Képviselői pénzek: Bérkép

  • Mucsányi Marianna
  • 1998. január 15.

Belpol

A múlt év végén egy a parlament elnöke által írt levélből kiderült, hogy az egyik független képviselő az országgyűlési költségvetés terhére számolt el többek között 1799 liter üdítőt és egy 70 ezer forintos szemüveget. A házelnök szerint a képviselők nem költekezhetnek a közpénzekből szabadon, elszámolási kötelezettség nélkül. Arról viszont, hogy mindezt mennyiből nem szabad, nemigen kaptunk információkat. A törvényszöveg böngészésével - számológéppel felfegyverkezve - azonban elég sok minden kiszámítható.
A múlt év végén egy a parlament elnöke által írt levélből kiderült, hogy az egyik független képviselő az országgyűlési költségvetés terhére számolt el többek között 1799 liter üdítőt és egy 70 ezer forintos szemüveget. A házelnök szerint a képviselők nem költekezhetnek a közpénzekből szabadon, elszámolási kötelezettség nélkül. Arról viszont, hogy mindezt mennyiből nem szabad, nemigen kaptunk információkat. A törvényszöveg böngészésével - számológéppel felfegyverkezve - azonban elég sok minden kiszámítható.

A parlamenti munkát segítő költségkereteket a képviselőcsoportok kapják, s nem közvetlenül a képviselők. A törvény értelmében az éves keretet a következőképpen határozzák meg: minden frakciónak jár egyrészt húsz képviselői alapdíjnak megfelelő egység (vagyis durván 27 millió 380 ezer HUF); továbbá "képviselőnként a kormánypártok esetében az évi alapdíj 25 százalékának, az ellenzéki pártok esetében az évi alapdíj 50 százalékának megfelelő összeg". (E második részösszeg például a 204 fős MSZP-frakció esetében közel 700 millió Ft.) Az így befolyó pénz nem szorosan vett repikeret; ennek terhére a képviselők nemcsak kávéznak, vagy Gucci szemüvegkeretet vételeznek, hanem szakértőiknek is ebből pengetnek. A független képviselők az éves alapdíj 75 százalékával gazdálkodhatnak, azaz közel 1 millió 30 ezer Ft-tal.

Az illetékesek - parlamenti és párttisztségviselők egyaránt - további részletekről nem nyilatkoztak. Pedig nem kéne mindennek tabutémának lennie - elvégre a demokrácia intézményeit működtetni kell -, még akkor sem, ha ezek a pénzek állandó célpontjai lesznek (s voltak) populista kirohanásoknak. (Bár kétségtelen, a nagy csendet egyesek a jelek szerint úgy értelmezik, hogy szabadabban bánhatnak közpénzekkel.)

Illetmények, kiegészítések, egyebek

A képviselők javadalmazásáról az 1990. évi LVI-os törvény rendelkezik: aki ebből nem tudja kiolvasni, mennyit költenek adóforintjaiból a honatyák el- és fenntartására, az magára vessen. Van egyszer az alapdíj (ezt évente maga a parlament határozza meg), 1998-ban 114 ezer 075 forint, amely pótdíjakkal kiegészülve adja a képviselők bruttó fizetését. A leggyakoribb pótilletmény a bizottsági tagsági díj, amely az alap 40 százaléka, vagyis 45 ezer 630 forint. (Ez az összeg megduplázódik, ha a képviselő az alkotmányügyi bizottságba küzdötte be magát.) Az állandó bizottságok elnökeit és alelnökeit megilleti még 100, illetve 80 százalékos pótdíj. Rajtuk kívül már csak a frakcióvezetők és helyetteseik kapnak pótlékot, az alapdíj 120, illetve 100 százalékát.

A vidékiek további kiegészítéseket húzhatnak a parlamenttől, ha nincs a fővárosban szállásuk. A Ház lakást bérel nekik, melynek díját az alapilletmény 50 százalékának erejéig állja. Ez bruttó 57 ezer 037 forint (nettó 23 ezer 385); ennyiért valahol a "kék metró" vonalán, a József Attila-lakótelep magasságában bérelhető garzon, esetleg Mátyásföldön. Viszont odáig ingyen utazhatnak a BKV-n, a képviselők ugyanis az ország egész területén grátisz buszozhatnak, vonatozhatnak és a többi.

