Politikai hírek

  • 2000. december 14.

Belpol

Emberi jogok napja: még van diszkrimináció
A társadalom lelkiismeretének felébresztését, a diszkriminációról való beszédet, a gyűlölet elleni fellépést tartotta a legfontosabbnak Kósáné Kovács Magda, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallás- ügyi bizottságának elnöke az Országházban az emberi jogok napja 50. évfordulója alkalmából megtartott nyílt napon. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint szükség van egy antidiszkriminációs törvényre, mert ezt követelik meg a nemzetközi jogi normák és a magyarországi gyakorlat is bizonyítja, hogy még vannak jogszerűtlen, megkülönböztető, diszkriminációs jellegű megnyilvánulások az oktatás, a lakhatás és a közszolgáltatás területén. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány igazgatója (képünkön) arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző kisebbségvédő programok, közalapítványok, az országos cigány önkormányzati struktúrák és a cigányügyi tárcaközi bizottság működése ellenére sem történik előrelépés a roma kisebbség problémáinak megoldásában, mivel a politikai döntéseket nagyban befolyásolja a társadalom kulturális előítélete.

Duray az MVSZ-ről: gazemberek és naivak Ma a világszövetség a jóhiszemű naivak, az őrültek, valamint a gazemberek világszövetsége - jelentette ki Duray Miklós szlovákiai magyar politikus a pozsonyi Új Szó című napilapban a Magyarok Világszövetségével (MVSZ) kapcsolatban. Az MVSZ elnöki kollégiumának nevében az elnökhelyettes Király Zoltán visszautasította Duray kijelentését, hozzátéve: az MVSZ elnöki kollégiuma csak sajnálni tudja Duray Miklóst. A szövetség nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért bírósági eljárást kezdeményezett a politikus ellen, és az MVSZ jó hírnevének védelmében az elnöki kollégium a szervezet etikai bizottságánál is kezdeményezte Duray Miklós felelősségre vonását, megfelelő jóvátételt követelve.

Pedagógusok, egészségügyiek: komoly elégedetlenség Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) felhívására utcai demonstrációkat és figyelmeztető munkabeszüntetéseket tartottak az ország különböző pontjain; több intézményben kétórás figyelmeztető sztrájkra, szombaton a budapesti Kossuth téren demonstrációra is sor került. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke petíciót adott át Áder János országgyűlési elnök kabinetfőnökének, amelyben követelik: az állam tegyen eleget a szociális és egészségügyi ellátás alkotmányban rögzített kötelezettségének, gondoskodjon az intézmények szükséges fejlesztéséről és a szektorban dolgozók megfelelő anyagi juttatásáról. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint is elképzelhető, hogy az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan a közoktatásban érintettek is radikális fellépéshez folyamodnak, mert a kormány nem hozott döntést a pedagógusbérek idei korrekciójáról; hamisnak és elhibázottnak tartják azt az érvelést, amely a közszféra egészére kívánja a lemaradásokkal kapcsolatos számításokat elvégezni - azt a PDSZ szerint ágazati, alágazati szinten kell megtenni. (Lásd a 21. oldalt.)

Romániai választások: a ráció győzött A lapzártakor rendelkezésre álló exit poll-adatok szerint a szavazatok körülbelül 70 százalékának megszerzésével Ion Iliescu nyerte a romániai elnökválasztást. "A ráció győzött, a demokrácia kérdéseire később kerülhet sor" - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredmény ismeretében. A szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudor 30 százalékot kapott. Győzelmi beszédében Iliescu ugyanazt az érvrendszert használta, mint a választási kampányban Tudor: elsődleges feladatai között a lopás és a korrupció megszüntetését nevezte meg, egyben felszólította az ellenzéket az együttműködésre. Tudor a XX. század legnagyobb választási csalásának nevezte a fordulót. Bejelentette: nem ő a szélsőséges, hanem az, aki ilyen csalást véghezvisz, ezért a Hágai Nemzetközi Törvényszékhez fordul jogorvoslatért. Emil Constantinescu hivatalban lévő államfőt Bukarestben a szavazás után körbevette egy csoport, és kék festékkel leöntötték a szakállát. Az elkövetőt a rendőrség letartóztatta, Constantinescu azonban nem tett feljelentést.

Ombudsman vizsgálja az ISM kérdőívét Különleges adatokról: vallási, politikai meggyőződésről is kérdezik a fiatalokat az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) megbízásából dolgozó kérdezőbiztosok. Több mint nyolcezer fiatalt kérdeztek a statisztikai hivatal emberei arról, hogy milyen körülmények között élnek; az iskolai végzettségre, képzettségre, szociális és családi körülményekre irányuló kérdéseken túl arra is kíváncsiak, az illetőnek van-e termőföldje, élt-e valaha élettársi kapcsolatban, van-e vízöblítéses WC a lakásában, és hogy mire gyűjti a pénzét. Adatvédelmi szempontból különösen védett információkat is tartalmaz a kérdőív, mint például azt, hogy melyik pártra szavazna az illető, ha most lennének a választások, milyen vallási felekezethez tartozik, milyen káros szenvedélye van; milyen legközelebbi viszonyt fogadna el mondjuk egy magát cigánynak vagy drogosnak valló személlyel. Az RTL Klub információi szerint Majtényi László adatvédelmi biztos vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy beazonosítható-e, kik töltötték ki az egyébként teljes anonimitást ígérő kérdőívet.

Végleg leállították a csernobili atomerőművet: az ukrán szakminisztérium nem járult hozzá, hogy újraindítsák a csernobili erőmű 3. blokkját, amelyet egy műszaki hiba miatt állítottak le. Eredetileg december 9-én, majd 13-án ismét üzembe akarták helyezni a részleget, hogy pár nap múlva, 15-én végleg befejezze a működést. A hivatal szerint azonban nincs értelme annak, hogy egy-két napra beüzemeljék a reaktort.

Hatályon kívül helyezte határozatát és új eljárásra kötelezte a Fővárosi Közigazgatási Hivatalt a Fővárosi Bíróság abban az ügyben, amelynek felperese egy Budapesten lakást vásárolni szándékozó osztrák állampolgár volt. A hivatalvezető, Grespik László elutasította az osztrák férfi lakásvásárlási kérelmét, azzal, hogy a külföldiek ingatlanvásárlása Budapesten sérti a közérdeket, illetve a két ország között hiányzik a viszonosság.

Az SZDSZ folytatni akarja az olajbizottság tényfeltáró munkáját - közölte Kóródi Mária. A testület szabaddemokrata tagja azzal vádolta a kormánytöbbséget, hogy a bizottsági munka lezárásával nem engedte feltárni az olajügyek valódi hátterét és nyilvánosságra hozni, kik voltak az igazi haszonélvezők.

Előzetes letartóztatásba helyezték B. Lászlót, az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága munkatársát: a BRFK közlése szerint B. László W. Anikóval közösen törvénytelen eszközök igénybevételével, egyenként 150-250 ezer forint közötti összegért elsősorban egyiptomi és szíriai, továbbá román állampolgároknak állampolgári vizsgabizonyítványokat szereztek. A letartóztatottakat hatalommal való visszaéléssel és vesztegetéssel gyanúsítják.

Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ egyik alapítója kilépett a pártból. Elhatározását a kilépését bejelentő levélben egyebek között azzal indokolja: "A belső kritikai nyilvánosság kikapcsolása kétségessé teszi, hogy a párt képes lehessen olyan viszonyokat teremteni az országban, amilyeneket saját szervezetében helyesnek lát elfojtani."

Befejeződött a termálvíz elvezetése Pusztaszőlős mellől, ahol augusztus 18-án tört ki a Mol gázkútja. Az erősen szennyezett, környezetre veszélyes, százhúszezer köbméternyi forró vizet ideiglenes tározókban gyűjtötték, majd tiszta vízzel keverve vezették el a Marosba.

Figyelmébe ajánljuk