Kanada: nincs roma menekülthullám Tavaly mintegy kettőszáz roma kért menedékjogot Kanadában, s közülük tizenegyen meg is kapták - tudta meg a Roma Sajtóközpont Judith Simmstől, egy bevándorlási ügyekre specializálódott kanadai ügyvédtől. Kanada budapesti nagykövetsége megbeszélést kezdeményezett a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal (NEKH), tisztázandó az állítólag közelgő menekülthullámról szóló információkat. Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke "kalandoroknak" nevezte azokat, akik a kivándorláshoz szükséges származási igazolásokat állítanak ki a romáknak. Oláh Tibor, a Józsefvárosi Roma Önkormányzat vezetője elismerte: adtak ki származási igazolást romáknak, és a jövőben is fognak kiadni. Azt is elmondta, hogy senkit sem biztattak az ország elhagyására, de ha maradásra szólítják fel a romákat, fel kell mutatni azokat a garanciákat, amelyek bizonyítják: senki sem akarja őket emigrációba kényszeríteni. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa elmondta: bár a közigazgatásban előfordulnak diszkriminációs esetek, állami szinten Magyarországon nem üldözik a cigányokat.
Solt lemondatná a törvénysértő bírónőt Lemondásra szólította fel Nagy Lászlóné bírót, a mátészalkai városi bíróság volt elnökét - aki korábban, egyszerűbbnek tűnő ügyek tárgyalásakor maga helyett lányát küldte ítélkezni a tárgyalóterembe - Solt Pál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. Nagynénak a bíróságon fogalmazóként dolgozó lánya által hozott végzései törvénytelenek. (A botrány kipattanásának alapja is egy ilyen megalapozatlan határozat következménye: egy egyezséggel zárult ügyben az egyik fél újabb tárgyalásra szóló idézést kapott.) Az Igazságügy-minisztériumhoz már 1997-ben érkezett jelzés a bírónő törvénysértő magatartásáról, akkor a megyei bírósági vezető által elrendelt vizsgálat végén a bírónő fegyelmit kapott, posztjáról azonban nem kellett távoznia. Most a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség hivatalos személy által folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás gyanúja miatt indított eljárásának az ügy főszereplőjén és szakvizsga előtt álló lányán kívül még egy bírónő a gyanúsítottja. Horváth Jenő, az ügyvédi kamara elnöke érthetetlennek nevezte, hogy a városban praktizáló ügyvédek nem tették szóvá az ügyet.
Oroszország: győzött Jelcin Két elutasítás után, harmadszorra bizalmat szavazott az orosz törvényhozás Borisz Jelcin miniszterelnök-jelöltjének, Szergej Kirijenko --eddig ügyvezető - miniszterelnöknek. (Az elnök március 23-án menesztette teljes kormányát.) A 450 fős duma mindössze 276 tagja voksolt: Kirijenko mellett 251 képviselő, ellene 25 szavazott. Az új kormány legfontosabb posztjainak betöltéséről várhatóan lapzártánk után, szerdán dönt Jelcin. Orosz hírügynökségek értesülései szerint az új kabinetben az ügyvezető kormány tagjai közül helyet kap Jevgenyij Primakov külügy-, Igor Szergejev védelmi és Mihail Zadornov pénzügyminiszter. A törvényhozás és az elnök között március vége óta dúló hatalmi harcot az döntötte el, hogy az orosz alkotmány szerint Jelcin a harmadik sikertelen szavazás után feloszlathatja a parlamentet. Gennagyij Szeleznyov házelnök szerint a dumát meg kell "védeni" a feloszlatástól, mert az új parlament megalakulásáig ellenőrzés nélkül maradna az államfő. Washington üdvözölte Kirijenko kinevezését, hangsúlyozva, hogy az amerikai kormányzat ugyanolyan szoros együttműködésre törekszik az új kormányfővel, mint elődjével.
Kosovo: súlyosbodó feszültségek Mintegy 75 százalékos részvételi arány mellett a népszavazáson részt vevők 94,73 százaléka elutasította, hogy a külföld is részt vegyen a Szerbiához tartozó, albán többségű Kosovo helyzetének rendezéséről tartandó szerb-albán tárgyalásokon -jelentették be a hét végén. Ezzel szinte egy időben harcok zajlottak a jugoszláv-albán határon, az összecsapásnak legalább húsz halottja van. A két ország kölcsönösen egymást vádolja a helyzet kiéleződéséért. Az erőszak elől legalább ezer kosovói albán menekült érkezett Észak-Albániába. Az Európai Unió tagállamai elítélték az erőszakhullámot, és tárgyalásokra szólították fel Belgrádot és a kosovói albán közösséget -közölte az EU soros elnökségét betöltő Nagy-Britannia külügyminisztere, Robin Cook.
Észak-Írország: újabb robbantások Bár letartóztatták a szombati észak-írországi gyilkosság vélt tetteseit - a 22 éves katolikus egyetemi hallgató holttestét Belfasttól északra találták meg -, vasárnap hajnalban megint bomba robbant egy katolikus bárban. Ezek voltak az első incidensek az április 10-i békemegállapodás aláírása óta. A britekhez hű radikális protestánsok élesen támadják a megegyezést, és maguk a protestánsok vádolták meg a Lojalista Önkéntes Erő félkatonai protestáns csoportot a gyilkosság elkövetésével. Néhány órával a gyilkosság felfedezése után az észak-írországi Armagh-ban felrobbant egy katolikus tulajdonban lévő bár; csak anyagi károk keletkeztek.
Az ÁSZ az egészségbiztosító vagyongazdálkodásáról A napokban készült el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) előzetes vizsgálati jelentése az Egészségbiztosítási Önkormányzat (EbÖ) vagyongazdálkodásáról, illetve a végrehajtásban közreműködő Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) működéséről. A Számvevőszék a miniszterelnök felkérésére végezte az ellenőrzést, amely "az 1997. évi döntésekre, azok előkészítésére és végrehajtására irányult, némely esetben a korábbi döntéseket is figyelembe vette, máskor kitekintett az 1998. évre is".
Az ÁSZ a hatvanoldalas dokumentumban többek között "az egyes vagyonelemek tekintetében - a Wesselényi utcai ingatlanvásárlás és a Club Aliga üdülőegyüttes esetében külön is - a testületi döntések megalapozottságát vizsgálja". A Wesselényi utcai székház ügyét a maga teljességében lapunk ismertette először (Székházmesterek, MaNcs, 1997. június 12., Részvényelbocsátás, 1997. július 17., illetve Magától felállt, 1997. augusztus 21.). A Narancs akkori főbb megállapításai összhangban vannak az ÁSZ 1998. áprilisi jelentésével: 1. az EbÖ számára hátrányos volt az, hogy a nettó vételárat a tulajdonában lévő OTP-részvényekkel egyenlítette ki (az ÁSZ 175 millió Ft-os kárt állapít meg); 2. az ügylet során "számos hibás intézkedés" történt, s ezekért elsősorban az akkori alelnököt, Simsa Pétert terheli a felelősség. (A jelentésben az alelnök felelőssége más, az EbÖ-nek hátrányos tranzakció vizsgálatakor is felmerült.)
Az ÁSZ összességében úgy véli, hogy az 1993-1997 között működő önkormányzat nem tartotta be belső szabályzatait. "A Vagyonkezelői és Befektetői Szabályzattól eltérően készítették elő a döntéseket. Többször nem vittek a közgyűlés elé olyan vagyonügyet, melyben a testületnek kellett volna döntenie. A nem valós adatokra épülő előterjesztés miatt téves döntést is hozott az önkormányzat." Figyelemreméltó megállapítás az is, hogy az EbÖ és az OEP "a házipénztárban őrzött értékpapírokról - részvényekről - naprakész nyilvántartást nem vezetnek: például az OTP Rt. részvényeinek értékesítését sem tudták bemutatni, és a postabanki részvények adásvételének nyilvántartása szintén nem volt megfelelően dokumentálva".
Az ÁSZ megállapítja: a nem megfelelő vagyongazdálkodás következtében az EbÖ vagyona 1997-ben 28,8 milliárd Ft-ról 18 milliárdra csökkent.
Csernobil: tizenkét év A csernobili atomerőmű negyedik reaktorának 1986. április 26-án bekövetkezett robbanását követően 3 millióan szenvedtek sugárfertőzést a térségben - derül ki az Európa Tanács megbízásából tavaly végzett szakértői vizsgálatból. 50 ezer négyzetkilométernyi terület vált fertőzötté; a balesetkor fogant egymillió gyermek közül már 380 ezren szenvednek krónikus betegségekben. Az ő várható életkoruk minimum 20-25 évvel kevesebb lesz, mint az ukrán átlag. Az ukrán egészségügyi minisztérium nemrég hozta nyilvánosságra, hogy a felrobbant reaktor sugárzásmentesítésén dolgozó 350 ezer ember közül az eltelt tizenkét évben több mint 12 ezren sugárfertőzés következtében meghaltak, és az életben maradtak 83 százaléka szenved valamilyen, a sugárzás által okozott betegségben. 1986 óta most fordult elő első ízben, hogy az ukrán hatóságok hiteles adatokat tettek közzé az áldozatok számáról. Az Ukrán Tudományos Akadémia kutatásai szerint a daganatos megbetegedések száma körülbelül 2005-ben éri el a csúcspontját.
