Politikai hírek

publikálva
1998/40. (10. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Albánia: további bizonytalanság

Sali Berisha albán ellenzéki vezető elutasította Rexhep Meidani albán elnök felhívását, hogy a pártok a belpolitikai helyzet normalizálódásáig hagyjanak fel a demonstrációk szervezésével. Tirana főterén a hét végén Berisha mintegy háromezer követője tüntetett ismét; az ellenzéki vezető arra szólította fel híveit, hogy addig folytassák a tömegdemonstrációkat, míg meg nem dől Fatos Nano "bűnös kormánya". Megismételte azon vádjait, melyek szerint a miniszterelnököt felelősség terheli az ellenzéki Demokrata Párt második embere, Azem Hajdari szeptember 12-i meggyilkolásáért. A párt alelnöke, Genz Pollo a tömeg előtt elvetette Meidani államfőnek azt a javaslatát is, hogy az ellenzék bevonásával bővítsék ki a kormánykoalíciót. E javaslattal szemben átmeneti kormány felállítását követelte, amelynek feladata az új választások előkészítése lenne.

Clinton: szilárd támogatottság Bill Clinton amerikai elnöknek a Monica Lewinsky-ügyben a nagyesküdtszék előtt tett vallomása - amelynek videofelvételét a kongresszus döntése értelmében közzétették - nem rendítette meg az elnök népszerűségét. A felmérések szerint az amerikaiaknak továbbra is körülbelül 66 százaléka értékeli úgy, hogy az elnök jól látja el feladatait. A kongresszus jogi bizottsága azonban várhatóan a jövő héten dönt arról, hogy megindítják-e a vádemelési eljárást Clinton ellen. Megfigyelők szerint valószínű, hogy a bizottság és a képviselőház republikánus többsége végül a szenátus elé viszi az ügyet, ott azonban már nem lesz meg az elnök elmozdításához szükséges kétharmados többség. A november 3-i képviselőházi és szenátusi választások eredményét - és ezzel Clinton esélyeit - jelentősen befolyásolhatja a jelölteknek a botránnyal kapcsolatos állásfoglalása.

Oroszország: kifizetik az elmaradt béreket Még ebben a hónapban megkapják a katonák kéthavi elmaradt járandóságukat, és a kormány októbertől megkezdi a közalkalmazottak bérelmaradásainak kifizetését -ígérte Jevgenyij Primakov orosz kormányfő. A kifizetések alapjának megteremtése érdekében Primakov állami monopólium bevezetését tervezi az égetett szeszes italok gyártására és forgalmazására. A kormányfő szerint ez nem jelenti az ágazat államosítását, csak szigorú állami ellenőrzést olyan termékek fölött, amelyeknek több mint ötven százaléka után eddig nem fizettek adót. Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőjobboldali Liberális Demokrata Párt vezetője bejelentette: indul a 2000. évi elnökválasztáson, aminek - szerinte -ő az egyetlen esélyese.

Németország: búcsúzik Kohl Vereséget szenvedett a tizenhat éve kormányon lévő Helmut Kohl német kancellár a hét végén tartott választásokon. Az új kancellár, Gerhard Schröder - a szavazatok 41 százalékát megszerző Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke - a zöldekkel kíván közös kormányt alakítani. Az új kancellár első nyilatkozatai szerint olyan kormányt akar létrehozni, ami nem függ a parlamentbe szintén bekerült reformkommunista PDS szavazataitól. Schröder stabil gazdaságot és a munkanélküliség visszaszorítását ígérte; a külpolitikában nem tervez változást. Kohl, miután gratulált a győztes párt vezetőjének, bejelentette: pártja hamarosan összehívandó rendkívüli kongresszusán nem indul újra a pártelnöki székért. (Lásd még: 47. oldal.)

Torgyán nyugtatja a termelőket Azonnali intézkedést ígért Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter a gazdáknak: az őszi vetéshez fémzárolt vetőmaghoz juthatnak, mondta. A vetőmag árát természetben is lehet majd rendezni, a jövő évi aratáskor egy mázsa vetőmagért két mázsa terményt kell leadni az érintetteknek. A miniszter elmondta, készül a mezőgazdaság átalakításáról szóló ötéves középtávú fejlesztési stratégia. A tervezet fontos része az 50 hektáros birtokszerkezet kialakítása, amit állami támogatásokkal ösztönöznek majd. A támogatást fémzárolt vetőmagvak, műtrágyák, növényvédő szerek és üzemanyagok beszerzéséhez lehet majd felhasználni szigorú ellenőrzés mellett. A gazdák szerint a gabonaárak nem fedezik a termelés költségeit, nőnek az eladhatatlan készletek. A minisztérium vezetői azonban állítják: több külföldi vevő is érdeklődik a magyar búza iránt.

