Politikai hírek

  • 1996. október 17.

Belpol

Nobel-békedíj kelet-timoriaknak
Az indonéz kormány megdöbbenését fejezte ki, a Vatikán azonban üdvözölte, hogy a norvég bizottság az idei Nobel-békedíjat Carlos Belo kelet-timori püspöknek és José Ramos Horta kelet-timori ellenállási vezetőnek ítélte oda. A döntés ismét a figyelem középpontjába állította az 1975 óta indonéz megszállás alatt élő 800 ezres, főként katolikus lakosság függetlenségi küzdelmét. Az ENSZ nem ismerte el az annektálást. A két kitüntetett személyiség a kelet-timori erőszakmentes ellenállás jelképe, akik nemzetközi fellépésükkel, a térség békéjének megteremtését célzó terv kidolgozásával hozzájárultak a megbékélési tárgyalásokhoz.

Lebegy a NATO-ról Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára szerint a NATO keleti bővítése esetén a nukleáris csapásmérő erők változatlanul a Nyugat fő elrettentő erőit jelentik, így Moszkvának továbbra is "optimális szinten" kell tartania hadászati erőit. Alig néhány nappal a brüsszeli NATO-központban tett látogatása után Alekszandr Lebegy ismét bírálta a NATO Oroszország-politikáját, és ismét sürgette a NATO és Moszkva közti különszerződés kidolgozását. Lebegy szerint "a békepartneri programhoz passzívan viszonyuló Moszkva megfosztotta magát a NATO-döntések befolyásolásának lehetőségétől".

Afgán harcok A két hete megbuktatott afganisztáni kormány hívei vasárnap súlyos összecsapások után kiűzték a kormányzó tálibokat Ahmed Sah Maszud volt vezérkari főnök főhadiszállásáról, miután szombat este visszafoglalták Dzsabal-osz-Szirádzs városát. A város és a katonai bázis visszafoglalása érzékeny katonai veszteséget jelenthet a fanatikus muzulmán harcosok számára, akik saját állításuk szerint az ország kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt. A jelek szerint a hatalomvesztés óta Maszud koordinálja a tálibokkal szembeni erős katonai ellenállást, amelynek részeként hevesen támadták a Kabultól 50 kilométerre lévő bagrami légitámaszpontot is, és elfoglalták a környék jelentős részét.

Osztrák euroválasztás Ausztriában a kormányzó szociáldemokraták (SPÖ) politikai kudarcnak nevezték, hogy az Európa Parlament-i választáson - a decemberi parlamenti választáshoz képest - kilenc százalékkal visszaestek, hat százalékkal megerősödött a Haider-féle volt liberális, ma már szélsőjobboldali Szabadság Párt (FPÖ), és még a konzervatív Néppárt (ÖVP) is jobban szerepelt náluk. Az SPÖ 29,3, az ÖVP 29,5, az FPÖ 28 százalékot kapott. A korábbiaknál jobban szerepeltek a zöld alternatívok, a Liberális Fórum viszont nem küldhet képviselőt a strasbourgi Európa Parlamentbe.

Cseh antirasszista határozat A cseh parlament az ellenzéki szociáldemokrata párt kezdeményezésére elfogadott határozat alapján felszólította a belügy- és az igazságügy-minisztert, hogy határozottabban lépjenek fel azok ellen, akik Csehországban rasszista gyűlöletet keltenek. A képviselők egyúttal kötelezték a két minisztert, hogy tegyenek javaslatot a rasszizmust visszaszorító új jogi normarendszer kidolgozására. A határozati javaslatot benyújtó egyik szociáldemokrata képviselő szerint tavaly 144 rasszista indítékú bűncselekmény történt Csehországban.

