A Pokorni Zoltán által vezetett hegyvidéki önkormányzat 2007-ben jogutód nélkül megszüntette a Kiss János Általános és Középiskolát, ennek körzeti oktatási feladatait vette át az ELTE közelben lévő gyakorlóiskolája. A körzeti gyerekek kötelező felvételéért cserébe az önkormányzattól 25 évig ingyenesen vehette használatba a felszámolt iskola épületeit az egyetem. Az önkormányzat emellett szerződésben vállalta, hogy évi 50 millió forinttal segíti az iskola működését, és rögzített ütemezés szerint elvégzi az épületekben szükséges felújítási munkákat is. A felújításnak azonban csak egyetlen üteme készült el végül, és a tavalyi évben már az esedékes 50 millió forint is csak késéssel és két részletben érkezett meg, miután az ELTE szinte könyörgőre fogta a dolgot.
Elvből nem fizet
Az idei évre vonatkozóan pedig Pokorni már hivatkozási alapot is talált arra, miért nem kell fizetnie. A középiskolai részleg bezárására vonatkozó szenátusi előterjesztés szerint Hegyvidék „jelezte, hogy az állami iskolák irányítási struktúrájának megváltozása”, magyarul az államosítás miatt nem dolga többé az átvállalt körzeti iskolai feladatok finanszírozása. Eddig csak praktikusan nem fizetett, de ezután már elvből sem fog. Az iskola költségvetése az idén 364 millió forint, ennek az összegnek az 50 milliós kiesés majdnem 15 százaléka. Így aztán hiába tudott takarékosabb működésre váltani az ELTE Gyakorló, a megspórolható pénzt bőven elviszi ez a kiesés. A kerület tehát éveken át – tavalytól már többszörösen is – megszegte az ELTE-vel kötött szerződését. A szerződésszegés következtében az előterjesztés szerint „az ingatlanok állaga jelentősen romlott, igen fontos felújítási munkák maradtak el”. Fábri György, az egyetem kommunikációs rektorhelyettese kérdésünkre, hogy miért nem próbáltak az eltelt évek során peres úton érvényt szerezni követeléseiknek, azt felelte, mindent meg kívántak tenni azért, hogy fenntartsák a jó viszonyt a kerülettel, az általuk használatba vett iskolaépületek tulajdonosával. Tavaly év elejére vált végképp világossá számukra, hogy a kerület nem fogja betartani, amit vállalt. Felmerült ugyan, hogy pert indítanak, de „az akut problémát egy évekig húzódó pereskedés sem oldotta volna meg, ezen az úton sem jutottunk volna a pénzünkhöz”.
Tavaly az is világossá vált az egyetem számára, hogy idéntől minden bizonnyal súlyosan megkurtítja majd finanszírozásukat a központi költségvetés, vagyis önerőből, belső átcsoportosításokkal képtelenek lesznek pótolni az önkormányzati pénz hiányát. Ezért a ELTE szenátusa decemberi ülésén úgy határozott, hogy kezdeményezi a középiskola bezárását.
Azt lehetne gondolni, hogy akkor bizonyára az önkormányzati oktatási feladatokat átvevő állami intézmény, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ veszi át a terheket Pokorniéktól, ők azonban nem így tudják. A központ vezetője, Marekné Pintér Aranka lapunknak nyilatkozva úgy vélte, hogy a kerületnek az ELTE-vel szembeni kötelezettségeit az oktatásigazgatás átalakítása egyáltalán nem érinti, mert Hegyvidék „működési hozzájárulást fizetett” az ELTE-nek, „működtetőként pedig az önkormányzat továbbra is kiveszi a részét az állami feladatellátásból”. Pedig azért feltehetőleg van köze az állami intézményfenntartónak az ügyhöz, hiszen nem mindegy, hogy a szülők számára marad-e ez az iskola körzeti lehetőségként, vagy újra kell gondolni a körzeteket.