Önkormányzatok: húsz százalék kamat jár A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának döntése szerint az ÁPV Rt. évi húszszázalékos késedelmi kamatot köteles fizetni a helyi önkormányzatoknak belterületi földjeik után. E döntéssel évek óta folyó perekedésekben tapasztalt jogbizonytalanságnak vetett véget a bírói testület: a kormány ugyanis 1996 decemberében - a már akkor is tömeges perindításokra reagálva -rendelettel utasította az ÁPV-t, hogy a polgári törvénykönyv alapján járó húszszázalékos késedelmi kamatot fizesse ki. Azóta viszont zárultak már le perek olyan, fővárosi és legfelsőbb bírósági ítéletekkel, amelyek a jegybanki alapkamat kétszeresét ítélték meg kamatjárandóságként. Az ÁPV Rt. által az ezen ítéletek alapján kifizetett többleteket a vagyonkezelőnek joga van visszaperelni. A kifizetett összegek lapértesülések szerint 16 millió és két és fél milliárd forint között mozognak, és jó részüket az érintett önkormányzatok felélték.
Német tartományi választás: szélsőjobb előretörés A szavazatok tizenhárom százalékát megszerezve bejutott Szászország-Anhalt tartomány parlamentjébe a szélsőjobb Német Népi Unió (DVU). 1996 óta egyetlen német tartományi parlamentben sem ültek szélsőjobboldali képviselők, és ilyen nagy arányú támogatottsága a német szélsőjobbnak évtizedek óta nem volt. A szeptemberi országos választás előtt figyelmeztetés volt ez Helmut Kohl kancellárnak és pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak is. A CDU - amely az előző tartományi választáson megszerezte ugyan a szavazatok 34 százalékát, de koalíciós partner hiányában kormányt alakítani nem tudott - most csak a szavazatok 25,5 százalékát kapta, míg ellenfele, a tartományban a zöldekkel kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) támogatottsága 38 százalékra nőtt. A CDU és az SPD vezetői egymást okolták a szélsőjobb váratlan megerősödése miatt, abban azonban egyetértettek, hogy a demokratikus erőknek együttesen kell tenniük a "riasztó folyamat feltartóztatásáért".
Morze
Gheorghe Funar Kolozsváron megalapította a Románok Egységszövetsége nevű tömörülést; a résztvevők egyetlen ellenszavazattal Funart választották meg a szövetség elnökévé. A párt célja, hogy "helyreállítsa a románok egységét a nemzeti identitás erőteljes érvényesítésével". A Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Valeriu Tabara bejelentette: óvást nyújt be a törvényszékhez a párt bejegyzése ellen.
Gyimesi Edit, a székesfehérvári önkormányzat szabad demokrata képviselője és Krasznai József, a székesfehérvári cigány kisebbségi önkormányzat elnöke kapta idén a Roma Polgárjogi Alapítvány által alapított Roma Polgárjogi Díjat a székesfehérvári gettóügy megoldásában játszott szerepükért. A díjátadó ünnepségre meghívták a Rádió utca 11. volt lakóit is. Az ideiglenes szálláson már csak egy család lakik.
A bűnözés növekedéséért egészében nem a rendőrség felel - jelentette ki Kuncze Gábor belügyminiszter a rendőrség napján tartott ünnepségen. Hangsúlyozta: a rendőrök helytállása, hivatástudata nem gyengült. Igazolja ezt, hogy a két és félszeresére emelkedett ügyszám mellett gyakorlatilag változatlanok a felderítési mutatók. A közbiztonsági programra a jelenlegi kormány 1998-tól 3 évre 36 milliárd forintot irányzott elő -tette hozzá a belügyminiszter.
Hazánk NATO-tagsága lehetővé teszi majd, hogy mind nagyobb ütemben csökkenjen a sorkatonai szolgálatra kötelezettek száma, míg végül teljesen átveszik helyüket az önkéntesek -jelentette ki Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke a honvédség szabadszállási kiképzőközpontjában. Mécs szerint a meglévő gondok és anyagi problémák ellenére a magyar hadsereg teljesíteni tudja a NATO-követelményeket.
A határőr-igazgatóságokon a hét végén leszereltek az utolsó, sorállományú határőrök. Ezután már csak hivatásos és szerződéses határőrök teljesítenek szolgálatot a határőrségnél. Kevés ugyanakkor a fizikailag és pszichológiailag egyaránt alkalmas jelentkező, akik a sorállományú határőrök helyére kerülnének.
A német nyomozóhivatal kriminalisztikai szakértői hitelesnek minősítették azt a levelet, amelyben a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű, szélsőbaloldali terrorszervezet bejelentette feloszlását. A RAF 1968-ban hajtott végre először gyilkosságot; 1991 óta azonban nem követtek el terrorcselekményeket.
