Újabb harcok Közép-Afrikában Néhány héttel a volt Zaire-ban befejeződött harcok után ismét válság felé sodródik Közép-Afrika. A ma már Kongói Demokratikus Köztársaságnak nevezett ország szomszédjában, a Kongói Köztársaságban rivális politikai csoportok, a jelenlegi és az exelnök hívei harcolnak egymással. A zavargások azután kezdődtek, hogy a volt elnök villáját kormánypárti katonák vették körül a politikus magánhadserege ellen tiltakozva. A francia védelmi minisztérium bejelentette, hogy a Kongóban állomásozó 450 francia katonán kívül újabb csapatokat indítanak útra az országban tartózkodó külföldiek kimenekítésére, annak ellenére, hogy egy francia katona már meghalt, amikor külföldieket menekített ki egy megtámadott épületből. (Lásd még: 19. oldal.)
Kelet-Közép-Európa: elnökök Piranban Nyolc kelet-közép-európai ország államfője találkozott egymással a hét végén a szlovéniai Piran városában. Az immáron negyedik ilyen jellegű elnöki csúcson a házigazda szlovén elnök mellett a cseh, a lengyel, a magyar, a német, az olasz, az osztrák és a szlovák államfő vett részt. A tanácskozás összegzéseként Milan Kucan szlovén elnök hangsúlyozta: a tárgyalópartnerek azonos állásponton vannak a tekintetben, hogy Európában a szabad verseny mellett a nemzeti és polgári értékeknek, valamint az egyenjogúságnak kell érvényesülnie; egyetértenek továbbá abban, hogy minden európai országnak joga van a biztonságra. Magyar részről Göncz Árpád többek közt azt emelte ki: bízik abban, hogy a csatlakozási tárgyalások során a gazdasági szempontok mellett figyelembe veszik a politikai érdekeket is.
Algéria: választások Az "algériai polgárok győzelmének" nevezte Liamine Zeroual, Algéria elnöke az incidensek nélkül, sikerrel befejeződött parlamenti választásokat: az elmúlt hónapok sorozatos terroristaakciói nem félemlítették meg a választókat, akiknek 65 százaléka leadta szavazatát. A muzulmán terroristák lakosság elleni akciói során becslések szerint 60 ezren haltak meg azóta, hogy öt évvel ezelőtt utoljára tartottak választásokat Algériában. A parlamentbe 155 képviselőt küldhet az elnököt támogató Nemzeti Demokratikus Gyűlés, az iszlamista pártok 103 helyet szereztek; ezek közül a mérsékeltebb választási csalással vádolta meg a győzteseket.
Felszámolás alatt a GigaStorage Nem javult a helyzete, s ezért a belfort-i bíróság döntése alapján bezárták a több hónapja súlyos anyagi gondokkal küszködő, nagyobbrészt a Magyar Nemzeti Bank bécsi érdekeltsége, a CWB és az Országos Takarékpénztár által létrehozott franciaországi számítógép-alkatrészek gyártásával foglalkozó vegyes vállalatot, a GigaStorage-t. A vezetők szerint a GigaStorage bezárására azért került sor, mert az üzemben érdemleges megrendelés hiányában már február óta szünetelt a termelőmunka. A két magyar pénzintézet veszteségét egyelőre nem hozták nyilvánosságra; a francia sajtóban megjelent információk nyomán a részvényesek mintegy 100 millió frankot veszítettek a cég bukása miatt.
Írország: jobbközép győzelem A Sinn Fein, az IRA politikai szárnya egy helyet szerzett az írországi választáson, melyet a jobbközép Fianna Fail nyert meg szövetségben a Haladó Demokratákkal. Két szavazat híján abszolút többséget szereztek, de bejelentették, hogy a Sinn Fein képviselőjét nem kívánják bevonni a kormányba. A Fianna Fail vezetője, Bertie Ahren a végeredmény kihirdetése után kijelentette: a parlament nyilván bizalmat szavaz neki, így ő lesz Írország (eddigi legfiatalabb) miniszterelnöke. A most távozó "szivárvány koalíció" képviselői 71 helyet szereztek a 166 tagú parlamentben. A leendő kormányfőnek elmondása szerint elsődleges céljai az adók csökkentése, a bűnözés visszaszorítása és az észak-írországi helyzet rendezése lesznek.