Teljes tehát a finanszírozási káosz: a kerület szerint immár nem kell tovább fizetni azt, amit részben eddig sem fizetett ki, a Klebelsberg Központ álláspontjából viszont az következik, hogy ezentúl is kellene. Pokorni magatartásának igazi pikantériáját az adja, hogy ő volt az, aki – különben eredménytelenül – próbálta meggyőzni saját pártszövetségét, hogy engedjék meg azoknak a településeknek, hogy visszavehessék az államtól iskoláikat, amelyeknek valóban módjukban áll finanszírozni őket. Itt viszont ő az, aki az ő kerületének feladatait átvállaló iskolát megfosztja az egyébként általa vállalt támogatástól.
Fokozza a zűrzavart, hogy – mint Fábri hozzáteszi – „a gyakorlóiskolákról nem rendelkezik a köznevelési törvény, a finanszírozásról végképp semmit nem tudunk. December végén ült össze az a minisztériumi bizottság, amelyik várhatóan márciusra kidolgozza a gyakorlóiskolák finanszírozásának koncepcióját. Ezt a közfeladatot jelenleg a mi jóérzésünkön kívül senki nem ismeri el, ha sarkítani akarok, mindenesetre semmi nem szabályozza. Nem tudjuk, mennyi lesz a normatíva például. Ezzel a végletes bizonytalansággal nagyon nehéz mit kezdeni”. Tájékoztatása szerint a bizottság alakuló ülésén az ELTE képviselője fel is hozta a Gyakorló ügyét a rendezetlen kérdések konkrét példájaként.
Minden érv ellenében
Az általános iskolai részt az ELTE ugyan semmiképpen sem zárná be, viszont jelenleg nem áll rendelkezésére elég pénz ahhoz, hogy fenn tudja tartani. Sőt, az ELTE modellszámításai szerint hosszú távon csak a középiskolai résszel együtt gazdaságos a működtetése. Ez most a Tanító és Óvóképző Kar módszertani központjaként is funkcionál, bezárása az egyetem értékelése szerint magát a kart, a magyar tanítóképzés legfontosabb intézményét sodorná szinte a működésképtelenség közelébe. A bezárni kívánt középiskola szintén kulcsfontosságú gyakorlóhely, mivel a többi ELTE-gyakorló, az Apáczai, a Radnóti és a Trefort úgynevezett „elitiskolák”, az itteni gyakorlaton szerezhető tanítási tapasztalatok pedig nem minden tekintetben érvényesek egy olyan „átlagos” iskolában, amilyenben a többség tanítani fog. Pedagógiai szempontból szakemberek szerint ezért volna különösen fontos egy megbízható szakmaiságú, de nem „elitiskolai” gyakorlóintézmény további fenntartása. Még továbbá az iskolában folyó „médiatechnológus asszisztensi” szakképzést az Informatikai Karral partnerségben hirdette meg a Gyakorló, vagyis ennek a karnak a számára külön is súlyos veszteségét jelentene a középiskolai rész megszüntetése.
Az iskolabezárások örök érve, az alacsony gyereklétszám sem áll meg a Gyakorló esetében. Noha az előterjesztés „a tanulólétszám folyamatos csökkenéséről” beszél, az iskola kihasználtsága soha nem ment 75 százalék alá az alapító okiratban megadott férőhelyszámhoz viszonyítva, tavaly és idén pedig éppenséggel növekedett a gyerekszám, jelenleg 85 százalék fölötti a kihasználtság.
Az iskola vezetője, Mesterházy Ferenc szerint az átmeneti csökkenés a 2007-es nagy átalakítás és a vele járó bizonytalanság után szinte szükségszerűen következett be, az iskolát új formájában újra ki kellett találni és ez mára meg is történt, amint ezt a beiskolázási adatok bizonyítják: „2011 óta 4-4 első osztályt indítunk 2,5-szeres túljelentkezéssel. 2013-ra már 170 kérvényünk van, 2014-re is van már 12” – számol be Mesterházy. Ezt veszélyezteti az újabb bizonytalanság, pár éven belül másodszor akarják az iskolát átalakítani, noha bőven vannak még olyan diákok, akik az előző átszervezést is kénytelenek voltak végigcsinálni.
