Palesztin állam: a kikiáltás elnapolva Nem kiáltották ki a tervezett időben, május 4-én a független palesztin államot; a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetői a nemzetközi nyomásnak engedve döntöttek így. (Május 4-én járt le az az ötéves átmeneti időszak, amelynek folyamán az oslói megállapodás előírásai szerint a palesztinoknak és Izraelnek meg kellett volna állapodnia a végső rendezésről.) Előrebocsátották ugyanakkor: ha ismét Benjamin Netanjahu nyerné a választásokat, egyoldalúan kikiáltják a függetlenséget. Az Egyesült Államok, valamint az európai és az arab országok annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Arafat PFSZ-vezető e nyilatkozata hatással lehet az izraeli választások kimenetelére, és a további feszültség tovább rontaná a békefolyamat esélyét.
Kosovo: Draskovicot leváltották A hivatalos állásponttal ellentétes nyilatkozatai miatt leváltották Vuk Draskovic jugoszláv miniszterelnök-helyettest, aki előzőleg kijelentette: a szerb népnek meg kell tudnia, hogy a NATO nem áll az összeomlás szélén, és hogy Oroszország nem fog katonai segítséget nyújtani Jugoszláviának, továbbá felvetette, hogy nemzetközi békeerők állomásozhatnának Kosovóban az ENSZ zászlaja alatt. A Szerb Megújhodási Mozgalom - amelynek Draskovic a vezetője - három minisztere a leváltás után lemondott. A NATO közben tovább folytatta légitámadásait; gépei - mint illetékesek utóbb hangsúlyozták, véletlenül - több polgári célpontot is eltaláltak; az akcióknak több tucat civil áldozata és sebesültje volt.
Szakszervezetek: nincs egység A szakszervezeti szövetségek súlyos taktikai hibát követtek el azzal, hogy beleegyeztek a Gazdasági Tanács és az Országos Munkaügyi Tanács létrehozásába - jelentette ki Sándor László, az MSZOSZ elnöke május 1-jei beszédében. Megítélése szerint az MSZOSZ-en kívüli öt másik szakszervezeti tömörülés "megalázó kompromisszumot" kötött a tanácsok létrehozása kapcsán. Szabó Endre a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és Borsik János az Autonóm Szakszervezetek képviseletében viszont azt hangsúlyozták: a jövőben nem politikai alapon oszlanak meg a szakszervezetek, hanem a versenyszféra, a közszféra és a közüzemi szféra (közlekedési és stratégiai nagyvállalatok) érdekképviseletei alkotnak majd külön-külön tömörüléseket.
Osztrák kitoloncolási eljárás: egy halott Ausztriából történt kitoloncoltatása során meghalt egy nigériai férfi az Ausztriából Szófiába tartó repülőgépen. A férfit, aki tiltakozott kitoloncolása ellen, három rendőr kísérte a gépen; mivel igen hevesen igyekezett ellenállni, megkötözték a kezét és a lábát, majd pedig ragtapasszal betapasztották a száját. Az osztrák belügyminiszter az ügy kivizsgálását ígérte, az ellenzék viszont az ő lemondását követeli. Karl Schlögl bejelentette: egyelőre szüneteltetik azok kitoloncolását, akiknél heves ellenállásra lehet számítani, az osztrák közbiztonsági igazgató, Michael Sika viszont az eset kapcsán megjegyezte, hogy "nem lehet az országban tartani azokat, akik hangosan kiabálnak és ellenkeznek, a csendeseket pedig kitoloncolni".
Londoni merényletek: letartóztatott gyanúsított Három rendbeli gyilkosság és robbantások elkövetésének gyanújával tartóztatták le a brit hatóságok David Copelandet: a 22 éves férfit a két héten belül elkövetett harmadik londoni szögesbomba-merénylet után nem sokkal vették őrizetbe, de továbbra is nyugtalanság uralkodik a városban. A brixtoni és a Brick Lane-i robbantás után néhány nappal ugyanis London egy meleg bárjában robbant szögbomba. A három robbantásban hárman meghaltak, több mint százan megsebesültek. A rendőrség megállapította: Copeland nem tartozik egyetlen szélsőjobboldali szervezethez sem, habár különböző szélsőséges csoportok magukra vállalták a merényleteket. Copelandet fantomkép alapján, lakossági bejelentések nyomán vették őrizetbe.
Árvíz, belvíz: az állam fizet Az ár- és belvíz elleni védekezés, illetve a kárelhárítás 34 milliárd forintba kerül az országnak - jelentették be a kormányszóvivői tájékoztatón. Az összeg kétharmadát a központi költségvetés állja, míg a közlekedési, a belügyi és az agrártárca - saját költségvetésükön belüli átcsoportosításokkal - mintegy 13 milliárd forintot költött, illetve költ a jövőben az ár- és belvízvédelemre. Kompenzációt kapnak az önkormányzatok a rendkívüli havazás okozta károk kapcsán is, összesen mintegy 2,6 milliárd forintot. A magántulajdonú házakban, illetve lakásokban esett károk enyhítéséhez 1,5 milliárd forinttal járul hozzá a kormány, a mezőgazdaságot ért veszteségek enyhítésére 1,9 milliárd forintot különítenek el.
Morze
Magyarország csatlakozott a Jugoszlávia elleni olajszállítási embargóhoz - jelentette be a magyar gazdasági minisztérium illetékese hétfőn.
A Legfelsőbb Bíróság elnapolta a korábban 9 évi fegyházra és teljes vagyonelkobzásra ítélt Stadler József fellebbezési tárgyalását, és újabb bizonyítást rendelt el. A bíróság igazságügyi élelmiszer-ipari árszakértőt rendelt ki annak megállapítására, hogy helytálló-e az a 400 millió forintos tétel, amelyet Stadler József exporttámogatásként igényelt az államtól.
214 szervezett bűnözői csoportot tart nyilván a rendőrség - jelentette be Orbán Péter országos rendőrfőkapitány a parlament önkormányzati és rendészeti bizottsága előtti meghallgatásán. Elmondta még: a rendőrség központi irányító apparátusának létszáma 1074-ről 678 főre csökkent, és országszerte csaknem háromszáz vezetői beosztásból távoztak mindazok, akik nem tudtak megfelelni az új vezetés új elvárásainak.
Az Országgyűlés segítségét kérte Gönczöl Katalin ombudsman az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság ülésén. Mint elmondta, fontosnak tartja, hogy a parlament tegye lehetővé a mozgáskorlátozottaknak a középületek megközelíthetőségét, valamint hogy a közszolgálati televízió hírműsorainál vezessék be a jelnyelv alkalmazását.
Magyarországra látogatott Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke a magyar államfő, Göncz Árpád meghívására. Mandela, aki oroszországi látogatása után érkezett ide, a kosovói válság politikai rendezése érdekében orosz-amerikai csúcstalálkozót szorgalmazott Moszkvában.
"Életveszélyes dögevőnek" minősítette Csurka Istvánt Bársony András szocialista politikus, ezért a MIÉP Bársony visszahívását kezdeményezi az Európa Tanácsban betöltött tisztségéből. Bársony Csurka revíziós törekvései kapcsán nevezte így nyilatkozatában a MIÉP elnökét.
Magyarország áruló lett - jelentette ki a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában Konrád György író, aki nyilatkozatában vitatta a NATO Jugoszlávia elleni légi csapásainak demokratikus legitimációját.