MSZP: "kevesebb hibával" Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök szerint az MSZP V. Kongresszusának legfontosabb üzenete a mostani politika folytatása "kevesebb hibával és jobban". A párt kétnapos tanácskozásán az előzetes várakozásokkal szemben nem kerültek szóba "személyi kérdések". A küldöttek elfogadták az elnökség és a választmány közös indítványát, amely szerint 1998. március 30-ig, amikor a jelenlegi pártvezetés mandátuma lejár, új kongresszust kell összehívni, és ezen a választmány döntése szerint vagy a jelenlegi vezetés megbízatását meghosszabbítani, vagy tisztújítást tartani. A kongresszus felhatalmazta a választmányt, hogy három hónappal a választások előtt még egyszer hívja össze a küldötteket, és akkor döntsenek az MSZP választási programjáról és listavezetőjéről. Az MSZP V. Kongresszusa egyébként a párt Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága elnökének választotta Pusztai Csaba parlamenti képviselőt a néhány hónappal ezelőtt elhunyt Kiss Péter helyére. (Lásd még: 15-16. oldal.)
Elfogadták a tb-törvényt Nem választják, hanem delegálják a jövőben a társadalombiztosítási (tb-) önkormányzatok képviselőit - döntött a parlament MSZP-s többsége. A törvényjavaslat mellett csak a szocialisták szavaztak: a koalíciós partnert is beleértve az összes párt a javaslat ellen voksolt. A szabad demokraták indoklásuk szerint nem kívánják legitimálni a jelenlegi tb-önkormányzatokat, ezért nem támogatták a tb ellenőrzéséről szóló törvényt; el akarták érni azt is, hogy a települési önkormányzatok és a betegeket képviselő szervezetek is delegáltakat küldhessenek a tb-önkormányzatokba. Ellenzéki képviselők korrupcióval vádolták meg az igennel szavazókat, mások utaltak rá, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérik majd. Emlékeztettek arra is, hogy az egészségbiztosítási önkormányzat gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság néhány hónapja egyebek közt megállapította: az önkormányzat felelőtlenül gazdálkodott a közpénzekkel. (Lásd még: 12-14. oldal.)
Sikerdíj-ügy: vádirat A Fővárosi Főügyészség elküldte a Fővárosi Bíróságra a vádiratot abban az ügyben, amely a Tocsik Mártának az ÁPV Rt. által kifizetett 804 millió forint miatt indult. A vádirat szerint Tocsik Márta és Liszkai Péter, az ÁPV Rt. jogi igazgatóságának vezetője különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással megtévesztette az ÁPV Rt. igazgatótanácsát - előbbi azzal, hogy valótlan tartalmú okiratok felhasználásával számlákat nyújtott be az el nem végzett munka kifizetéséért, utóbbi pedig azzal, hogy a mások által elvégzett munkát Tocsiknak tulajdonította, és ezzel érte el alkalmazását. Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatóságának volt elnökét, Lascsik Attila ex-vezérigazgatót, illetve két volt igazgatósági tagot, Bessenyei Zoltánt és Spanyol Józsefet különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezeléssel, míg a koalíciós pártokhoz közel álló cégek vezetőit, illetőleg Boldvai László MSZP-pénztárnokot befolyással való üzérkedés vétségével vádolja a főügyészség.
SZDSZ: bírált vatikáni szerződés "Nincs ok arra, hogy a kormány elhalassza a Szentszékkel kötendő megállapodás aláírását" - reagált Tóth András miniszterelnökségi kabinetfőnök a koalíciós partner kijelentéseire, miután az SZDSZ jelezte: nem ért egyet a szerződés tartalmával. Tóth egyúttal cáfolta azokat a bírálatokat, amelyek szerint a megállapodás jelentősen megterhelné a költségvetést. A megállapodásból fakadó törvénymódosító javaslatokat a kormány tervei szerint július végéig benyújtja a parlamentnek. Magyar Bálint egy interjújában viszont kijelentette: jelen formájában ellenzi a szerződés aláírását. A művelődési miniszter szerint a felmerülő alkotmányossági aggályok mellett még nem sikerült tisztázni, hogy a visszaadandó ingatlanok, amelyek jelenleg iskolaként funkcionálnak, oktatási intézményként működnek-e tovább, és nincs tisztázva az önkormányzatok (a jelenlegi iskolafenntartók) leendő helyzete sem. Az SZDSZ vezetői közül nyilatkozataikban Kuncze Gábor pártelnök és Szent-Iványi István frakcióvezető is bírálták a megállapodás tervezett pontjait.