Közel-Kelet: újabb feszültségek Jasszer Arafat palesztin elnök az ENSZ közgyűlését a palesztin állam jövő májusban, az autonómiamegállapodások lejártának időpontjában esedékes létrehozásának támogatására kérte. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter New Yorkban előzőleg igyekezett lebeszélni Arafatot arról, hogy az ENSZ-közgyűlés előtt kilátásba helyezze a palesztin állam egyoldalú kikiáltását, amitől Netanjahu izraeli miniszterelnök is óvta a palesztin elnököt. Clinton közben kétoldalú megbeszélésen kísérelte meg rábeszélni Netanjahut, hogy vonja ki az izraeli csapatokat a Jordán folyótól nyugatra eső területek lehető legnagyobb részéről. Netanjahu megfontolandó kezdeményezésnek nevezett egy olyan megoldást, amely szerint átadnának ugyan területeket, de azzal, hogy ott nem lehet településeket létrehozni.

Honvédség: csak civilekkel A munkahelymegőrzést, a munkavégzés körülményeinek javítását, a szociális ellátás színvonalának, a bérek, bérjellegű juttatások reálértékének növelését tartja a következő évek legfontosabb feladatainak a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ). Harmadik kongresszusukon elfogadott programjuk szerint a fő cél az, hogy a honvédelmi ágazat ismét stabil, kiszámítható munkahely legyen. Téves elemzéseken alapultak azok a korábbi döntések, amelyek civil alkalmazottak nélkül képzelték el a jövő hivatásos hadseregét -vélik a honvéd érdekvédők, hozzátéve, hogy a NATO-csatlakozás új feladatokat határoz meg a munkavállalók és a HODOSZ számára is. A szakszervezet követeli, hogy a közalkalmazotti-köztisztviselői bérrendszer közelítsen a versenyszférához az ottani reálbér-növekedés szerint.

Bosznia: a béke mellett A boszniai békefolyamat megszilárdítása és a háború által szétzilált gazdaság talpra állítása mellett foglalt állást vasárnap Zivko Radisic, a háromtagú boszniai államelnökség újonnan megválasztott szerb tagja. Közölte: az 1995-ben aláírt daytoni békeegyezmény jó alapot jelent az ország, illetve a benne élő szerb, horvát és muzulmán etnikum jövője szempontjából. A boszniai Szerb Köztársaság (RS) politikai és gazdasági helyzetének megszilárdítását várja a szeptemberi boszniai választások nyomán Nikola Poplasen, a bevallása szerint is nacionalista politikus. Kijelentette: elnökké választásával nem történt "drámai esemény" az RS-ben. Klaus Kinkel német külügyminiszter szinte azonnal figyelmeztette az új elnököt: ha az RS nem működik együtt a külfölddel, a Nyugat befagyasztja a pénzügyi és gazdasági támogatást.

Háborús bűnösök Hágában Miután szombat éjjel letartóztatták Stevan Todorovicot, a boszniai Bosanski Samac volt rendőrfőnökét, már huszonheten vannak háborús bűncselekmények vádjával a hágai nemzetközi törvényszék őrizetében. Ötvennyolc feltételezett háborús bűnös áll vád alatt. Hírügynökségi jelentések szerint a vádlottak közül hárman vesztették életüket még a tárgyalás befejeződése előtt. Több vádlott, köztük a boszniai szerbek volt politikai, illetve katonai vezetője, Radovan Karadzic és Ratko Mladic még szabadlábon van.

Fortune Global Forum: jólét? A jólét megteremtése a globális világgazdaságban címmel rendezte meg Budapesten az amerikai gazdasági lap, a Fortune Magazin évenkénti fórumát, amelyen a legnagyobb multinacionális vállalatok vezetői és neves politikusok vitatták meg az oroszországi és a távol-keleti gazdasági válság hatásait. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az orosz válság miatt megcsappant befektetői bizalmat nehéz lesz visszaszerezni, azonban Magyarország profitálhat is az elhúzódó válságból, ha időben tudatosítja a potenciális befektetőkben: az ország nem függ az orosz piactól.

SZDSZ: kormánybírálat A Fidesz arra építette stratégiáját, hogy akár négy évig a stabilizációs program babérjain ülhet, az új kormány a választások után ezért folytatta a felelőtlen ígérgetést - jelentette ki Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke (képünkön) pártja Országos Tanácsának hétvégi ülése után, amelyen a kormány eddigi hivatali idejét értékelték. A pártelnök szerint a tőzsde válságáért nemcsak a világgazdaság kedvezőtlen folyamatai, de az új kabinet által teremtett bizonytalanság is felelős. Politikai komisszárokat neveztek ki az APEH és a privatizációs szervezet élére, késlekednek a költségvetés benyújtásával és a minisztériumok átszervezésével; a kancellária felállításával megbénult a kormányzati apparátus -mondta. Magyar Bálint szerint pártja támogatná a Fideszt, ha a jelenlegi kormánypárt az említett pártkatonákat szakemberekkel cserélné le.

