Politikai hírek

publikálva
1998/7. (02. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Indonézia: veszélyben a kínaiak

A kínai kiskereskedők sínylik meg legjobban az indonéz gazdasági válságot, mivel az emelkedő árak és a növekvő munkanélküliség miatt az indonéz lakosság az országban élő, kereskedéssel foglalkozó kínaiakat teszik felelőssé. Az elmúlt hét végén több kínai üzletét kirabolták és felgyújtották, majd a tulajdonosokat is bántalmazták az elkeseredett emberek. A helyszínen tartózkodó rendőrség ebben az esetben nem avatkozott közbe, míg egy jakartai kormányellenes tüntetésen, Megawati Sukarjnoputri 150 hívét letartóztatták. Megawati a márciusi elnökválasztás egyik indulója, nincs sok esélye a 76 éves diktátorral, Suhartóval szemben, hiszen az ezerfős "elnökválasztó testület" minden tagját Suharto nevezte ki; hasonlóan hívét, Wiranto tábornokot állította a hadsereg főparancsnoki posztjára. Muchtar Pakpakan, Suharto másik politikai ellenfele megkérte a holland külügyminisztert: az EU halassza el Indonézia megsegítését, mert a korrupt kormány elherdálná a segélyt.

Kisebbségi képviselet: továbbra is aggályok Az Országgyűlés megkezdte a kisebbségek parlamenti képviseletét biztosító törvénymódosító javaslatok tárgyalását. A kormány javaslata szerint a kisebbségi parlamenti képviselőket októberben, a helyhatósági választással egy időben választanák meg idén (majd négy év múlva már a parlamenti választásokkal egy időben), míg az ellenzék és a kisebbik koalíciós párt azt támogatná, ha a választásra a májusi országgyűlési választásokkal egy időben kerülne sor. A legfrissebb javaslat szerint a kisebbségek képviselőit listáról lehetne megválasztani; a listákat a 13, országos önkormányzattal is rendelkező kisebbség állítaná össze. Egy listán legfeljebb 15 név szerepelhetne, egy mandátum megszerzéséhez 7500 szavazatot kellene összegyűjteni. A kormány előterjesztése szerint egy kisebbség csak egy képviselőt juttathatna a parlamentbe. Bár az SZDSZ és az ellenzéki pártok szerint az Alkotmánybíróság előtt a kormány legújabb javaslata is megbukna, a vitában Tabajdi Csaba szocialista képviselő, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára a "nemzeti felelősségérzetre" apellálva érvelt a javaslat elfogadása mellett. A német, szlovák és horvát kisebbségiek nem bíznak a parlamentben, ezért -hasonlóan a romákhoz -választási szövetséget hoztak létre, és önállóan is indulnak a választásokon.

Sinn Fein: kizárva Kizárták a Sinn Feint, az IRA politikai szárnyát az északír rendezési folyamatból, miután bebizonyosodott, hogy az IRA követett el két merényletet a múlt héten Belfastban. A merénylet hírét Londonban és Dublinban egyaránt sajnálatosnak tekintették, hiszen az elmúlt hetek tárgyalásai előrevetítették a helyzet rendezésének lehetőségét. Az északír rendezési tárgyalások tavaly ősszel indultak újra. A merénylet elkövetése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hosszú idő alatt elért engedmények után a tárgyalóasztalhoz engedett Sinn Fein, illetve az IRA felrúgta a saját maga szabta, nyár óta érvényben lévő tűzszünetet. A tárgyalásokról való kitiltás nyomán elemzők a terrorcselekmények kiújulásától tartanak, ez azonban bizonyosan romba döntené a rendezés során eddig elért eredményeket, illetve az egész északír rendezési folyamatot.

Szlovákia: Meciar márciustól államfő? Vladimír Meciar miniszterelnök lesz a legnagyobb szlovák kormánypárt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökjelöltje az elnökválasztás március 5-én esedékes, harmadik fordulójában. Két sikertelen elnökválasztási forduló után az eddigi jelöltek már nem indulhatnak (Meciar azonban most először indulna). A parlamenti szavazás eredményessége most sem biztosított, hiszen az elnöki tisztség betöltéséhez a 150 tagú szlovák parlamentben 90 támogató szavazat szükséges, s ehhez a kormánykoalíciónak néhány voksa hiányzik. Michal Kovác köztársasági elnök mandátuma március 2-án lejár, így a szlovák alkotmány értelmében Meciar mindenképpen ideiglenes államfő lesz; arról pedig még nem döntött, hogy elfogadja-e pártja jelölését az elnöki tisztségre. A Szlovák Demokratikus Koalíció felkérte Kovác elnököt, hogy ismét írja ki a tavaly sikertelenül végződött népszavazást a közvetlen elnökválasztásról. Gustav Krajci belügyminiszter közben bejelentette: elkészült az új választójogi törvény tervezete, mely szerint Szlovákia egyetlen választási körzet lesz, s a parlamentbe jutás küszöbe minden pártnál öt százalék. Ez a tervezet veszélyezteti a több mint tízszázalékos magyar kisebbség képviseletét a szlovák törvényhozásban.

