Postabezárási hullám vagy átmeneti spórolás?

Rányomta a bélyegét

Belpol

Összesen 410 posta zárt be az idén ideiglenesen vagy végleg. Az érintettek szerint, amire most lakat került, az nem nyit ki újra. Hasonló karcsúsításra nem volt példa az elmúlt 18 évben.

„Szerintem már sose nyit ki” – mondta az ügy­intéző egy budapesti, ideiglenes bezárásra ítélt posta 2-es ablakánál. Búcsúzóul szerettem volna egy sorsjegyet venni; eddig rendre elhárítottam a felkínált vásárlási lehetőséget, de mikor, ha nem most. Sajnálatos módon azonban sem sorsjegy, sem hírlap nem volt már kapható az utolsó napon, a múlt pénteken. A polcok, vitrinek mind üresek voltak, csak a borítékos fakkokban volt néhány át nem vett küldemény. A ki- és befizetés, a levélfelvétel még működött, a gurigányi „Elsőbbségi” matrica is arról tanúskodott, hogy az alaptevékenységet záróráig el tudják látni.

Behúzott függöny

A Magyar Posta november 12-től 366 postát zárt be ideiglenesen a megnövekedett energiaköltségekre hivatkozva. Ezek közül 101 egység olyan településen volt, ahol működik legalább egy másik posta; értelemszerűen nagyobb városok, népesebb települések tartoznak ide. Budapesten például 22, Szegeden 12, Miskolcon kilenc posta zár be. Összesen 109 település ugyanakkor postahivatal nélkül marad, ott mobilposta látja majd el a feladatokat; hivatalosan szigorúan átmeneti időre szól a zár, ezt azonban nem nagyon hiszik el az érintettek.

Sokat javítana a helyzeten, ha a nyitás dátumát is elárulta volna a Posta. Az alkalmazottakkal annyit közöltek, hogy amíg zárva van a postájuk, addig más helyen dolgoznak. Ennek nem mindenki örül. Egy kis postáról átkerülni egy nagyba komoly változás. „Itt öten, legfeljebb heten voltunk, odaát leszünk vagy ötvenen, maga lesz az őrület” – mondta egyikük. Persze a fővárosban vagy megyeszékhelyen ez inkább csak kellemetlen. Egészen más a helyzet ott, ahol másik településre kell majd átmenni. Például egyes régiókban az sem magától értetődő, hogy jár-e oda busz.

Összesen 740 alkalmazott került új helyre. Elvileg valamikor márciusban derülhet ki, mi lesz velük hosszú távon. A munkaszerződések szerint a munkáltató utasíthatja a munkavállalót, hogy a szerződésében meghatározott cím helyett máshol végezze a munkáját – vagy­is egy másik postán, más településen. De az átvezénylés nem tarthat a végtelenségig, hatvan napra kerülhet a munkavállaló más irodába – utána vagy módosítani kell a munkaszerződést, vagy vissza kell őt helyezni a szerződése szerinti postára. A hatvan munkanap márciusban jár le, tehát akkor muszáj lesz nyilatkoznia a Postának, mi lesz a 366 posta és a több mint hétszáz alkalmazott sorsa.

Az idén korábban már majdnem félszáz kispostára került lakat – és ezeket nem ideiglenesen csukták be. Október 8-tól 35 budapesti kis forgalmú posta húzta le a rolót, november első felében pedig 12 kistelepülési egységet zártak be. Alapvetően ez nem újdonság, inkább a volumen szokatlan. Az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan csökkent a postai szolgáltatóhelyek száma. A KSH adatai szerint 2006-ban 2844 ilyen működött az országban, 2021-ben már csak 2630. Az utóbbi tíz évben 116 postai szolgáltatóhely szűnt meg, ehhez jön az idén megszüntetett 47 és az ideiglenesen bezárt 366.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -

A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.