Ravazdi dolgok

  • Sz. Z.
  • 1997. február 13.

Belpol

A 28. Magyar Filmszemle első figyelemre méltó eseménye a Ravazdi Kerekasztal Filmes Tagozatának véleménye volt, amit az ügyvivők, Bakács Tibor Settenkedő, Czabán György, Durst György és Hartyándi Jenő a megnyitó előtti napon tettek közzé. Az előzsűri tevékenysége - Szirtes András filmjét, mivel nem készült el határidőre, nem válogatták be, de már előre felkérték a felettük álló szemletanácsot, hogy döntésüket vizsgálja meg, ha a film később mégis elkészülne -, illetve a Filmszemle zsűrijének kijelölése a kurátorok szerint az 1989 előtti hatalmi állapotokat és megoldásokat tükrözi. Bakács Tibor Settenkedő úgy fogalmazott, hogy míg tavaly a szemle igazgatója vállalta a felelősséget a zsűri kiválasztásáért - ebbe bele is bukott -, addig idén látszólag demokratikus módon a filmszakma képviselői, tehát személyi felelősséget nem vállaló testület választott. Méghozzá olyan tagokat is (elsősorban a két elnök személyét kifogásolták), akiknek szakmai hitele nem éri el a kívánt szintet, illetve fénykoruk az előző kurzushoz kötődik. A függetlenek szerint ez azt is jelzi, hogy a magyar filmesek értékítélete torzult az elmúlt években. Ezt azzal magyarázzák, hogy Magyarországon gyakorlatilag a Mozgókép Alapítvány az egyetlen pénzforrás, és aki ezzel szembekerül, annak arra kell számítania, hogy nem dolgozhat.

A 28. Magyar Filmszemle első figyelemre méltó eseménye a Ravazdi Kerekasztal Filmes Tagozatának véleménye volt, amit az ügyvivők, Bakács Tibor Settenkedő, Czabán György, Durst György és Hartyándi Jenő a megnyitó előtti napon tettek közzé. Az előzsűri tevékenysége - Szirtes András filmjét, mivel nem készült el határidőre, nem válogatták be, de már előre felkérték a felettük álló szemletanácsot, hogy döntésüket vizsgálja meg, ha a film később mégis elkészülne -, illetve a Filmszemle zsűrijének kijelölése a kurátorok szerint az 1989 előtti hatalmi állapotokat és megoldásokat tükrözi. Bakács Tibor Settenkedő úgy fogalmazott, hogy míg tavaly a szemle igazgatója vállalta a felelősséget a zsűri kiválasztásáért - ebbe bele is bukott -, addig idén látszólag demokratikus módon a filmszakma képviselői, tehát személyi felelősséget nem vállaló testület választott. Méghozzá olyan tagokat is (elsősorban a két elnök személyét kifogásolták), akiknek szakmai hitele nem éri el a kívánt szintet, illetve fénykoruk az előző kurzushoz kötődik. A függetlenek szerint ez azt is jelzi, hogy a magyar filmesek értékítélete torzult az elmúlt években. Ezt azzal magyarázzák, hogy Magyarországon gyakorlatilag a Mozgókép Alapítvány az egyetlen pénzforrás, és aki ezzel szembekerül, annak arra kell számítania, hogy nem dolgozhat.

Szomjas György, a Filmművész Szövetség Játékfilmes Tagozatának vezetője szerint minden évben megpróbálnak a korábbinál jobb megoldást találni. Idén öt neves rendezőt kértek fel, akiknek a korábbi szemléken filmjeik voltak, hogy mondják el, milyen gondokkal küzdöttek. Ennek alapján fogadták el azt a változatot, hogy a zsűrit a szakmai szervezetek javaslatai alapján a Filmszemle Tanács kérje fel. Ha ez a rendszer sem működik, annak is lesz következménye, bár kétségtelen, hogy személyi felelősségre vonás nem követi.

A Filmszemle Tanács tagjai: Andor Tamás operatőr - elnök, Molnár György rendező, Pacskovszky József rendező, Péterffy András rendező, Szabó Ildikó rendező.

A játékfilmes zsűri tagjai: Mészáros Márta rendező - elnök, Bíró Miklós operatőr, Novák Miklós koreográfus, Szentandrássy István festőművész, Szilágyi Ákos esztéta.

A nem fikciós filmek zsűrijének tagjai: Bernáth László kritikus - elnök, Fekete Ibolya rendező, Kővári Péter rendező.

Sz. Z.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.