Mindent egybevetve az átlag képviselő - aki, mondjuk, tagja egy frakciónak, egy bizottságnak, és legalább 201 kilométerre lakik a fővárostól - 228 ezer forintot keres. Ha ügyesen lobbizik, és még egy bizottsági tagságot szerez, fizetése elérheti a 273 ezer forintot is. De aztán vége. Hiába álláshalmozó (egyéb állandó és vizsgálóbizottsági tagságokkal), a parlamentből többet nem sajtolhat ki. A legrosszabbul azok járnak, akikre egyetlen bizottsági poszt sem jut. Utóbbiak - a nagy számok törvénye alapján - főként az MSZP-frakcióban foglalnak helyet bruttó 114 ezer 075 forintjukkal, melyet lakhelyük Budapesttől számított távolságának függvényében 39 ezer 926-tól 68 ezer 445 forintig terjedő mellékessel egészíthetnek ki.

Ugyanakkor bruttó 404 ezer forintot is megkereshet az a szerencsés országgyűlési képviselő, aki egyszerre vezeti pártja parlamenti frakcióját és a Ház valamely állandó bizottságát. Nem járnak rosszul a frakcióvezető-helyettesek sem, főként ha az alkotmányügyi bizottság tagjai; mint említettük, ez a legjobban fizető testület.

A parlamenti fizetési lista alján a politikai államtitkárok és a miniszterek állnak, ők a képviselői alapdíj 50 százalékát - 1998-as árfolyamon - 57 ezer forintot húznak a Házból. Igaz, minden egyéb díjazásukról, költségtérítésükről külön törvény rendelkezik. (Csak a rend kedvéért, alapdíjuk épp kétszerese a honatyákénak, vagyis idén 228 ezer HUF.)

Pénzügyileg két igazán figyelemreméltó juttatással számolhatnak a képviselők. (Igaz, mindkettőre megbízatásuk lejárta után tarthatnak igényt.) Az első végkielégítés-féle, amely a honatya hat- havi alap- és pótdíjaiból áll és kérhető egy összegben is. A második, ha a politikus megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével lejár, és három éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt: ekkor öregségi nyugdíjra jogosult, melyet szintén alap- és pótdíjait figyelembe véve kap meg.

Az országgyűlési képviselők javadalmazása összevethető persze a nyugdíjakkal vagy a közalkalmazotti fizetésekkel, és ezek mindig nagyon attraktív dolgok. De nézhetjük mindezt másfelől is: a törvényhozók semmivel sem keresnek többet (nettó), mint egy érettségizett csokimenedzser (mondjuk egy Mars-disztributor).

Dupla vagy semmi

A választási év kész ráfizetés a képviselőknek. Ez az az időszak, amikor anyagilag is fegyelmezi őket pártjuk, hiszen amit az állam a politikusoknak szán, azt lenyúlják a szervezetek. A képviselői fizetések - a már korábban eldöntött mértéken túl - nem emelkedtek sem 1994-ben, sem 1998-ban. Négy évvel ezelőtt 56 ezer, idén 114 ezer a mindent eldöntő alapdíj. Igaz, arra bizton számíthatnak a nagypolitikába beszállók, hogy egy ciklus alatt megduplázódik a bérük. Nyolc éve még 32 ezer forint honor illette meg a képviselőket, nagyjából annyi, mint 1998-ban egy tanárt, vagy 1913-ban Charlie Chaplint, amikor az első filmszerepét kapta kezdő komikusként. (Az ismeretlen Charlie egy kicsit azért jobban járt, mint a rendszerváltó magyar képviselők, ő ugyanis hetente vághatta zsebre a fenti összeget.)

Szépen kasszíroznak viszont idén a pártok. Jóval az inflációt meghaladó mértékben, 29 százalékkal emelkedik állami támogatásuk összege. A történet érdekessége, hogy a költségvetési vita során a pártpénzek azon kevés ügyek közé tartoztak, amiben sikerült konszenzust kötniük a parlamenti szereplőknek. Kideríthetetlen, hogy melyikük állt elő az ötelettel - a Fidesz - MPP Boldvai Lászlónak, az MSZP pénztárnokának, az MSZP viszont a Fidesz - MPP-nek tulajdonítja a szerzőséget -, a lényegen nem változtat: mintegy fél milliárddal kerülnek 1998-ban többe a pártok, mint egy évvel korábban. Ami nem baj: az a lényeg, hogy tegyék a dolgukat tisztességesen. Ezért fizetjük őket.

Mucsányi Marianna

Pártok támogatása 1997 1998 (M HUF)
MSZP492,5634,2
SZDSZ 322,3415,1
MDF 219,8282,9
FKgP182,3234,6
KDNP159,4205,1
Fidesz - MPP159,3204,9

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.