Berlini fal: tíz év Egy nappal a berlini fal leomlásának tizedik évfordulója előtt Egon Krenz utolsó NDK-s pártfőtitkárt és két társát másodfokon hat és fél, illetve három év börtönre ítélték, amiért felelősek voltak az NDK-határon érvényben lévő tűzparancs kiadásáért (1949-től mintegy ezer, a fal 1961-es felépítése után 760 ember halt meg, amikor megpróbált átszökni a két Németország határán). A berlini fal leomlásának évfordulóján tartott megemlékezésre több, akkor magas pozícióban lévő politikai vezetőt is meghívtak. Mihail Gorbacsov, a volt Szovjetunió akkori első embere szerint a fal leomlását a Szovjetunió belső reformja, az új alapokra helyezett szovjet-amerikai kapcsolatok, illetve a megkezdődött kelet- és közép-európai békés forradalmak tették lehetővé. Német lapok az évforduló kapcsán emlékeztettek: alig kétszáz embert ítéltek el a volt NDK vezetői közül, közülük csupán egytucatnyit börtönöztek be; a német jogrend - mint elemzők megfogalmazták - megint "elbukott, hasonlóan a második világháború utáni helyzethez".
Belgrád: kemény fellépés Néhány nappal azután, hogy rohamrendőrök szétverték a diákok kétezer fős belgrádi tüntetését, amelyen mielőbbi választásokat követeltek, a szerb képviselőház elfogadta a további hatalomközpontosítást szolgáló új önkormányzati törvényt. Az ellenzéki képviselők - tiltakozásuk jeléül - szinte valamennyien elhagyták az üléstermet. Az új helyhatósági jogszabályra, amely még jobban megnyirbálja az önkormányzati jogokat, Ratko Markovic, a szerb kormány alelnöke szerint azért volt szükség, hogy megakadályozzák, hogy "államok alakuljanak az államban". Kasza József, a VMSZ elnöke nyílt levélben szólította fel Vlajko Stojilkovic szerbiai belügyminisztert, hogy tegyenek intézkedéseket a vajdasági magyar templomok és egyházi személyek elleni mind gyakoribb támadások megelőzésére.
Schmidt: a holokauszt "marginális kérdés" A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) állásfoglalásában tiltakozott Schmidt Mária, a miniszterelnök tanácsadója azon kijelentése miatt, amellyel a zsidó holokausztot a II. világháború "mellékes, marginális kérdésének" minősítette az Eckhardt Tibor Politikai Akadémián tartott előadásában. Schmidt viszontközleményben úgy fogalmazott: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Mazsihisz a Magyar Hírlap híre alapján felháborodásának adott hangot, és külön sajnálatosnak tartja, hogy "egy történészi előadás kapcsán egy magyarországi vallási felekezet képviselői azonnal politikai vihart kavarnak, és a Miniszterelnöki Hivatal állásfoglalását követelik".
Csecsenföld: Jelcin elszánt Moszkva a növekvő nyugati kritikák ellenére mindenképpen megvédi csecsenföldi katonai hadműveletét - jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök, bár az Európai Unió elítélte az indokolatlanul nagy civil áldozatokkal járó akciót, és Moszkva-ellenes pénzügyi szankciókat is kilátásba helyezett. Az EU követeli a konfliktus tárgyalásos rendezését és azt, hogy engedjék át a menekülteket a csecsen-ingus határon. Az EBESZ soros elnöke szerint Oroszországnak joga van a terrorizmus elleni harcra, ám Moszkva túlzott fellépése nem indokolt. Az elmúlt napokban több tízezer ember hagyta el otthonát: 200 ezer ember a környező országokban talált menedéket, míg 150 ezren továbbra is Csecsenföldön belül menekülnek a harcok elől; az áldozatok számát több mint hatezerre becsülik.
Szcientológia Egyház: ismét elítélve Szélhámosság vádjával két év börtönre ítélte a helyi Szcientológia Egyház irányítóját, Xavier Delamare-t a marseille-i bíróság. Szélhámosságért, csalásért, mentálisan befolyásolt áldozatok kifosztásáért eddig három alkalommal zajlott per a Szcientológia Egyház ellen. A több államban, így Németországban is betiltott Szcientológia Egyház elleni többéves pert most négy áldozat indította "vallási köntösbe öltöztetett, üzleti célú csalás" vádjával. Az ítéletről hírt adó Magyar Távirati Irodához az ítélet nyomán eljuttatott, a "Magyarországi Szcientológia Egyház" által jegyzett, de Los Angeles-i keltezésű közlemény szerint a genfi Nemzetközi Jogászfórumhoz fordultak, hogy vizsgálja felül a francia Alain Vivien tevékenységét, mivel szerintük "nem tiszteli saját országa törvényeit". Morze
Új eljárást rendelt el a Kereszténydemokrata Néppárt perében a Legfelsőbb Bíróság annak megállapítására, hogy jogszerűek-e a választmány 1997 októberében, decemberében és 1998 áprilisában hozott határozatai; ezek többek közt párttagok kizárásáról rendelkeztek.
Mégis kaphat jövőre tízmillió forintos költségvetési támogatást az ´56-os Intézet Mádi László fideszes képviselő javaslata nyomán. Korában éppen Mádi indítványára csökkentették az intézet támogatását 60-ról 6 millió forintra. Az intézet vezetője korábban kijelentette: a nehéz anyagi helyzet ellenére sem kívánnak pályázni a Schmidt Mária miniszterelnöki főtanácsadó vezette XX. Század Intézet támogatási pénzeire.
Deutsch Tamás feledékenysége miatt fél óra késéssel indulhatott el egy Malév-gép Prágába, miután Pintér Sándor belügyminiszter engedélyezte a sportminiszternek, hogy útlevél nélkül léphessen át a határon. Mint illetékesek hangsúlyozták, erre a törvény lehetőséget biztosít.
A kormány által ellenőrzött egyik bank egy napi- és egy hetilaptól megvonta a finanszírozást; a kiadványok arról voltak ismertek, hogy rendszeres bírálói az Orbán-kormánynak - áll többek közt a Freedom House most megjelent jelentésében, amely a média állapotát mutatja be. Megállapítják azt is: kiváló minőségű, változatos és cenzúrától mentes országos és helyi lapok találhatók az országban.
Több ezer állami alkalmazott elbocsátása várható 2000-ben, a költségvetési intézmények ugyanis csak létszámcsökkentéssel tudnak a költségvetési törvény tervezetében előírtnak megfelelő béremelést biztosítani. Az elmúlt öt évben közel százezerrel csökkent a közalkalmazottak száma. A költségvetés 1,6 milliárd forintot irányoz elő végkielégítésekre.
