Pont befért Bogányi 75 milliós csodazongorája a lépcső mellé

  • - palosm -
  • 2017. augusztus 9.

Belpol

Orbánt elvarázsolta, Habony barátnője kékre festette, az olajsejkek megcsodálták – a siker kapujában a több százmillió forint közpénzből fejlesztett csodazongora.

Honnan jött, merre tart a Steinwaynél kétszer drágább hangszer, amelyről egyszerre mondták, hogy a magyar lélek megtestesítője, illetve hogy Batman barlangjába való? Ennek eredtünk nyomába, és érdekes momentumokra bukkantunk.

A Habony-barátnő által újradizájnolt Bogányi Abu-Dzabiban

A Habony-barátnő által újradizájnolt Bogányi Abu-Dzabiban

Fotó: Nagy Boglárka Facebook

Például kiderült, hogy Habony festőművész barátnője, Nagy Boglárka elkészített a zongorából egy úgynevezett „ART EDITION”-t, és festett is egy képet Bogányi zenéje által ihletve. Az amúgy is eléggé űrhajószerű, első ránézésre leginkább versenymotorcsónakra vagy Batman repülőjére emlékeztető Bogányi-zongora kellemes Viagra-kék színt kapott (hangsúlyozandó a műanyagérzetet), a csavarok és pedálok arany színben pompáznak. A kék zongorát Abu-Dzabiban a világ legjobb nevű luxusexpóján állították ki tavaly: a Big Boys Toys-on.

Standok a Big Boys Toys-on

Standok a Big Boys Toys-on

Fotó: bigboystoysuae.com

 

A Big Boys Toys-t arra találták ki, hogy a szupergazdag olajsejkek, üzleti partnereik és az Egyesült Arab Emírségekbe látogató fiatal milliárdosok beszerezhessék a legmenőbb miniteniszpályás óriásjachtot vagy a legújabb kétszemélyes hobbi-tengeralattjárót.

Kiderült az is, hogy a Bogányi-zongora útját a régióban egy frissen létrehozott szaúd-arábiai cég, az Outer International egyengeti majd, összhangban azzal az orbáni kívánalommal, hogy a magyar–szaúdi gazdasági, diplomáciai és kulturális kapcsolatokat el kell mélyíteni. Bogányi április közepén Rijádban, az Al Faisaliah Resort & Spában és az Abdullah Economic Cityben lévő Bay La Sun Hotelben adott koncertet, ahogy a szaúdi magyar nagykövetség honlapja fogalmaz: „egy-egy exkluzív este keretében mintegy 500-500 fős kiemelt hátterű hallgatóság számára”.

Bogányi-koncert Rijádban

Bogányi-koncert Rijádban, „kiemelt hátterű hallgatóságnak”

Fotó: rijad.mfa.gov.hu

A fehér bőrfoteles hangversenyen a magyar delegációban az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviseltette magát. A koncert után a szaúdi atomügyi miniszter a nagykövetnek örömét fejezte ki. Talán a zongora hangja is segített összehozni a találkozót, ugyanis pár hét múlva Abdalláh bin Mohamed bin Ibrahim es-Sejk, a szaúdi Súra Tanács elnöke már Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval tárgyalt Budapesten.

Mindenesetre a Zengafons brutális veszteséggel zárta az évet, a piacon, úgy tűnik, nem tud zongorákat eladni. A magyar állam viszont tízet vásárolt fel belőle, amiket hét magyar és három külföldi koncerthelyszínen fognak elhelyezni, állítólag még szeptemberben. Ezeken a helyeken a Bogányi a harmadik vagy negyedik hangszer lesz, és jobbára a hangszerraktárban fog állni – hogy a zongoristák melyiken játszanak egy este, az a szokásrend szerint csak rajtuk múlik.

Az alábbi képen a Vigadónak már leszállított zongora látható. Ez volt az egyik első legyártott példány. A zongora egyébként azért került oda, mert a Budapest Music Centerben, ahova eredetileg szánták, szokatlan méretei miatt nem fért be a teherliftbe. Úgyhogy átvitték a Vigadóba, a BMC-be pedig majd egy keskenyebb változat érkezik.

Egy Bogányi a Vigadóban

Egy Bogányi a Vigadóban

Fotó: magyarnarancs.hu

A Vigadó munkatársai a helyszínen elmondták, a zongorán a helyszínen nem játszott senki, kivéve egy karmestert, aki lenyomott pár billentyűt. A Vigadót üzemeltető Magyar Művészeti Akadémia ehhez aztán levélben annyit tett hozzá, hogy ezt a hangszert láthatták a nézők a vizes-világbajnokság és az idei Forma–1-es Magyar Nagy­díj megnyitóján. A zongorát aztán a szintén MMA-s fenntartású Műcsarnokba viszik, ahol Bogányi Gergely és Szakcsi-Lakatos Béla ad egy-egy koncertet rajta.

További részletek a briliánssal kirakott Bogányi-zongoráról, Járai Zsigmond és Bogányi Gergely zebegényi teniszmeccseiről, valamint a művész apokaliptikus jövőképéről a csütörtöki Magyar Narancsban olvashatók!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.