PSZ: 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 31.

Belpol

A PSZ elnöke szerint a következő öt évben várhatóan 22 ezer főállású pedagógussal lesz kevesebb.

Kritikus mértékű a pedagógushiány a közoktatásban, az intézményvezetők nyilatkozata szerint jelenleg csaknem 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szervezet tanévnyitó sajtótájékoztatóján.

A Telex cikke szerint Totyik azt mondta, a következő öt évben várhatóan mintegy 22 ezer főállású pedagógussal lesz kevesebb. „Ez akkora tőrdöfés, amit egy rendszer sem tud túlélni”. A szakszervezeti vezető szerint bár „látszatra minden rendben van”, a becslésük szerint 12 ezerre tehető a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma, számos intézményben pedig képesítés nélküli alkalmazottakkal „fedik el a hiányt”.

A PSZ adatai szerint minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít és minden harmadik általános iskolában van olyan pedagógus, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat oktatja.

A szakemberhiány a természettudományos tárgyak esetében a legszembetűnőbb. Bár az idei felsőoktatási felvételin 72 leendő kémiatanárt vettek fel, a statisztikák szerint csak minden ötödik felvételt nyert pedagógushallgató marad hosszú távon a pályán. Ez a szám tehát a valóságban legfeljebb egy tucat ténylegesen pályára lépő, új munkatársat fog jelenteni – magyarázta Tóth Tünde, a PSZ alelnöke.

Az intézményekben átlagosan 15 százalékkal kevesebb órát tartanak meg, mint amennyit a hivatalos órakeret előír, részben az alulfinanszírozás, részben pedig a szakemberhiány miatt. Mindeközben a pedagógusok átlagkeresete jelenleg csak 58 százalékát teszi ki a diplomás átlagbérnek.

„Sürgősen érdemi lépéseket kell tenni, s ha erre nem képes az oktatásirányítás, akkor be kell látni, hogy alkalmatlanok a feladatuk ellátására” – jelentette ki Tóth.

Tíz napja a köznevelési államtitkár még tagadta, hogy pedagógushiány lenne:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.