Újabb robbanások Nem sokkal a múlt heti piliscsabai buszrobbanás után házi készítésű csőbomba robbant a Wesselényi utca egyik kukájában, ötven méterre a Dohány utcai zsinagógától. Szakértők szerint az akciónak nincs köze az eddigi robbantásokhoz. Szombaton egy 26 éves szlovák férfi kezében robbant fel egy kézigránát Budapesten; az áldozat feltehetően maga akart robbantást elkövetni. Hétfőn pedig Esztergomot rázta meg újabb robbanás: ismeretlenek a helyi halászcsárdát röpítették a levegőbe. A merénylet következtében senki sem sérült meg. Garamvölgyi László ORFK-szóvivő egyébként cáfolta, hogy magyar vonatkozásai is lennének az újabb ausztriai bombafenyegetéseknek - a Bajuvár Felszabadító Hadsereg nevű szervezet ugyanis magyarországi helyszíneken sem zárta ki az erőszakos akciókat.

Kilakoltatás - a ravatalozóba A város szélén álló ravatalozóból kialakított szükséglakásba "költöztetett" a monori önkormányzat egy roma családot, úgy, hogy az önkényes lakásfoglalók házát a család tagjainak távollétében ledózeroltatták, bútoraikat és személyes tárgyaikat pedig az egyszobás szükséglakásba szállították - tájékoztatta a Narancsot a Roma Sajtóközpont. A család részben kegyeleti okokból, részben a szoba-konyhás helyiség lakhatatlanságára hivatkozva nem költözött a ravatalozó mellé. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Horváth Aladár úgy nyilatkozott: az önkormányzat ügyfelei kilakoltatásával "két legyet ütött egy csapásra, hiszen az immár üres telket eladva bevételhez jut a testület, amely így a romákat is kitelepítette a város szélére".

Le Pen készül Október 23-a, a forradalom 40 éves évfordulója alkalmából a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) meghívására 27-én Budapestre látogat Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldal vezetője, és - mint maga bejelentette - beszédet kíván mondani a Kossuth téren. A hírt közlő francia hírügynökség "kis, szélsőjobboldali szervezetként" jellemezte a MIÉP-et; Le Pen pedig utazását kommentálva kijelentette: meghívása bizonyítékként szolgál arra, hogy a pártja által megtestesített "nemzeti újjászületési áramlat" ma Európában sok nacionalistának modellértékű. Észak-Franciaországban több százan tüntettek a Nemzeti Front ellen; a párt két tanácstagját nemrég faji gyűlöletkeltés miatt ítélték el.

Tocsik-ügy: fejlemények A privatizáció azonnali leállítását követelte a Tocsik-ügy kapcsán a Fidesz - MPP a hét végén ülésező megyei elnökök országos konferenciáján. Közben Suchman Tamás levelet írt az MSZP elnökségéhez, választmányához és frakciójához, valamint a kormányhoz. Ebben rákérdez: vizsgálták-e az SZDSZ szerepét és érdekeltségét az ügy "botránnyá nagyításában", és emlékeztet, hogy kétszer is javasolta: a privatizációt parlamenti bizottság felügyelje, de indítványát elvetették. Az alkotmányügyi bizottság előtt az elmúlt héten nem jelent meg az elhíresült jogásznő, csak Szokai Imre, az ÁPV Rt. volt igazgatósági elnöke, de nem válaszolt a kérdésekre. A kormányfő végül úgy döntött: hivatalban hagyja az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának meneszteni akart tagjait.

Koalíciós válság Horn Gyula miniszterelnök kényszerhelyzetet teremtett, amikor az SZDSZ-szel való egyeztetés nélkül hozta nyilvánosságra a botrány kapcsán megüresedett miniszteri posztokra jelölt személyek nevét (Fazakas Szabolcsot és Csiha Juditot) - jelentette ki Kuncze Gábor belügyminiszter; Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője pedig a Népszabadságnak elmondta: megbomlottak a koalíció belső erőviszonyai. Ha nem indul meg egy "tisztulási folyamat" a szocialisták köreiben, és nem lesznek intézményes garanciái a két párt közötti egyeztetéseknek, akkor a koalíció szerinte "menthetetlen". Pető Iván pártelnök ezt megerősítve egy sajtótájékoztatón kijelentette: ha tőle függetlenül történnek az események, nem vállalhatja a koalíciót. Horn Gyula Pető szavaira sajtótitkára útján úgy reagált, hogy ne a sajtón keresztül üzengessenek egymásnak.

