Kurd menekülthullám Németország felszólította Rómát, hogy ne fogadjon be újabb kurd menekülteket, miután az elmúlt héten több mint ezren érkeztek közülük az olasz partokra, és a német hírszerzés szerint újabb tízezer kurd szándékozik elhagyni Törökországot. A német kormány azért nyugtalan, mert a menekültek fő célpontja Németország. Ankara arra figyelmeztette Olaszországot, hogy a kurdok gazdasági megfontolásokból hagyják el Törökországot, és sok bűnöző is lehet közöttük. A török külügyminiszter felajánlotta, hogy a török állampolgárságú kurd menekülteket Ankara visszafogadja. Oscar Luigi Scalfaro, Olaszország elnöke kijelentette: Róma minden valódi menekültet befogad. A schengeni szerződés tagállamai ezt aggályosnak tartják, mivel az olasz bevándorlási törvények értelmében a menekültek elhagyhatják az országot. Manfred Kanther német belügyminiszter felszólította az olasz hatóságokat: ne engedjék a menekültek továbbutazását a schengeni csoport más országaiba. Klaus Kinkel német külügyminiszter a török kormányt szólította fel, hogy politikai és gazdasági eszközökkel oldja meg a kurd kérdést, és az emberi és kisebbségi jogok biztosításával segítse elő a menekültügy megoldását.
Medgyessy: gazdasági előrejelzések Az új év első negyedévében 15-16 százalék körüli inflációt jósol Medgyessy Péter: mint egy sajtónyilatkozatában elmondta, az infláció csökkenésével mérséklődnek a kamatok és ezzel az államháztartási hiány is. A pénzügyminiszter elmondta azt is, hogy a jövőben nem egy-egy évre előre kellene különféle prioritásokat megállapítania a kormánynak (mint ahogy az 1998-as költségvetés prioritása a bér- és nyugdíjemelés lett), hanem középtávon, már a leendő EU-csatlakozást is figyelembe véve. A pénzügyminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozva a következő kormányzati ciklus feladatai közé sorolta, hogy az országban sikerüljön tartani a külföldi működőtőkét, e cél érdekében is támogatni kell a műszaki és az infrastukturális fejlesztést, illetve az oktatást. Medgyessy szerint stratégiai cél a kis- és középvállalkozások fejlesztése, és fel kellene állítani egy stratégiai tervezőintézetet is, amely nem hatalmi ellensúlyként, inkább egyfajta "agytrösztként" működhetne, a kormány munkáját segítve.
Hongkong: csirkevész A hongkongi hatóságok a múlt hétfőn elrendelték a mintegy 1,3 milliós csirkeállomány kényszervágását és megsemmisítését. A rendelettel a négy ember halálát okozó baromfiinfluenza elterjedését kívánják meggátolni. A terv végrehajtása 5,13 millió dollárba kerüla kereskedők kártalanítása nélkül. Az akció sikerét veszélyezteti, hogy a megsemmisítés előtt patkányok és kutyák lakmároztak a levágott szárnyasokból. A WHO egyik szakértője szerint a baromfiállomány kiirtása nem gátolhatja meg a csirkeinfluenza terjedését, mert a háziszárnyasok mellett a vadon élő madarak is hordozzák a betegséget okozó H5 N1 nevű vírust. A szakértő hozzátette: a hatvanas évek óta ismert ez a vírus, és a hongkongi esetet kivéve nem volt példa arra, hogy ember is elkapja a fertőzést. Az sem bizonyított -tette hozzá -, hogy a betegség emberről emberre is átterjed. A vírus hazai megjelenése nem várható - jelentette ki Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese.
