Irak kész a harcra Kofi Annan ENSZ-főtitkár javaslatot nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amiben kezdeményezi, hogy Irak félévente 5,2 milliárd dollár értékű olajat értékesíthessen. Az Egyesült Államok is támogatja a javaslatot, Bagdad azonban nem fogadja lelkesedéssel, mivel ezzel az embargó teljes feloldása eltolódhat. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter izraeli sajtóértekezletén közölte: az ENSZ fegyverzetellenőrzése körül kialakult válság diplomáciai eszközökkel való megoldására egyre kisebb az esély. Az izraeli védelmi miniszter leszögezte: Izrael fenntartja a jogot, hogy egy iraki rakétatámadás esetén csapást mérjen Irakra. Nagy-Britannia hajlandó részt venni egy Irak elleni katonai akcióban - jelentette ki Tony Blair brit kormányfő. Az orosz diplomácia viszont arra figyelmeztet, hogy az esetleges katonai csapás számos polgári áldozatot követelne, és beláthatalan következményekkel járna, nem csak a térség államaiban. Irakban eközben megkezdődött a hetekben bevonult egymillió önkéntes kiképzése.
Németország: munkanélküliségi rekord Több hónaposra tervezett, munkalehetőségeket követelő akciósorozatot kezdeményezett Németországban több, munkanélkülieket tömörítő szervezet. A Hamburgban, Kölnben és Münchenben, valamint 200 kisebb németországi városban zajló demonstrációk mellett az állástalanok megszállják a munkaközvetítő irodákat; a tiltakozó hullám csúcspontját szeptemberre, a parlamenti választások idejére tervezik, egy időben egy százezres berlini nagygyűléssel. Németországban új rekordot ért el a munkanélküliség: 4,8 milllióan vannak állás nélkül. Egy konzervatív lap által készített közvélemény-kutatás szerint a német munkanélküliek 73 százaléka fontosnak tartja a tervezett megmozdulásokat, 65 százalékuk aktívan részt venne ilyen akciókban. (Franciaországi munkanélküli-helyzetképünket lásd a 33. oldalon.)
Szlovákia: elnök nélkül Sikertelenül végződött a január 29-én tartott elnökválasztás első fordulója Szlovákiában. A három jelölt közül egyik sem kapta meg a parlamenti képviselők háromötödös támogatását. A február hatodikai zárószavazásra, ahol szintén háromötödös többség szükséges a győzelemhez, Juraj Hrasko akadémikus, a Demokratikus Baloldal Pártjának jelöltje és Stefan Markus, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke, a Szlovák Demokratikus Koalíció jelöltje jutott tovább. Nem került be a második körbe az a buszvezető, akit - a tavalyi pozsonyi tömegközlekedési sztrájk során játszott tevékenysége alapján - egy független képviselő jelölt. Az elnökválasztás a második fordulóval korántsem ér véget, mivel a kormánypártok egyik jelöltet sem akarják a március 2-án megüresedő államfői székben látni. Ha a leköszönő Kovac elnök tisztét nem sikerül határidőre betölteni, akkor az államfői jogok egy része a miniszterelnökre, Vladimír Meciarra száll át.
Jugoszlávia: párbeszéd és erőszak Slobodan Milosevic "reálisnak és megvalósíthatónak" minősítette a vajdasági magyarság igényeit, mondta Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnöke. A küldöttség másodszor találkozott a jugoszláv elnökkel: decemberben, többek között, azt kérte, hogy az iskolákban használhassanak magyarországi tankönyveket, és engedélyezzék a magyar nyelv hivatalos használatát. Milosevic akkor gyors választ, legutóbb pedig a követelések gyors teljesítését ígérte. Belgrád ugyanakkor a polgárháborús kosovói viszonyokról - és az albánok követeléseiről - látszólag tudomást sem vesz. Az erőszak utolsó áldozatának temetésén mintegy tizenötezren vettek részt: a tizenhét éves albán fiút egy szerb rendőr lőtte fejbe. Egy kosovói szerb házára pedig rakétát lőttek ki az albánok, jelentette a pristinai rádió szerb nyelvű adása. A hadsereg vezérkara elítélte a terrorcselekményeket, de a válság politikai rendezését szorgalmazta.
Csehország: a kormány marad A kétszáz fős cseh képviselőház 123 tagja bizalmat szavazott a Josef Tosovsky vezette kormánynak. A szavazás előtt nagy vitát váltott ki Václav Havel köztársasági elnök azon kijelentése, amely szerint ha a képviselőház leszavazza az új kormányt, nem várhatják el az idő előtti választások kitűzését. Mivel szinte az összes parlamenti párt támogatta az előrehozott választások júniusi megtartását, felháborodással utasították vissza az elnök szavait, aki emiatt magyarázkodásra kényszerült. Václav Klaus volt miniszterelnök, a Polgári Demokrata Párt elnöke szerint a kormány nem érdemli meg a bizalmat. A szociáldemokraták azt szorgalmazzák, hogy a kormány hat héten belül terjessze a képviselőház elé a privatizáció folytatásával és a szociális kompenzációval kapcsolatos terveit. Tosovsky biztosította a parlamentet, hogy mindent megtesz a válság elhárítása és az ország stabilitásának megőrzése érdekében.
Románia: a válság folytatódik A már megoldódni látszó román politikai válság újabb fordulatot vett Wim van Velzen kijelentései nyomán. Az Európai Kereszténydemokrata Unió elnöke Bukarestben azt nyilatkozta, hogy a válság fő okát a Demokrata Párton (DP) belüli ellentétek képezik, és kiállt Victor Ciorbea kormányfő és pártja, a Nemzeti Parasztpárt mellett. Válaszként Petre Roman, a kormányból egy hete távozott DP elnöke kijelentette: a támadás miatt kérdéses a kormány további támogatása a parlamentben, és pártja továbbra is követeli Ciorbea távozását. Emil Constantinescu államfő "undorítónak" nevezte a DP és a parasztpárt közötti konfliktust. Markó Béla, az RMDSZ elnöke is elítélte a két párt között dúló vitát. Markó szerint a két párt vitája az RMDSZ számára is kockázatos, hiszen Romániában "a magyar kártyát bármikor ki lehet játszani".
Televízió: ismét intendatúra? Ismét intendánsokat neveznek ki a Magyar Televízió (MTV) két csatornájának élére: így döntött Horváth Lóránt, a közszolgálati televízió ügyvezető alelnöke. A tévékuratórium elnöke, Kovács András hangsúlyozta: ez átmeneti jellegű intézkedés. Az MTV-nek idén a tavalyinál tízmilliárd forinttal kevesebb áll rendelkezésére. Az intendatúra bevezetésével -Horváth Lóránt szerint -nem szervezik át teljesen az MTV-t: a két csatornát egy-egy intendáns vezeti majd. Posztján marad az aktuális műsorokért felelős alelnök, és ő irányítja a két adón továbbra is egységes hírműsorokat. Az intendánsjelöltekről Horváth egyelőre nem nyilatkozott. A választások idejére választási műsorirodát és az ezt felügyelő hírtanácsot kívánnak létrehozni a televízióban.
Kiújuló koalíciós vita? Az MSZP esélyes a májusi parlamenti választások megnyerésére -jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök pártja kampányelőkészítő tanácskozásán. A koalícióról szólva Horn kijelentette: sok vita volt a két koalíciós párt között, például az állam és az egyházak viszonyának rendezéséről, a Duna hasznosításáról, a kisebbségek parlamenti képviseletéről, a cigányok helyzetének kezeléséről. Az MSZP budapesti párttanácsának küldöttértekezletén elfogadták a párt fővárosi választási listáját; az eredetileg 25. helyre rangsorolt Csintalan Sándor -miután jelezte nemtetszését - a 18. helyre került. A listáról azonban lemaradt Baja Ferenc, a párt országos választmányának elnöke: nem kapta meg a listára kerüléshez szükséges szavazatmennyiséget. A miniszterelnök elismerte, hogy az MSZP és az SZDSZ közösen érte el az eredményeket, de bírálta a koalíció SZDSZ-es minisztereit. Kuncze Gábor (képünkön), a kisebbik koalíciós párt elnöke, reagálva a miniszterelnök beszédében megfogalmazott SZDSZ-ellenes bírálatokra, kijelentette: számítani lehetett arra, hogy Horn Gyulának "fejébe száll a koalíciós kormány sikere". A pártelnök kijelentette: elfogadhatatlan az a "csakis a miniszterelnök fejébenlétező munkamegosztás", amely szerint a sikerekért az MSZP, a kudarcokért az SZDSZ felel.
Tiltakozás Horn ellen "Az utóbbi időben kormányfőként, miniszterelnökként nagy nyilvánosság előtt tett kijelentései nem csökkentik, hanem erősítik a cigányellenességet" -áll abban a Horn Gyulához írott nyílt levélben, amelyet hét emberi jogi szervezet vezetője írt alá; az aláírók követelik, hogy "a kormányfő nagy nyilvánosság előtt kövesse meg a igaztalanul megsértett és veszélybe sodort honfitársait". A European Roma Rights Center, a Magyar Emberi Jogvédő Központ, a Roma Parlament, a Phralipe, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Roma Polgárjogi Alapítvány képviselői szerint a miniszterelnök az utóbbi időben több olyan kijelentést is tett, melyekben vélhetően kihasználja azt a tényt, hogy a magyarországi lakosság jelentős részében erősek a romákkal szembeni előítéletek. A nyílt levélre reagálva a Miniszterelnöki Hivatal közleményben ismételte meg az aláírók által kifogásolt kijelentések egy részét. Néhány nappal később újabb tiltakozó akció kezdődött a miniszterelnöknek a magyarországi cigányokkal szemben tett kijelentései ellen: országos aláírásgyűjtést kezdeményeztek a miniszterelnök kijelentései és egyes önkormányzatok diszkriminatív gyakorlata ellen - értesült a Narancs a Roma Sajtóközponttól.
Morze
Izrael és a PFSZ beleegyezett: rövidesen elküldik megbízottaikat Washingtonba, ahol a megrekedt békefolyamat felélesztéséről folynak a tárgyalások. Izrael hajlandó engedni a ciszjordániai csapatkivonás kérdésében, de nem módosítja álláspontját a palesztin közigazgatás alá kerülő területek méretét illetően. A PFSZ végrehajtó bizottsága a várakozásokkal ellentétben nem módosította a Palesztin Nemzeti Charta Izrael által kifogásolt cikkelyeit, amelyek a zsidó állam elpusztítását irányozzák elő. Izrael a további ciszjordániai csapatkivonások előfeltételeként ragaszkodik a vitatott pontok eltörléséhez.
102 millió ECU büntetést rótt ki az Európa Bizottság a Volkswagen gyárra, mivel az megsértette az EU-n belüli szabad kereskedelmet azzal, hogy Olaszországban csak olasz polgároknak adott el autókat. A német és francia polgárok azért szerettek volna Olaszországban VW-t vásárolni, mert az EU-n belül ott lehet a legolcsóbban hozzájutni.
A Honvédelmi Minisztérium környezetvédelmi tevékenységéről készült tájékoztatóból kiderül, hogy a haditechnikai eszközök jelentős része nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, s a hadsereg kezelésében lévő mintegy 1300 üzemanyag- és tüzelőolaj-tartály környékét olajszármazékok szennyezik.
Életbe lépett a kisebbségek védelméről szóló egyezmény az Európa Tanács tizenhárom tagállamában, további öt országban pedig május elsejével lép hatályba a konvenció. Az egyezmény előirányozza a nemzeti és etnikai kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének beszüntetését, és szavatolja a kisebbségek politikai, kulturális és vallási jogait.
Az APEH törölte Tocsik Márta ellen hozott határozatai egy részét, amelyek a jogásznőt mintegy 280 millió forint befizetésére kötelezték. Tocsik védője, Szőgyényi József elmondta: a KBI a nyomozás kezdetén zárolta ügyfele számláját, és olyan dokumentumokat foglalt le, amelyek hiányában védence nemcsak adóbefizetési, de még adóbevallási kötelezettségének sem tudott eleget tenni. Az APEH adótitokra hivatkozva nem nyilatkozik.
Borisz Jelcin orosz államfő bejelentette: nem indul a következő, 2000-ben esedékes elnökválasztáson. Nem nevezte meg, de utalt rá, hogy kit fog támogatni a választásokon. Orosz elemzők szerint a legesélyesebb utódjelölt Jurij Luzskov moszkvai polgármester, akit a jelenlegi kormányfő, Viktor Csernomirgyin is támogat.
