Több százmillió került a kormányközeli médiához a paksi reklámokból

  • narancs.hu
  • 2017. május 19.

Belpol

Mészáros és Habony mellett Andy Vajna is örülhet.

Szél Bernadett mai sajtótájékoztatóján a Paksi Atomerőmű reklám- és médiaköltéseinek adataival illusztrálta, hogy „a Fidesz a saját hátországát béleli ki a paksi bővítés címszava alatt” – számolt be az MTI. Az LMP társelnöke szerint súlyos pénzek tűnnek el a semmire, a Magyar Villamos Művek és a Paks II. Zrt. rengeteg pénzt költ el a kormányközeli sajtóban, a Paks II. Zrt. tavalyi és idei kifizetései meghaladták az 1 milliárd 143 millió forintot, aminek több mint fele öt, kormányhoz köthető médiacsoporthoz került.

A politikus Facebook-oldalán is közzétett táblázatból jól látszik, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mediaworks Zrt. és a Pannon Lapok Társasága 159 millióhoz jutott, a Habony Árpád-féle Modern Média Group és a Ripost több mint 152 milliót kapott, a Liszkay Gábor tulajdonában lévő Magyar Idők pedig 108 millió forintot. Nem kell izgulni, jutott a rádióknak és tévéknek is: Andy Vajna 102 milliót, Csetényi Csaba a hirdetési pénzeken keresztül 62 milliót kapott.

Szél Bernadett elmondta, a költségvetésben három év alatt 250 milliárd forintot tapsoltak el a beruházásra. Az LMP társelnöke szerint nincs rendben, hogy egy monopolhelyzetben lévő állami cég reklámra költ, ez – véleménye szerint – színtiszta lopás. Szél Bernadett végezetül hozzátette: végigviszik a paksi népszavazás ügyét.

false

 

Fotó: Szél Bernadett/Facebook

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.