben szétszedhető és bárhol felállítható pavilon hasznosításáért, megmentéséért jó ideig küzdött a Magyar Építészeti Múzeum is – sikertelenül. Február közepén megakadt a bontás lendülete, amikor a rádió atombunkerét kezdték szétkapni, amelyben az 1960-as években szintén berendeztek egy stúdiót. Márciusban Pikó András józsefvárosi polgármester arról számolt be, hogy szakszerűtlenül végzik a Szentkirály utcai épület bontását, az egészségre veszélyes azbesztet tartalmazó anyag kerülhetett a levegőbe. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a  Telexnek elismerte, hogy a kivitelező megsértette a munkavégzésére vonatkozó szabályokat, ezért a munkálatokat leállították és azonnali vizsgálatot rendeltek el.

(Címlapképünkön: A Magyar Rádió egykori központi irodaépülete. Fotó: MTVA Bizományosi: Róka László)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.