Litvánia: elnökválasztás Hajszálnyi fölénnyel - mindössze fél százalékkal megelőzve ellenfelét - nyerte meg a vasárnap lezajlott litvániai elnökválasztásokat Valdas Adamkus. A 71 éves, liberális gazdasági elveket valló politikus egy ideig az Egyesült Államokban élt, ma is kettős -litván-amerikai - állampolgár. Ellenfelét, a szintén liberális gazdaságpolitikát hirdető Arturas Paulauskast a baloldali Litván Demokratikus Munkapárt mellett a most leköszönő elnök, Algirdas Brazauskas is támogatta. Mindkét, a második fordulóba jutott jelölt síkraszállt az ország EU- és NATO-tagságáért. Az elnökválasztás első fordulójában kiesett öt jelölt arra szólította fel híveit, hogy Adamkust támogassák. A Litvánia függetlenségéért vívott küzdelemben néhány éve nagy érdemeket szerzett Vitautas Landsbergis, a jobboldali Haza Szövetség jelöltje a harmadik helyre szorult.
MÁV-sztrájk: nem, Volán-sztrájk: igen? Január 20. körül kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a Volán-vállalatok dolgozói, ha a Közúti Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöksége lapzártánk utáni, keddi ülésén ezt jóváhagyja. Inokai Géza, a KKDSZ elnöke elmondta: az ÁPV Rt. visszavonta korábbi, 20 százalékos béremelési javaslatát, s immár csak 18 százalékot ajánl. A szakszervezet viszont 24 százalékos béremelést kíván elérni, ami Inokai szerint reális, mivel a cégek többsége ki tudja gazdálkodni a bérfejlesztés fedezetét. A demonstrációban a 12 ezer gépkocsivezető mellett részt vennének a szerelők és az adminisztratív munkát végzők is. A vasútnál viszont nem lesz sztrájk, mivel a bértárgyalások december 31-én sikerrel lezárultak. Ennek értelmében a MÁV Rt. 1998-ban nettó 14,7 százalékkal emeli a dolgozók alapbérét, a távolléti díjat 20-ról 25 százalékra növelik, és a MÁV vezetése ígéretet tett, hogy mérsékelt ütemben csökkenti a létszámot.
Izrael: távozott a külügyminiszter Vasárnap benyújtotta lemondását David Lévi, Izrael külügyminisztere. Döntését azzal indokolta, hogy az 1998-as költségvetés szociális keretei nem elegendőek, és a békefolyamat érdekében tett izraeli lépéseket is hiányosnak tartotta. Lévi lemondása súlyos helyzetbe hozta a Netanjahu-kabinetet, mivel vele együtt távozott öt híve is, így a kormány többsége a 120 tagú knesszetben két főre csökkent. Ez veszélyezteti a parlament elé változtatás nélkül benyújtott költségvetés és a megszállt területek egy részéről való csapatkivonás jóváhagyását. Amerikai részről sajnálják a mérsékelt politikus távozását. Denis Ross amerikai különmegbízott - izraeli kérésre - egy nappal elhalasztotta a térségbe tervezett látogatását, melynek során Netanjahu és Arafat között szeretne közvetíteni a két politikus tervezett január 20-i washingtoni látogatása előtt.
Szlovák-magyar Duna-megfigyelés Szlovákia és Magyarország érdemi megállapodást kötött a bősi vízlépcső környezeti hatásainak elemzésére: a két ország vállalta, hogy egységes megfigyelő (monitoring) rendszert hoznak létre Pozsony és Budapest között. 1995-től a Szigetközben a magyar-szlovák vízpótlási megállapodás alapján már működött egy közös ellenőrző rendszer; most ezt terjesztették ki a Duna Pozsony-Budapest közötti szakaszára. Kovács Árpád, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a megegyezést várhatóan két héten belül ratifikálják, majd ezt követően kijelölik a megfigyelőállomások helyét, és megállapodnak a mérési módszerekben. A megfigyelőrendszer fontos szerepet játszhat a kártérítési kérdések rendezésében is - tette hozzá Kovács Árpád -, hiszen a nullszaldós pénzügyi megállapodás csak abban az esetben jöhet létre, ha bizonyítani tudjuk a magyar oldalon keletkezett ökológiai károkat.
