Sokatmondó és árulkodó interjút készített a friss 168 Óra Parragh Lászlóval, aki idén júniusban még arról beszélt, hogy be kellene zárni a gimnáziumokat, mert van köztük olyan, ahol sok a gyenge tanuló, és szerinte ennek nincs értelme. A mostani beszélgetés majd minden sora beszédes, ugyanis átjön belőle, hogyan gondolkozik Parragh az egész közoktatásról. Mindez amúgy teljesen érdektelen lenne, elvégre ő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, és normális országban az oktatás ügyeibe nem igazán szólhatna bele, maximum a véleménye lehetne érdekes, már akinek. Nálunk persze máshogy van, és Parraghot tartják a magyar oktatáspolitika egyik legfontosabb alakítójának, aki megmondja Orbán Viktornak, mi a helyes irány.
Csempekirályból hűbéres
A fürdőszobai vállalkozásába jókora hitelállománnyal belebukó, majd az iparkamarai elnökség révén újraéledő Parragh László fontos szereplője a közéletnek. Bármikor odaáll Orbán Viktor mellé, legyen szó tanácsadói szerepről, a szakszervezetek elfojtásáról, a felsőoktatás megregulázásáról. Saját ötletekben nem bővelkedik, de mindig tudja, kihez miért kell fordulni.
Hogy Parragh szerint mi is a helyes irány, az kiderül az interjúból, melyben harcról beszél, és elmondja, hogy utóbbiban kevés szövetségese van. De nézzünk egy konkrét részletet:
168 Óra: De a PISA-jelentés nem javasolja, hogy szűkítsük a középiskolai oktatást, csökkentsük a gimnazisták számát, szórjuk ki a rossz tanulókat. Csak felállít egy diagnózist. Ön már orvosságot is javasol.
Parragh László: Pontosan. Félig-meddig történészként mondom: amikor arról beszélek, hogy az Árpád-házi királyok családfáját fölösleges a diákkal magoltatni, a megoldáshoz közelítek. Tudnia kell, hogy a névsort pillanatok alatt kidobja a Wikipédia.
168 Óra: Meg is születtek erről a döntések: a szakiskolákban leépítik a közismereti tárgyak oktatását.
Parragh László: Készséggel elismerem, ebben a kormánnyal tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lenni, annak a szakácsszakmát kell megtanulni.
Vagyis Parragh egyértelműen kimondja: aki szakmát akar tanulni, az ne is tanuljon mást, minek ide történelem, nyelv és hasonló baromságok?! Aztán szépen nekimegy olyanoknak, akik nem egészen így képzelik el az oktatást:
Arról van szó, hogy él nálunk egy betokosodott, a világra, a modernitásra egyre kevésbé fogékony „szakértői kör”, amely 25-30 éve ugyanazt mantrázza (…) Név nélkül mondjuk úgy, hogy egy olyan „szakértői kör”, amely tévedhetetlennek nyilvánította magát.
| ||
Szerencsére elmondja, hogy ő a valóságot nézi, amikor ilyeneket beszél. „A valóságot nézem. Abból indulok ki, hogy mi jó a gazdaságnak. Nézzük a dolog pedagógiai oldalát. Képzeljen el egy osztályt, amelybe jár egy háromszorosan bukott diák. Milyen rongáló hatással van a közösségre pusztán azért, mert nem engedi el őt az iskola?” – teszi fel a kérdést az iparkamara elnöke, majd amikor a újságíró rákérdez, hogy a közmunkára utal-e, Parragh rögtön úgy felel: „Akár. A dolog felülről nyitott, két szakmát megszerezhet állami pénzen. A felsőoktatásban a helyzet ugyanez. Ha átlagosan hét évet tölt egy diák a felsőoktatásban, ott valami nem stimmel.”
És hogy kerek legyen az interjú, Parragh László megismétli júniusi önmagát, amikor a beszélgetés utolsó részében megint utalgat a gimnáziumbezárásra: „Ha 2,5-es átlaggal indítanak egy osztályt, azért teszik, hogy a város fenn tudja tartani a hírneves gimnáziumát. Ez pazarlás. Ha rögtön a szakmatanulással kezdenénk, többre jutnánk.”
Parragh László júniusi kijelentése után itt írtunk részletesen arról, mi is a baj azzal, amit az iparkamara elnöke mond:
„A magyar oktatás történetében még nem hangzott el ilyen durva, tudásellenes kijelentés”
Minden adat azt mutatja, hogy aki gimnáziumban végez, jobb esélyekkel indul az életben. Nagy visszhangot váltott ki Parragh László múlt heti kijelentése, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanis egy rögtönzött sajtótájékoztatón „óriási hibának” nevezte, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat.
