A CEU elüldözése, az MTA kutatóintézeti hálózatának szétverése, a kínai Fudan egyetem Budapestre csábítása, a felsőoktatás alapítványi formába terelése – kormányzati ténykedésének ezek voltak a legnagyobb visszhangot kiváltó ügyei. Hűségesen szolgálta Orbán Viktort, ám a miniszterelnök az idén felállt új kormányban kisebb szerepet szánt neki.
Múlt heti lemondása után napokig nem volt hivatalos tájékoztatás döntése hátteréről. Egybehangzó sajtóértesülések szerint egyre szűkülő mozgástere miatt határozott így. E régóta tartó folyamat az elmúlt időszakban az energiapolitika területén mutatkozott meg látványosan; a földgázellátás és a Paksi Atomerőmű-beruházás Szijjártó Péter külügyminiszterhez került, a szénenergia az MVM-hez, a napelemeknél pedig rendszercsatlakozási stopot rendeltek el az újonnan belépő lakossági ügyfelek számára. Továbbá Palkovics felfuttatta volna a szélenergia-hasznosítást, de Orbán ellenezte az elképzelését. A végső csepp a pohárban az lehetett, hogy a kormányfő elfogadta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter javaslatát az önálló energetikai tárca létrehozásáról.
Távozásával a minisztériumát is fölszámolják, és december 1-jétől Energiaminisztérium működik majd, amelyet Lantos Csaba közgazdász, a MET Holding AG elnöke, a 4iG Nyrt. tanácsadója vezet majd.
Elnök, igazgató, államtitkár
Palkovics László 1965. február 3-án született Zalaegerszegen, egyetemi tanulmányait ’84-ben kezdte a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) közlekedésmérnöki karán, ahol ’89-ben szerzett diplomát. Az egyetemen maradt oktatóként, 1992-ben adjunktusi, 1994-ben docensi és tanszékvezetői kinevezést kapott, egyetemi tanár 2000-ben lett. 2001-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke lett, 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) műszaki osztályának levelező, 2013-ban rendes tagjává választották. Hazai tudományos munkája mellett vendégkutatóként dolgozott Kanadában, Hollandiában, Finnországban.
Vállalati karrierje is töretlenül haladt előre: 1995-ben a német Knorr-Bremse fékrendszereket gyártó cég hazai leányvállalatánál lett fejlesztési igazgató, 2001 és 2003 között európai elektronikai fejlesztés igazgatói posztot töltött be Németországban, 2003-ban pedig európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatóvá nevezték ki. 2009-ben (a Mercedes–Benz gyárépítési döntése után) választották a Kecskeméti Főiskola rektorhelyettesévé, támogatásával indult el 2012-ben mintegy 70 fővel az akkreditált járműmérnöki képzés az intézményben. Még abban az évben visszakerült a BME-re is.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