Algériai terror: újabb ezer áldozat A szélsőséges iszlám terrorszervezet, a GIA emberei az elmúlt napokban -a ramadán beköszöntét követően -közel ezer embert gyilkoltak meg Algériában: a tömegmészárlás újabb hulláma nem kímélte a nőket, sőt a csecsemőket sem. A GIA terroristái, akik az iszlám böjt napjait az általuk meghirdetett "szent háború" szempontjából kiemelkedően fontosnak tartják, csak a múlt héten egy éjszaka leforgása alatt gyilkoltak meg több mint négyszáz embert az ország nyugati részén. Becslések szerint az Algériában 1992 óta tartó polgárháborúban eddig legalább nyolcvanezer ember vesztette életét. Bár a katonaság a főváros környékén több sikeres "tisztogató" akciót hajtott végre a ramadán előtt, megfékezve a GIA-t, a mostani erőszakhullám kétségessé teszi a kormány által kilátásba helyezett rendezést. Az algériai elnök környezetében a hírek szerint egyre többen sürgetik a katonai megoldást a szélsőségesek ellen. Bár Algéria visszautasít minden nemzetközi vizsgálatot és felajánlott segítséget a helyzet rendezésére, beleegyezett abba, hogy az EU parlamenti képviselőiből álló delegáció a közeljövőben látogatást tegyen az országban.
Morze
Josef Tosovskyt nevezte ki Havel elnök az új cseh kormány élére: a 17 tagú kabinetben 9 új ember dolgozik majd. A kormányfő -aki miniszterelnöki kinevezését megelőzően a cseh jegybank elnöke volt -és hat minisztere pártonkívüli. Tosovskynak egy hónapja van a kormányprogram kidolgozására.
Ítéletidő söpört végig a hét végén Európa nyugati részén, több halálos áldozatot is követelve: a francia partvidéken nyolc-tíz méteres hullámokat idézett elő a szélvihar, Nagy-Britanniában a 140 kilométeres szél autókat rongált meg, máshol az áramszolgáltatás szűnt meg. A vihar a hét végére Lengyelországot is elérte.
A KDNP-ből kizárt tizenöt megyei elnök bejelentette: vissza kell állítani a törvényességet a kereszténydemokratáknál, ezért a Fővárosi Bíróságtól kérték a két utolsó választmányi ülés határozatainak megsemmisítését. A KDNP országos választmányának elnöke a bejelentésre reagálva elmondta: nem foglalkoznak "súlytalan" ügyekkel.
Gránáttámadás érte az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottság bagdadi főhadiszállását. A központra két, vállról indítható gránátot lőttek ki. A támadást az iraki hatóságok is elítélték.
El kellene halasztani az idén májusban esedékes üzemi tanácsi és közalkalmazotti tanácsi választásokat - javasolja a három legnagyobb szakszervezeti konföderáció által felállított szakértői csoport. Az MSZOSZ, az Autonómok és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szerint a halasztásra azért lenne szükség, mert a választás időben egybeesne a parlamenti választásokkal.
Válságban van a japán gazdaság -állítják a szigetország gazdasági szakértői. A japán gazdaságra az ázsiai valutaválság mellett negatívan hatnak a hatalmas hitelekkel rendelkező pénzintézetek stabilitási problémái és a mérséklődő magánfogyasztás. Sorra ment csődbe tavaly nem egy jó nevű japán cég. Szakértők szerint a kormány hibás döntései nagyban hozzájárultak a válságközeli helyzet kialakulásához.
Háromszáz neonáci fiatalt vett őrizetbe a svéd rendőrség a hét végén. A fiatalok egy koncerten zavargást kezdtek: amikor a rendőrség emberei megpróbálták kiszűrni a közönségből az uszítókat, azok rátámadtak a rendőrökre. A biztonsági erők az összes fiatalt őrizetbe vették; voltak köztük amerikai, német és norvég állampolgárok is.
A bűncselekmények sértettjei -az új büntetőeljárási törvény tervezete szerint -akkor is bíróság elé állíttathatják a gyanúsítottat, ha az ügyész megszüntette vagy megtagadta a nyomozást. Az úgynevezett "pótmagánvádas" ügyekben a sértett érdekeit szolgálja az is, hogy a törvény - a tanúk védelméhez hasonlóan biztosítja a sértett anonimitását.