Morze
Hétfőtől újraindult a kárpótlás, amely most a deportáltakat, illetve a szovjet alakulatokhoz vagy a nem harcoló alakulatokhoz behívottakat érinti. A megítélt kárpótlás jegy vagy életjáradék formájában is kérhető.
A CM-klinikák ügyében elkészült a vádirat, amelyet a napokban küldtek meg a bíróságra. Az ügyészség Illés Bélát, az OEP volt főigazgató-helyettesét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétségével, a CM-klinikák elnök-vezérigazgatóját csalással vádolja.
Fokozott erőfeszítéseket sürgetett a boszniai rendezés megvalósítására az amerikai külügyminiszter, aki ismét hangsúlyozta a háborús bűnök elkövetésével vádolt személyek felelősségre vonásának fontosságát.
Borisz Jelcin orosz elnök cáfolta a Csernomirgyin kormányfő leváltásáról szóló híreszteléseket. A kommunisták eközben újabb bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani a kormány ellen.
A Fidesz álláspontja szerint Magyarországnak szüksége van erős hadseregre, ezért a költségvetésnek a honvédségre szánt évi 1,5 százalékos részarányát két százalékra kellene emelni - jelentette ki Orbán Viktor pártelnök.
A Romániában, illetve Magyarországon szerzett diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről írt alá megállapodást a magyar és a román művelődési miniszter. Az ekvivalenciaegyezményt Magyar Bálint "az egymás országába szóló szellemi útlevélnek" nevezte.
Ismét kézigránátok robbantak a főváros négy autókereskedésében. A jugoszláv típusú gránátok személyi sérülést nem okoztak, a károsultak pedig meglepetésüknek adtak hangot, mondván, nem zsarolták meg őket.
Alkotmányellenes szervezkedéssel és lőfegyverrel való visszaéléssel gyanúsítják a napokban szabadlábra helyezett Ekrem Kemál György hungarista vezetőt, a Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége vezetőjét. A vádat most hozták nyilvánosságra.
Öko
A kormány egy múlt heti rendelkezése nyomán a jövőben a nettó 20 ezer négyzetmétert meghaladó alapterületű bevásárlóközpontok építését megelőzően kötelező lesz környezetvédelmi hatástanulmányt végezni; a hatóságok csak ennek elbírálása után adhatják ki az engedélyt az építkezés megkezdésére.
A Környezetvédelmi Világnap alkalmából idén Foltányi Zsuzsának adták át Szöulban az ENSZ Global 500 díját. Az Ökotárs Alapítvány igazgatójának évtizedes szervezőmunkájáért, az Energia Klub élén végzett tevékenységéért ítélték oda a rangos elismerést. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) tíz éve alapított díját eddig megkapta már többek közt Jacques Cousteau tengerkutató, David Attenborough ökológus és Jimmy Carter volt amerikai elnök is.
Holland állatvédők hétfőn hirdetés- és levelezőlap-kampányt indítottak, hogy rábírják Beatrix királynőt: ne viseljen bundát és szőrmekabátot. "A bundát hagyjuk meg az állatoknak" elnevezésű alapítvány a következő hetekben 160 ezer postai levelezőlapot készül szétosztani azzal, hogy küldjék el azokat a királynőnek. Az állami tájékoztatási hivatal közölte, hogy a királynő nem visel veszélyeztetett állatok szőrméjéből készült bundát.
Több kilométeres élő emberlánc tiltakozott Franciaországban egy atomerőmű tervezett felépítése ellen. 10-12 ezer személy alkotott több mint 20 kilométer hosszú láncot Nantes és elővárosa között, ahol a Loire partján tervezik az új atomerőmű felépítését. Franciaországban eddig csak igen korlátozott tiltakozások fordultak elő a nukleáris energia ellen.
Rövidesen tárgyalja a parlament a nem dohányzók védelméről szóló törvényjavaslatot. A törvény megtiltaná a dohányzást a közintézményekben, de továbbra sem lenne tiltva a füstölgés a vendéglátóipari egységekben és szórakozóhelyeken. Tiltanák továbbá, hogy kiskorúakat dohánytermékekkel szolgáljanak ki az elárusítóhelyeken. A törvénysértőkre 30 ezertől 500 ezer forintig terjedő bírság lenne kiszabható.
Az ökohírekért köszönet az Ökoszolgálatnak. Ingyenes telefon: 1-269-4460, drótposta: .