Románia: sztrájkol az egészségügy Sztrájkba lépett több mint 150 ezer román egészségügyi dolgozó az elmúlt hét csütörtökén, hogy így kényszerítse ki a kormánytól az orvosok és az ápolók 100 százalékos béremelését. Az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezet által meghirdetett munkabeszüntetés -melyet a Romániai Orvosok Kollégiuma is támogatásáról biztosított -meghatározatlan időre szól. Molnár Géza, a román egészségügyi minisztérium államtitkára elismerte ugyan a követelés jogosságát, de 25 százaléknál nagyobb emelésre nem lát lehetőséget. A sztrájk alatt csak a sürgősségi eseteket látják el, s bár törvény írja elő, hogy sztrájk esetén az egészségügyi dolgozók 30 százaléka köteles ügyeleti szolgálatot ellátni, a 425 ezer lakosú Kolozsvár gyermekklinikáján például csupán egyetlen orvos és egy ápolónő látta el a sürgősségi eseteket -a sztrájk emiatt heves vitákat váltott ki.

Belviszály a Metésznél A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (Metész) Csongrád megyei elnöksége a pénztárkezelés szabályainak megsértésével vádolja Kósa Gyulát, a szervezet elnökét. Közleményük szerint az elnök ellenőrizhetetlen célokra fordította a szervezet pénzét, és ugrásszerűen megnőttek a kiadások azután, hogy a korábbi kisgazda alelnök G. Nagyné Maczó Ágnes megalapította az Új Szövetség nevű szervezetet, melyben Kósa - Metész-elnöki funkciójával összeférhetetlenül - alelnöki tisztséget tölt be. A Csongrád megyei elnökség ezért követeli, hogy Kósa valamelyik tisztségéről mondjon le, és legkésőbb 1998. február 25-ig számoljon be a pénzfelhasználásról. A szombaton megtartott országos elnökségi ülésen felfüggesztették Zsikla Győző alelnök és Thirring Ákos elnökségi tag tagsági viszonyát. Thirring Ákos elmondása szerint nem kapott meghívót a szombati ülésre (ahogy saját állítása szerint Zsikla sem), ezért nem kizárt, hogy bírósághoz fordul a döntés érvénytelenítését kérve. A döntés indoka - Thirring szerint - az, hogy Kósa Gyula, a Metész elnöke így akarja "elkendőzni" a Metésznél történt gazdasági visszaéléseket és az Új Szövetségnél betöltött pozíciója miatt kialakult összeférhetetlenséget.

Szerb háborús bűnösök Hágában Két, háborús bűnök miatt körözött boszniai szerb férfi feladta magát a nemzetközi stabilizációs erőknek: a már Hágában tartózkodó Miroslav Tadic és Milan Simic tisztázni kívánja magát az ENSZ hágai törvényszéke előtt az őket ért vádak alól. A két férfit azért körözték, mert a nemzetközi erők szerint közük volt 1993-ban a Bosanski Samacban lezajlott vérengzéshez. Bár harcoló alakulatnak ebben az időben nem voltak tagjai, mindketten magas pozíciót töltöttek be: Simic a városi vezetőség tagja, Tadic pedig a város menekültügyi biztosa volt. A boszniai háborús bűnösök felelősségre vonásának történetében először fordult elő, hogy gyanúsítottak feladták magukat, az SFOR pedig két körözött személyt fogott le; egyiküket ellenállás miatt lelőtték.

Tölgyessy a Fideszben Tölgyessy Péter (képünkön) sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a májusi választásokon a Fidesz - MPP színeiben indul fővárosi egyéni képviselőjelöltként. A politikus döntését úgy indokolta: nagy esélye van annak, hogy a többpárti demokrácia keretei között csak egy párton, az MSZP-n belül lehet majd érdekeket érvényesíteni, s ennek megakadályozására csak a Fidesznek van esélye akkor, ha a mérsékelt jobbközép erőket tömörítő gyűjtőpárttá válik. Úgy vélte ugyanakkor: nem valószínű, hogy a májusi választásokon a Fidesz elsöprő győzelmet aratna. A Fideszhez csatlakozó alkotmányjogász 1990 áprilisa és októbere között az SZDSZ frakcióvezetője, 1992 novemberéig egy éven át a párt elnöke volt, amikor alulmaradt Pető Ivánnal szemben. 1994-ig ügyvivői tisztséget vállalt. 1996. szeptember 1-jén kilépett az SZDSZ-ből, és azóta független képviselőként vesz részt a parlament munkájában.

