Reagált a kémprogramot gyártó cég a megfigyelési botrányra

  • narancs.hu
  • 2021. július 19.

Belpol

Tagadja a vádakat és rágalmazási per indítását tervezi.

Megszólalt a megfigyelési botrányban érintett izraeli cég, az NSO, amely a Pegasus elnevezésű kémprogramot gyártotta. Közleményük szerint a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat kutatásának következtetései abszolút tévesek és hamisak. Az NSO állítja, az általuk gyártott programmal nem figyeltek meg oknyomozó újságírókat, politikusokat, üzletembereket stb.

A cég úgy fogalmaz, hogy ezek a vádak távol állnak a valóságtól és magukat a forrásokat sem tekintik hitelesnek. Éppen ezért rágalmazási per indítását fontolgatják.

Az NSO továbbá leszögezi, hogy a szoftverüknek semmi köze a szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásához.

Végül a cég azt is hangsúlyozza, hogy mivel nem ők üzemeltetik a programot, ezért nem is láthatják az adatokat. Technológiájukat „életmentő küldetésekre” használják,  például pedofil hálózatok felderítésére vagy eltűnt, illetve elrabolt gyermekek felkutatására.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.