Rainer M. János, az '56-os Intézet igazgatója nem megy a Veritasba

  • narancs.hu
  • 2019. május 31.

Belpol

A sajtóból értesült róla, hogy beolvasztják az intézetét.

Ez a lépés az 1956-os Intézet végét jelenti - mondta Rainer M. János történész, az intézet vezetője a hvg.hu-nak arról a ma megjelent kormányhatározatról, amellyel az Orszáhos Széchenyi Könyvtártól a Veritas Intézethez csapják a kutatóhelyet.

"Nem tudom, hogy az intézet többi munkatársa mit tesz, nem szeretnék az ő nevükben, vagy az intézet nevében nyilatkozni, de azt tudom, hogy én nem fogok a Veritasban dolgozni" - tette hozzá Rainer, arra hivatkozva, hogy a kormány által alapított háttérintézményben nem lenne meg a kutatási szabadságuk.

Kiemelik az '56-os Intézetet a Széchényi Könyvtárból, és a Veritas Intézetbe olvasztják

A rendeletet pont Orbán Viktor szignózta. A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent egy kormányhatározat Orbán Viktor aláírásával, ami a VERITAS Történetkutató Intézetre bízza az 1956-os Intézet - Oral History Archívum működtetését. Az 1956-os Intézet 2012 óta az Országos Széchényi Könyvtár osztályaként működött, de a rendelet szerint június 15-től beolvad a Veritasba.

Rainer felidézte, hogy 2017-ben egyszer már felmerült az '56-os Intézet elcsatolása, de akkor végül lekerült a napirendről, ráadásul kiderült, hogy Szakály Sándor, a Veritas igazgatója is ellenzi.

Rainer M. János a 444-nek adott interjújában azt is elárulja, hogy senki nem egyeztetett vele a kormányhatározatról, egy ismerőse hívta fel, aki az újságban olvasta a hírt.

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.