Nem nyolcvan százalék Szakemberek és politikusok cáfolták a miniszterelnöknek az előző heti kormányülés után elhangzott kijelentését, miszerint a magyarországi rablások és gyilkosságok elkövetőinek 80 százaléka külföldi. A statisztikák szerint valójában a gyilkosságok elkövetőinek 2,9 százaléka, a rablók 4,1 százaléka volt 1997-ben külföldi állampolgár. (Az ismertté vált több mint 130 ezer bűnelkövető 3,75 százaléka tartozott az utóbbi csoportba.) Több politikus bírálta a miniszterelnököt fenti kijelentése miatt: Kónya Imre (MDNP) szerint Horn kijelentése idegengyűlölet keltésére is alkalmas; Demszky Gábor főpolgármester is bírálta Horn Gyulát, kiemelve, hogy a rendőrség jelentős létszámhiánnyal küzd, és segítségre van szüksége. Forgács László országos rendőrfőkapitány úgy vélte, a Fenyő-gyilkosság (lásd: 14-16. oldal) és a bolti sorozatgyilkos aláásta a BRFK új vezetése által tavaly elért eredményeket; leromlott az emberek biztonságérzete.

Morze

Túlélte Sevardnadze grúz elnök azt a merényletkísérletet, melyet a múlt hét elején követtek el ellene Tbilisziben. A gépkocsijára támadó terroristák megölték az elnök két testőrét. Sevardnadze, aki ellen már 1995-ben is kíséreltek meg gyilkosságot, a napokban hirdetett korrupcióellenes kampányt.

Az euro, a közös európai valuta bevezetésének néhány évvel történő elhalasztását sürgeti nyílt levélben több mint 150 német közgazdász. Bár elismerik: az európai integrációra szükség van, úgy vélekednek, hogy Németország és Franciaország még nincs felkészülve a közös pénz bevezetésére, mert a jelenlegi gazdasági környezet alkalmatlan a valutaunió startjára.

Orbán Viktor, a Fidesz - MPP elnöke egy szegedi rendezvényen Magyarország külpolitikai törekvéseire utalva kijelentette: az európai integráció küszöbén különösen fontos, hogy a magyar külpolitika képviselje a határon túli magyarok érdekeit, és ha szükséges, ellen kell állni azoknak a nyugati véleményeknek, amelyek ez ügyben inkább a hallgatást szorgalmazzák.

Választási együttműködési megállapodást kötött a kisgazdapárt a kereszténydemokratákkal, de közös jelölteket nem indítanak. Abban egyeztek meg, hogy a választás második fordulójában a sikeresebb párt jelöltje visszalép a másik javára. Giczy György, a KDNP elnöke csalódásának adott hangot amiatt, hogy nem sikerült kapcsolt listát állítaniuk.

Tiltakoznak a kiskunmajsai üzlettulajdonosok az ellen, hogy a település főutcáján átadják a helyi cigány közösségi házat. Azzal érvelnek, hogy a roma kisebbségi házat számukra ismeretlen, Kiskunmajsa környéki romák is látogatni fogják, ami miatt -feltételezésük szerint - visszaesik az üzletek forgalma, és csökkennek a telekárak is. Az üzlettulajdonosok az önkormányzat ellen kártérítési pert kívánnak benyújtani, ha a ház mégis megnyílna.

Ausztrália elszakad a Brit Nemzetközösségtől - így döntött az ausztrál alkotmányozó nemzetgyűlés, amely a kormányfő kezdeményezésére ült össze. A szigetország új államformája köztársaság lesz. Az alkotmányozó gyűlés döntését az ausztráloknak még népszavazással is szentesíteniük kell.

A kubai hatóságok a Vatikán nyomására 318 politikai foglyot bocsátanak szabadon a közeljövőben. Az elmúlt napokban már szabadon engedték néhányukat azzal a feltétellel, hogy el kell hagyniuk a szigetországot. A Vatikán és Washington üdvözölte a lépést; utóbbi további politikai foglyok szabadon bocsátását várja el Kubától.

publikálva
1998/7. (02. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra