Pontosan tudja a Belügyminisztérium, mennyire súlyos problémát jelentenek a kórházi fertőzések

  • narancs.hu
  • 2023. november 28.

Belpol

Azzal is tisztában vannak, mi volna a teendő. De inkább nem beszélnek róla. És mit tesznek?

Hiába állította az ellenkezőjét,

tudomása volt, van a Belügyminisztériumnak arról, mennyire súlyos problémát jelentenek a kórházi fertőzések

ez derül ki egy dokumentumból, ami a Direkt36 birtokába jutott.

Az iratot jegyző Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) elismeri, hogy az egészségügyi vezetés nem vizsgálta a fertőzések alakulását az egyes kórházakban, a probléma nincs megfelelően monitorozva, hiányzik az országos adatbázis ahhoz, hogy követhető legyen, milyen intézkedésekre volna szükség, és azok milyen eredményre vezetnek.

Ám még a részletes adatok hiányában is pontosan azonosítja a jelentés, hogy milyen lépésekre volna szükség a helyzet javítása érdekében. Ilyen intézkedés lenne például, hogy

  • az infekciókontroll-program kellő támogatást kapjon,
  • történjen meg az antibiotikum-fogyasztási adatok feldolgozása és kiértékelése;
  • és minél több mintavételre van szükség, ami segít detektálni a fertőzéseket.

A Direkt36 kórházi fertőzésekről szóló cikksorozatának illetve dokumentumfilmjének egyik meghökkentő felismerése, mennyire kevés mintavétel történik Magyarországon európai összevetésben, melyek által detektálhatók a fertőzések.

A fertőzések megszüntetését célző teendők közt szerepel többek közt

  • a szakemberhiány kezelése
  • és a kórházi higiénia erősítése is, részben a takarítók és más személyzet betanításán és rendszeresen képzésén keresztül.

Az iratból az is kiderül, hogy

a minisztérium szeretné olcsón megúszni a helyzet kezelését: rövidtávú programokra fókuszálnának, amik tekintettel vannak az ellátórendszer kapacitásaira, a humánerőforrások végességére és az egyágyas kórtermek hiányára.

Az iratot, amiben mindez szerepel, a belügyminiszter, Pintér Sándor maga is aláírta.

A cikk felidézi, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Direkt36 oknyomozó riportsorozata és filmje után sem ismerte el a kórházi fertőzések jelenségének súlyosságát. Pintér állítólag egy MOK-képviselőkkel közös találkozón ellenben nem tagadta, hogy a Covid-járvány óta a fertőzések helyzete romlik, sőt, arról is említést tett, hogy lépéseket kell tenni, de azokról nyilvánosan nem beszélt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.