USA: visszaeső bűnözés Az FBI adatai szerint csaknem tíz év óta nem tapasztalt alacsony szintre esett vissza a bűnözés az Egyesült Államokban. A Szövetségi Nyomozó Iroda jelentése megállapítja: tavaly 8 százalékkal csökkent az emberölések száma az 1994-es adatokhoz képest, összesen pedig 4 százalékkal csökkent az erőszakos bűncselekmények száma (bár még így is csaknem 20 százalékkal magasabb, mint a nyolcvanas években). Az FBI szerint különösen látványos - 8 százalékos - a nagyvárosi bűnözés visszaesése.

Zöldek az atomról A környezetvédő szervezetek szerint nem épülhet sem újabb atomerőmű, sem újabb atomfűtő Magyarországon, mivel a békés célú atomfelhasználás során is nagy a rizikója egy esetleges nukleáris balesetnek. Az atomenergia-törvényről szóló parlamenti vita kapcsán a Megújuló Energia Klub azt várja, hogy a paksi erőmű tervezett leállításáig is mindent megtesznek a létesítmény biztonságáért. Az Energia Klub és több más szervezet úgy látja: a törvényjavaslat csak becsalogatja az atomerőműveket privatizáló külföldieket, de homályban hagyja a biztonsággal kapcsolatos jogi kötelezettségeiket. Az Alba Kör pedig követeli: az új atomtörvény mondja ki, hogy az ország területén soha nem tárolhatók atomfegyverek. Az elmúlt héten az ellenzéki pártok szakértői is sürgették, hogy ne épüljön több atomerőmű Magyarországon.

Morze

Az Európai Bizottság 232 millió dollár támogatást hagyott jóvá az ázsiai és latin-amerikai országoknak. A pénzből 16 pénzügyi és gazdasági programot finanszíroznak.

A brit pénzügyminiszter szerint nem tartható a közös eurovaluta 1999. január 1-jére tervezett bevezetésének határideje. Kenneth Clarke úgy látja: egyik ország sem fog tudni felkészülni addig.

Csernobilban mindaddig fennáll egy atomrobbanás lehetősége, amíg nukleáris fűtőanyag van a sérült reaktort borító szarkofág alatt - nyilatkozta Jurij Kosztyenko ukrán környezetvédelmi miniszter.

Továbbra sem tudni, mi okozhatta a TWA-gép három hónappal ezelőtti katasztrófáját. Szakértők egyre inkább a Boeing-747-es műszaki hibájára gyanakodnak, mert terrorakcióra utaló jelet nem találtak.

Stasi-ügynökök is szerepet játszottak a nyugat-berlini La Belle diszkó tíz évvel ezelőtti felrobbantásában - a Der Spiegel hírmagazin szerint legalábbis az NDK állambiztonságának dolgozott az egyik őrizetbe vett palesztin férfi.

Négymillió márkás váltságdíj átadása után sem került elő Jakub Fiszmann frankfurti milliomos, akit két hete raboltak el ismeretlenek. Nyomozók szerint kelet-európai bandák lehetnek az elkövetők.

Száz kiló heroint foglalt le a brit vámőrség egy buszban, amely lengyel szurkolókat szállított egy angliai focimeccsre. A rendőrség azonban nem tudta bizonyítani, hogy bármelyiküknek köze lehet a droghoz.

Nigériai nők által irányított nemzetközi drogcsempészhálózatot göngyölített fel az FBI. 34 embert vettek őrizetbe az USA-ban, Thaiföldön és Pakisztánban.

Zaire-ban folytatódtak a hadsereg és a tuszi törzsbeliek közötti véres összecsapások. Az ENSZ közlése szerint legutóbb ötven személyt mészároltak le egy faluban.

II. János Pál vakbélműtéte jól sikerült; a pápa vasárnap az Úr angyala imádság alkalmából megjelent a nyilvánosság előtt, és megköszönte hívei aggódását, üdvözleteit.

Figyelmébe ajánljuk

Nyolcan kaptak díszpolgári címet Budapesttől

  • narancs.hu

Bródy János, Daróczi Ágnes, Korniss Péter, Pogány Judit, Török András, Zoboki Gábor vehette át az elismerést, és posztumusz díszpolgári címet adott a főváros Benedek Miklósnak, Tompos Kátyának.