A rektorhelyettes mindenesetre hangsúlyozza, hogy – szemben a sajtóhírekkel – a középiskola megszüntetéséről sem született még végleges határozat, a decemberi ülésen még joga sem lett volna az ELTE-nek ahhoz, hogy ilyen döntést hozzon, erre vonatkozóan csak egy későbbi szenátusi ülés hozhat határozatot. „Ez egyelőre csak egy szándéknyilatkozat. Kezdeményeztünk egy tárgyalási folyamatot, amelyből – december 17-én úgy láttuk – nem nagyon lehet máshogy kijönni, de le fogunk ülni a szülők és a tanárok mellett a minisztériummal is tárgyalni. Mi jeleztük, mire vagyunk képesek és azt is, hogy mit tartanánk szükségesnek és kívánatosnak, reméljük, hogy ez másokat is színvallásra késztet majd. Nagyon lényeges, hogy az oktatási kormányzat is levonja a konzekvenciákat.”
Az ELTE szerint egyébként Pokorni a tárgyalások során megígérte, hogy amennyiben bezárják a középiskolai részt, akkor a kerület más iskolái teljes osztályokat vennének át egyben, és azt sem tartotta kizártnak, hogy az ingatlan felújítási munkálataihoz hozzájáruljanak.
Kerestük Hegyvidék önkormányzatát is, ők hétfőre ígértek választ.*
Nincs minden veszve
Adott tehát egy jól kihasznált, szakmailag megfelelően vagy éppen kiemelkedően működő, elismerten felelősen gazdálkodó, pedagógiai szempontból több vonatkozásban is kulcsfontosságú oktatási intézmény, amelynek ha csak a középiskolai részét zárják is be, az is várhatóan tartósan veszteségessé teszi és néhány éven belül ellehetetleníti az általános iskola működését is. (De ha ezt el is akarják kerülni majd néhány év múlva, akkor a középiskolát a semmiből kell újraindítani.) Amennyiben mégis – minden szóba jöhető megfontolás ellenére – részben vagy egészben be kell majd zárni a középiskolát, az kizárólag a XII. kerület módszeres, éveken át tartó szerződésszegésének, és ezzel párhuzamosan az ész nélküli állami felsőoktatási pénzkivonásnak lesz köszönhető, vagyis Pokorni Zoltán és Hoffman Rózsa zökkenőmentes együttműködésének. Most még van pár hetük arra, hogy az iskola megmentéséért is együttműködjenek.
A szülői ellenállás mindenesetre megkezdődött, az ELTE Gyakorlóért facebookcsoporthoz egyetlen hét alatt több ezren csatlakoztak. Január 9-én délután öt órától pedig fórumot hirdettek a szülők, amelyre meghívták az ELTE, a Klebelsberg Központ képviselőit, valamint Pokornit és Rétvári Bence államtitkárt, „az iskola öregdiákját”.
* Az önkormányzat, ígéretéhez híven hétfőn elküldte válaszát. Ebben azt írják, hogy 2013-tól nem áll módjukban a hozzájárulás teljesítése, de kijelentik, hogy "az önkormányzati tulajdonú iskolaépületben elmaradt felújítás miatt felmerült üzemeltetési többletköltséget az Önkormányzat vállalja magára", és egyszeri működési támogatást is ígérnek az idei évre.
Azt, azonban, hogy ez összefüggésben állna a megszüntetéssel, tagadják: "Nem felel meg a valóságnak az az állítás, illetve sugalmazás, mely szerint akár az önkormányzati tulajdonú ingatlan felújításának elmaradása, akár az ingatlan állapota, akár az önkormányzati hozzájárulás 2013. évtől történő elmaradása, akár ezen önkormányzattal összefüggésbe hozni kívánt okok együttesen alapozták volna meg az ELTE középiskola megszüntetésére irányuló kényszerű döntését. A jogszabályi változásokkal összefüggésben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal az ELTE, mint fenntartó folytat párbeszédet. Az Önkormányzat pedig továbbra is biztosítja a Beethoven utca 3. szám alatti ingatlan ingyenes használatát, és a 2013. évre további egyszeri működési támogatást is folyósít az ELTE számára.”