Pintér-Keleti-vita Heves vita alakult ki Pintér Sándor belügyminiszter és Keleti György (képünkön), az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke között a robbanószergyártás miatt letartóztatásban lévő Dietmar Clodo feleségével készült televíziós interjú és a robbantásos merényletnek áldozatul esett Boros Tamás videóra rögzített vallomása kapcsán. Clodo felesége azt állította, hogy Pintér többször találkozott férjével, míg Boros -korábbi - vallomása szerint Pintér részt vett egy bűncselekmény bizonyítékának eltüntetésében. Pintér szerint mindkét kazettát ismerte az ügyészség és a rendőrség belső elhárítása, és a tartalmukat valótlannak nyilvánították. A belügyminiszter azt is állítja, hogy a Clodo feleségével készített interjút Keleti György beszélte meg telefonon. Keleti visszautasította Pintér kijelentését, és tagadta, hogy beszélt volna Clodo feleségével. Orbán Viktor miniszterelnök a szervezett bűnözés elleni kormányzati harc ellen fellépő ellenérdekű csoportok alaptalan vádaskodásának nevezte a Pintért ért vádakat, és jelezte: továbbra is bízik miniszterében.

Kosovo: nem múló feszültség A NATO a szerb biztonsági erők nem szűnő kosovói akciói miatt bejelentette: előkészületeket tesz egy esetleges, jugoszláviai célpontok elleni csapásra. Sajtójelentések szerint a NATO szakértői 600 olyan légvédelmi egységet azonosítottak jugoszláv területen, amelyek a parancsnoki és ellenőrző központokkal együtt légi csapások célpontjai lehetnek. A hét végén Pristinába látogatott Szadako Ogata, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, aki szerint a menekültek hazatérése érdekében mielőbb be kell szüntetni a harcokat a térségben. Mint az ebből is világossá vált, Belgrád és a nemzetközi közösség eltérően ítéli meg a menekültügyi helyzetet, ami hátráltatja az otthonuk elhagyására kényszerült emberek megsegítését. Slobodan Milosevic jugoszláv elnök hozzájárult a menekültek anyagi támogatásához, de nem adott garanciát az ellenük irányuló erőszak leállítására.

Morze

Rendőri akcióval távolították el Kanada budapesti nagykövetségéről azt a 18 felnőtt és 19 gyermek kosovói albán menekültet, akik hétfőn reggel hatoltak be a képviselet épületébe. Miután a magyar hatóságoktól nem kaptak menekültstátust, Kanadától kívántak menedékjogot kérni. A kosovói albánok egész nap tárgyaltak a magyar Külügyminisztérium és a kanadaiak illetékeseivel. Később valószínűleg kitoloncolják őket.

Nem illetik meg azonos jogok a polgárokat - vélekedik a magyar rendőrök 66 százaléka, és a rendőrséggel sértettként kapcsolatba kerülők 73 százaléka. Ez a Rendőrség és az emberi jogok nevű európai uniós program felméréséből derült ki, amely azt is feltárta, hogy a magyar rendőrökben erős a társadalommal szembeni kisebbségi érzés.

A "rend" helyreállítása érdekében Dél-Afrika és Botswana csapatokat küldött Lesothóba, ahol hetek óta tart az ellenzék demonstrációja az állítólagos választási csalások miatt, amit a lesothói hadsereg is támogatott. A több mint ötven halálos áldozatot követelő beavatkozásra III. Letsie lesothói király kérésére került sor.

Folytatódik az eljárás a Népszava ellen gondatlanságból elkövetett államtitoksértés gyanúja miatt, amiért nyilvánosságra hozta a bősi ügyben kötött magyar-szlovák megállapodás szövegét. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása után az Orbán-kabinet is úgy foglalt állást, hogy a dokumentum nem számít államtitoknak, de az előző kormány feljelentését nem nyilvánította megalapozatlannak - mondta H. Bíró László, a lap főszerkesztője azután, hogy másodszor is beidézte őt a KBI.

Elképzelhetetlen új tag felvétele az Európai Unióba 2004 előtt - jelentette ki Jose Maria Gil-Robles, az Európa Parlament elnöke az Európa Tanács közgyűlésén a magyar delegációt vezető Surján László kérdésére.

Az Európai Unió és Magyarország eddigi együttműködése elsősorban a nyugat-európai közösség érdekeit szolgálta - jelentette ki Szájer József, az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke, aki szerint az Európai Unióval kemény üzleti tárgyalásokra kell felkészülni. Hozzátette: a látszattal ellentétben nem a mezőgazdaság, hanem a környezetvédelem és a határok átjárhatóságának az ügyében lesz nehezebb megegyezni.

publikálva
1998/40. (10. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra