Pintér tudja, hogy nagy a brüsszeli nyomás az országon, de nem érdekli

  • narancs.hu
  • 2017. május 19.

Belpol

Marad a kerítés, marad a tranzitzóna.

„Bár egyre nagyobb a nyomás az országon, Magyarország nem kíván változtatni bevándorláspolitikáján” – mondta csütörtökön Brüsszelben, az Európai Bizottság Belügyi Tanácsának ülésén Pintér Sándor belügyminiszter. A tanácskozáson a migrációs politika és a terrorizmus volt terítéken, számolt be pénteken az MTI.

Pintér Sándor felszólalásaiban utalt az Európai Parlament vonatkozó határozatára, a migrációs biztosnak a „kvóták elfogadásáról szóló fenyegetésére” és az Európai Bizottság újabb felszólító levelére. Szerinte a magyar kormány látja, hogy egyre nagyobb a nyomás az országon, ennek ellenére nem kíván változtatni bevándorláspolitikáján. Mindezt azután, hogy az Európai Parlament szerdán elfogadta a hetes cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben.

Bekeményített az EU Orbánnal szemben, akit azonban a lengyelek simán megvédhetnek majd

Történelmi határozatot fogadtak ma el az Európai Parlamentben. De miről is szól? A jogállamiság magyarországi helyzetéről beterjesztett két határozati javaslat közül a keményebbet fogadta el mai ülésén az Európai Parlament. A szocialista, liberális, zöld és radikális baloldali EP-frakciók közös javaslata az úgynevezett „hetes cikk szerinti eljárás” formális megindítására kéri az EP állampolgársági, jogi, bel- és igazságügyi bizottságát.

Ráadásul az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen a menekültügyi szabályozás miatt, a megerősített jogi határzárat és a tranzitzónák létesítését is kifogásolták, de Pintérnek erre is, mint mindenre csak annyi volt a válasza: nem lesz változás, de az uniós kötelezettségeket továbbra is betartja az ország. Vagyis „megvédi a schengeni határokat, s ezzel nemcsak a magyar, hanem az európai emberek biztonságát is védi. Az illegális migrációra a brüsszeli politikával ellentétben mi veszélyként tekintünk, hiszen a migráció jelentősen növeli a terrorizmus kockázatait”. A biztonság miatt volt szükség a jogi határzárra és a tranzitzónákra is, ahol egyébként senki sincs őrizetben, szabadon el is lehet hagyni – Szerbia felé.

Marad a kerítés és a tranzitzóna is, ha pedig mindez az Európai Bizottságnak nem tetszik, Pintér Sándor készen áll a „jogi vita megvívására”.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.