Ravazdi dolgok

  • Sz. Z.
  • 1997. február 13.

Belpol

A 28. Magyar Filmszemle első figyelemre méltó eseménye a Ravazdi Kerekasztal Filmes Tagozatának véleménye volt, amit az ügyvivők, Bakács Tibor Settenkedő, Czabán György, Durst György és Hartyándi Jenő a megnyitó előtti napon tettek közzé. Az előzsűri tevékenysége - Szirtes András filmjét, mivel nem készült el határidőre, nem válogatták be, de már előre felkérték a felettük álló szemletanácsot, hogy döntésüket vizsgálja meg, ha a film később mégis elkészülne -, illetve a Filmszemle zsűrijének kijelölése a kurátorok szerint az 1989 előtti hatalmi állapotokat és megoldásokat tükrözi. Bakács Tibor Settenkedő úgy fogalmazott, hogy míg tavaly a szemle igazgatója vállalta a felelősséget a zsűri kiválasztásáért - ebbe bele is bukott -, addig idén látszólag demokratikus módon a filmszakma képviselői, tehát személyi felelősséget nem vállaló testület választott. Méghozzá olyan tagokat is (elsősorban a két elnök személyét kifogásolták), akiknek szakmai hitele nem éri el a kívánt szintet, illetve fénykoruk az előző kurzushoz kötődik. A függetlenek szerint ez azt is jelzi, hogy a magyar filmesek értékítélete torzult az elmúlt években. Ezt azzal magyarázzák, hogy Magyarországon gyakorlatilag a Mozgókép Alapítvány az egyetlen pénzforrás, és aki ezzel szembekerül, annak arra kell számítania, hogy nem dolgozhat.

A 28. Magyar Filmszemle első figyelemre méltó eseménye a Ravazdi Kerekasztal Filmes Tagozatának véleménye volt, amit az ügyvivők, Bakács Tibor Settenkedő, Czabán György, Durst György és Hartyándi Jenő a megnyitó előtti napon tettek közzé. Az előzsűri tevékenysége - Szirtes András filmjét, mivel nem készült el határidőre, nem válogatták be, de már előre felkérték a felettük álló szemletanácsot, hogy döntésüket vizsgálja meg, ha a film később mégis elkészülne -, illetve a Filmszemle zsűrijének kijelölése a kurátorok szerint az 1989 előtti hatalmi állapotokat és megoldásokat tükrözi. Bakács Tibor Settenkedő úgy fogalmazott, hogy míg tavaly a szemle igazgatója vállalta a felelősséget a zsűri kiválasztásáért - ebbe bele is bukott -, addig idén látszólag demokratikus módon a filmszakma képviselői, tehát személyi felelősséget nem vállaló testület választott. Méghozzá olyan tagokat is (elsősorban a két elnök személyét kifogásolták), akiknek szakmai hitele nem éri el a kívánt szintet, illetve fénykoruk az előző kurzushoz kötődik. A függetlenek szerint ez azt is jelzi, hogy a magyar filmesek értékítélete torzult az elmúlt években. Ezt azzal magyarázzák, hogy Magyarországon gyakorlatilag a Mozgókép Alapítvány az egyetlen pénzforrás, és aki ezzel szembekerül, annak arra kell számítania, hogy nem dolgozhat.

Szomjas György, a Filmművész Szövetség Játékfilmes Tagozatának vezetője szerint minden évben megpróbálnak a korábbinál jobb megoldást találni. Idén öt neves rendezőt kértek fel, akiknek a korábbi szemléken filmjeik voltak, hogy mondják el, milyen gondokkal küzdöttek. Ennek alapján fogadták el azt a változatot, hogy a zsűrit a szakmai szervezetek javaslatai alapján a Filmszemle Tanács kérje fel. Ha ez a rendszer sem működik, annak is lesz következménye, bár kétségtelen, hogy személyi felelősségre vonás nem követi.

A Filmszemle Tanács tagjai: Andor Tamás operatőr - elnök, Molnár György rendező, Pacskovszky József rendező, Péterffy András rendező, Szabó Ildikó rendező.

A játékfilmes zsűri tagjai: Mészáros Márta rendező - elnök, Bíró Miklós operatőr, Novák Miklós koreográfus, Szentandrássy István festőművész, Szilágyi Ákos esztéta.

A nem fikciós filmek zsűrijének tagjai: Bernáth László kritikus - elnök, Fekete Ibolya rendező, Kővári Péter rendező.

Sz. Z.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.