Akadémiai berkekben az MTA elnöki pozíciójára a legesélyesebbnek Freund Tamás neurobiológust, az MTA jelenlegi alelnökét, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóját tartják – írja a Qubit.
A tisztújításra azért van szükség, mert Lovász László matematikus 2020 májusában kitölti a maximálisan lehetséges két hároméves terminusa közül a másodikat, így őt már nem lehet újra jelölni. Az elnöki poszt mellett az alelnöki és a főtitkári tisztségekben is új akadémikusok várhatók. Az akadémián nyílt titok, hogy a jelenlegi elnök, Lovász már meg is kérdezte a neurobiológust, vállalná-e a megbízatást, Freund pedig igent mondott.
Jelölésének megítélése szakmai körökben korántsem egyértelmű. Elsősorban azért, mert a neurobiológust alig néhány hete nevezték ki a kormányzati akaratból és erődemonstrációval létrehozott hálózatnak az irányító testületébe. Másrészt jelölésével az MTA elöljárói újra egy természettudóst támogatnának. Az Orbán Viktor miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Freund növekvő esélyeit aggodalommal figyelő tudósok szerint a tudományos kutatások még megmaradt autonómiáját az szavatolná, ha a következő elnök a bölcsészet- vagy a társadalomtudományok területéről érkezne.
Freund, amikor csak lehetett, feltűnően távol tartotta magát az MTA és a Palkovics-féle minisztérium (ITM) között rendszeresen fellángoló csatáktól. Korábbi értesülésünk szerint bár köztudott róla, hogy Orbánhoz közel áll, felszólalt az intézetek elszakítása ellen, és – meglehet, naivan – továbbra is bízik az akadémiai kutatóhálózat visszaszerzésében.
2018 decemberében még Orbán Viktor miniszterelnöknek is írt egy levelet, ami most a Qubit birtokába jutott. A levélben Freund elsősorban a Palkovics-féle intézkedések ellen kelt ki, és kérte, hogy a miniszterelnök késztesse jobb belátásra miniszterét. Mint azt az agykutató kifejtette, „Palkovics miniszter úr sok mindenhez kiválóan ért, de a tudományos kutatáshoz, a felfedező- vagy alapkutatáshoz, annak belső logikájához, működési és finanszírozási feltételeihez nem.”
Levelében ugyanakkor azt is írja, „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.”
A hazai tudósközösségben viszont akad, aki szerint a gyakorlatban az MTA is csak olyan tagokat delegált az új kutatóhálózat, az ELKH testületébe (amelyet a kormány az MTA-tól elvett kutatóintézet-hálózat fölé telepített), akik nem szúrják különösebben a kormányzat szemét. Van, aki szerint Lovásznak az ELKH-t vezető Maróth Miklós, „az akadémiai körökben erőszakos, arrogáns Fidesz-hívőnek” tartott klasszika-filológus kinevezését is illett volna megvétóznia – írja a Qubit.
